Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-02-17 / 7. szám

w EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség : IX. hevület, Kálvin-tér 7. szám, hová a kéziratok cimzendök. Kladd-liivatal : Hornyánszky Viktor könyvkereskedése (Akadémia bérháza), hová as elöfiz., és hirdet, dijak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési Ara: Félévre : 9 kor. ; egéaz évre : 18 korona. Egyes szám ára 40 fii A Lorántffy Zsuzsánna-egyesület munkájáról. (A február 11-diki közgyűlésen tartott elnöki megnyitó beszéd). Tisztelt közgyűlés! A század, melyből épen kiléptünk, nagy volt az emberiség előhaladásában. — A műveltség egyáltalában nagyon terjedt, a tudomány óriás lépteket tett előre, s ezzel a szépnek szeretete is haladt, Ja mi a művészetet emelte virágzásra. Az ember a tudomány világánál a természet sok titkát elleste ; őserőit jármába fogta, a közlekedés 100 év előtt nem gyanított fejlődést nyert, az emberek közt az érintkezés akadályai szinte megszűntek. És az ember mindezt nemcsak kincsek gyűjtésére, de az élet könnyebbé, szebbé, gazdagabbá tételére is felhasználta. De megszüntette-e mindez az emberiség bajait, a nyomort, a bűnt? — Tudjuk, hogy ha enyhített itt-ott, fokozta másutt; az elégületlenség soha oly fokra nem hágott bizonyos rétegeiben az emberi társadalomnak, mint a mi időnkben ; mert ez a lázas élet új bajokat hivott életre, új sebeket vert az emberi társadalom sok tagján. Óh, tisztelt közgyűlés, nagy volt, dicső és ragyogó a letűnt század, de ha ragyogása és dicsősége csak ezekben a vívmányokban állott volna, akkor nagyságáról el lehetne mondani az írással, hogy az zengő érez és pengő czimbalom. De nagy volt azért, mert szeretet is volt benne. Gőz és villamosság kétségtelenül eszközei az emberiség boldogulásának, de nem feltételei a boldogságnak. — Erre gőznél és villamosságnál nagyobb erő kell; nem földi, hanem isteni erő. Ez az erő is éreztette hatását a letűnt szá-. zadban s pedig bizonyos irányokban oly mérvben, a mint azelőtt soha. Az evangélium terjesztésében több történt a XlX-ik században, mint a megelőző 18 száz év alatt együtt — ós ezzel karöltve megindult a sok keresztyén munka; azzal az odaadással és leleményességgel, a melyre épen csak a könyörülő szeretet képes. Ezekben a munkákban a protestáns népek előljárnak ós körükből csodálatosan termékeny élet árad szét, — mind szélesebb ós szélesebb gyűrűkben mozdítva meg a lelkeket. Hozzánk is elhatott a léleknek ez a fuvallata és ennek egyik nyilvánulásául ismerjük egyesületünket. Mert nem a társas élet örömei hoztak bennünket össze, — meg nem is a szépárt s jóért való lelkesedós, sőt nem is az, hogy a nyomornak enyhületet hozzunk, — mindez kétségtelenül jogosult igény, de a mi egyesületünknek nagyobb és mélyebb alapja van, a mely minden más jogos igényt is magában foglal. Mi Istennek akarunk szolgálni, megértvén nagy szeretetét, melylyel ő szeretett minket először, melylyel nem kedvezett egyetlen fiának, hogy minket megváltson saját élete árán ; Neki szolgálni szeretetből és hálából; szolgálni szivünkben az által, hogy az Ő akaratát mindinkább elfogadjuk életünk vezetőjének; szolgálni családi körünkben, hogy abban az Úr tisztelete legyen otthon ; szolgálni az egyesületben, hogy hitünket erősítsük, egymást a jóban előre vigyük, a barátság révén azok közt, a kik különben talán soha egymást meg nem ismerték volna ; szolgálni a könyörület munkáiban, megemlékezve az Ó-szövetség bölcsének intéséről : »A ki megcsúfolja a szegényt, gyalázattal illeti annak teremtőjétcc. (Péld:. XVII: 5) Isten igéjével kezünkben szeretettel közeledünk hozzájuk, s ha valaki látni óhajtja, hogy az a sok elvetett, nyomorral küzdő aszszony miként fogadja azokat, a kik hozzájok így közelednek, az vegyen részt a szegények látogatásában, — nézzen be vasárnap délután