Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-02-11 / 6. szám

Életrajzi adatait röviden a következőkben adjuk: Sulcz Endre született 1857. március 20-án Szentesen, Csongrádmegyében. Gimnáziumi tanulmányait (I—VI.) szülőföldén kezdette és a kézsmárki ág. hitv. ev. liceumban végezte. Érettségi vizsgálatának letétele után 1876— 77-ben önkéntesi kötelezettségének a 46-ik gyalogezredben tett eleget. Ezután az 1877—78. és 1881—82. tanéveket a budapesti tudományegyetem tanárképzőintézeti tanfolyamán töltötte, a hol szaktárgyaiul a bölcseletet, a magyar nyelvet és irodalmat választotta s ezekből 1882-ben dicséretes és jó eredménynyel tanári oklevelet is nyert. Tanán működését, mint ösztöndíjas gyakorló-tanár, az 1882—83-ik tanévvel kezdette meg a budapesti tanárképzőintézet gyakorló főgimnáziumában. Az 1883—84-ik tanévre a Selmecbányái ág. hitv. ev. főgimnáziumba Wolf György vezető tanár ajánlatára hívták meg rendes tanárul, a hol a líceumban a magyar nyelvet és irodalmat és a bölcseletet, a tanító-képző-intézetben a nevelés és oktatástant tanította. Selmecbányán nemcsak a tanári székben, hanem másként is széles tevékenységet fejtett ki ; nyolc éven át úgy a tanári karnak, mint az iskolatanácsnak jegyzője volt; másfelől az ottani tanári körben s társas összejövetekben paedagógiai és széptani tárgyú felolvasásai által előkelő részt vett. Tanintézetünkbe az 1893—94. tanévre jött rendes tanárul s azóta folyton itt működött. Irodalmilag szintén tevékenyen munkálkodott. Mellőzve a Selmecbányái tanárkörben tartott, de nyomtatásban meg nem jelent felolvasásait, sajtó útján is megjelentek tőle: 1. Elég-e a magyar irodalomtörténet rendszeres tárgyalására a gimnáziumban egy év? Megjelent az Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlönyben a XX. évf. 5. számban. 2 Észrevételek az érettségi vizsgálati utasításokra. Ugyanott 8. sz. 3. Szükségesek-e a szigorú tanári felügyelet alatt álló önképzőkörök ? a Selmecbányái ág. hitv. ev. iiceum 1887—88-iki Értesítőjében. 4. Az ifjúsági önképzőkörökről ; az »Evang. Egyház és Iskola« című folyóiratban 1889. 5. A murányi regény és feldolgozása a magyar elbeszélő költészetben, a »Selmecbányái Hiradó«-ban 1892. 6. Az oktatás és nevelés tényezői a középiskolában; a hód-mező-vásárhelyi ev. reform, főgimnázium 189495—ik tanévi Értesítőjében. Halála váratlanul január hó 25-ikén este 8 órakor történt. Még aznap előadásokat tartott, sőt este — mint minden szépnek pártfogója s a zenének kedvelője — egy zene-estélyen is részt vett nejével együtt: haza térve szerető családja körében kedélyesen megvacsorázott, majd íróasztalához ül, munkához kezd s tiz perc múlva a boldog családi hajlék szobáján a halál fagyos lehellete suhan keresztül, kiolt egy nemes életfáklyát, mely anyiunknak világított és sugározta melegét. Az erőteljes, s élte legszebb férfikorában levő alig 43 éves férfiút szívgörcs fogta el s tiz percnyi szenvedés után egy sokat szerető és sokak által szeretett szív dobogása szűnt meg. Halála nagy veszteség nemcsak a családra és széles körű rokonságra, de az iskolára és társadalomra is. Temetése óriási részvét mellett január 29-én történt. A gyászszertartást Petrovics Soma szentesi ág. ev. lelkész és esperes végezte, a sírnál pedig Szappanos Károly főgimnáziumi tanár ^ a tanuló ifjúság szónoka búcsúztak el a szeretett kartárstól és tanártól. Legyen áldott emlékezete. Farkas Lajos. IRODALOM. ** A Nagy Képes Világtörténet füzetes kiadásából az 55-dik füzet hagyta el a sajtót, mely a római világbirodalom megalapítójával foglalkozik. A 12 kötetes nagy munka szerkesztője jMarczali Henrik, a rómaiakról szóló harmadik kötet szerzője dr. Geréb József. Egy-egy kötet ára díszes félbőrkötésben 8 frt, füzetenként 60 fillér. Kapható a kiadó Révai testvéreknél Budapest, Üllői-út 18. szám. ** A népfajok sorsa és más kérdések című munkájára hirdet előfizetést a Pátria-nyomda útján Bodnár Zsigmond, az ismert irodalomtörténész és filozófus. A mű ára 3 korona, mely összeg a Pátria irodalmi és nyomdai részvénytársaság címére küldendő be. ** A magyar irók élete és művei c. füzetes munkából, melyet Szinnyei József ír, megjelent az 59. füzet. Ebben a Kund és Laicsák címszók közé eső magyar írók életrajzi adatait, munkáik jegyzékét és a rólok szóló dolgozatok sorozatát ismerteti. Az ismertebb írók e füzetben: Kund Sámuel egyházi író, Kunoss Endre költő, Kunoss Ignác nyelvész, Kurz Sámuel tanügyi író, Kuthy Dezső orvos, Kuthy Lajos beszélyíró, Kuun Géza gróf, Kuzmány Károly luth. püspök, Kuzsinszky Bálint régész, Kürthy Emil hírlapíró, Kvassay Ede hírlapíró, Kvassay Jenő gazdasági író, Láczai Sz. József egyházi író, Ladányi Gedeon történetíró, Ladiver Illés tanügyi író, Lágler Sándor egyházi író stb. — Az eddig megjelent 59 füzet 12,542 életrajzot foglal magában. Ára füzetenként 1 korona, megrendelhető a kiadó Hornyánszky Viktornál Budapesten. ** Nagybritannia közoktatás ügye. Ismerteti Somogyi Géza. A ^Népnevelők Könyvtáráénak 3. füzete Budapest, 1900. Lampel Róbert kiadása. Ára 1 korona. — A »Népnevelők Könyvtára« c. új pedagógiai vállalat azt tűzte célul, hogy a tanítók műveltségét mélyítse és fokról-fokra emelje, hogy a tanítókat jó könyvekkel ellássa s ez által a magyar pedagógiai irodalmat fejleszsze. E könyvtár 3-ik füzeteként jelent meg Somogyi Gézától Nagybritannia közoktatás ügye, melyben a szerző Brenner, Cruik és Balfour műveinek gondos felhasználásával azt mondja el, hogyan alakult ki Anglia, Skócia és Irland közoktatásügyének mai szervezete s milyen eredményeket ért el az angol tanítás és nevelés. Foglalkozik az elemi, a közép- és a főiskolai oktatásügygyei, de legbehatóbban a népoktatás állapotát s különösen a növendék-tanítók rendszerét és a tanítói nyugdíjtörvényt ismerteti. A népiskolák Angliában legnagyobb részben községiek, de vannak ú. n. szabad vagy egyházi iskolák is. A nálunk egyedül üdvözítőnek hirdetett állami népiskolát az angol közoktatási rendszer nem ismeri, de azért különbek a népiskolái, mint a mieink. A tanulságos füzetre fölhívjuk a tanférfiak figyelmét! (F.)