Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-02-11 / 6. szám

EGYHÁZ. Budapesti református egyházunk tanácsa f. hó 2-án este 6 órakor a Lónyay-utcai főgimnázium dísztermében Szász Károly püspök, első lelkész és Hegedűs Sándor keresk. miniszter, főgondnok elnöklete alatt ülést tartott, melyben az elnökség bejelentette Sáska Sándor presbiter halálát, mit az egyháztanács sajnálattal vett tudomásul s helyébe a pótagok sorából Csilléry Kálmán kir. táblai birót hívta be. Majd bejelentette az elnökség a mult napokban tartott értekezlet ama javaslatát, hogy miután a jelenlegi templomok és imaházak kivált sátoros ünnepeken nem képesek a híveket befogadni, gondoskodjék az egyháztanács akár új templom, akár újabb imaházak építésről. Az egyháztanács maga is szükségesnek tartván azt, hogy újabb istentiszteleti helyekről történjék gondoskodás, kimondotta egyfelől egy templomépítési bizottság szervezését, másfelől pedig az örvendetes bajon való ideiglenes segítés szükségességét. A templomépítési bizottságba az elnökség elnöklete alatt és Szőts Farkas jegyzősége mellett beválasztattak: dr. Darányi Ignác, dr. Falussy Árpád, dr. Kiss Károly, dr. Kovácsy Sándor, Kovács Zsigmond, Kun Gyula, Nagy Dezső, Sigray Pál, Steiger Gyula, Takách László, Thuróczy Adolf, dr. Végh Arthur egyháztanácsosok. Addig is, míg akár a templom, akár az imaház felépíthető, az egyházi bizottság elnöke megbízatott, hogy a székesfőváros tanácsától az eddig átengedett két iskolai tornaterem mellett az istentiszteletek tartására alkalmas még néhány újabb iskolai helyiséget kérjen, hogy református hitfeleink részére a fővárosnak lehetőleg mindenik területén legalább a sátoros ünnepeken istenitiszteletet tarthassunk. — A kőbányai és zuglói vallástanító s lelkészeknek 400—400 kor. vallástanítási pótdíj szavaztatott meg. — Fr. Kiss Károly főgimnáziumi tanárnak az egyházkerületi bíróság ítélete értelmében 800 korona korpótlék és 450 korona fizetéstöbblet utalványozása elhatároztatott. — A Balassaalapítványnak ösztöndíj-részletéből 13 tanuló részére személyenként 272 korona 7 fillér családi ösztöndíj utalványoztatok A budai templom 13,200 koronába került új orgonájának árából a szerződésszerű háromnegyedrész kifizettetett. — Néhai Kandó Ilonának egy Budapesten állítandó református leányárvaházra adott 2894 korona végrendeleti hagyománya az egyház kezelése alatt álló alapítványok közé befizettetett és beiktatott. (F.) Szegények és árvák háza Debrecenben. Debrecen város február hónapi közgyűlése nagy alkotásoknak vetette meg az alapját. Az ev. ref.. egyház és a város a ref. szegényápolda (ispotály) területi s az ott levő templomra vonatkozó jogviszony végleges rendezése ekkor történt meg. E szerint a város a presbitérium által már elfogadott megállapodásnak megfelelőleg átengedi az ispotályi templom tulajdonjogát az egyháznak, kötelezi magát, hogy 86,(XX) frt költséggel 160 szegény szamára pavillonrendszerben új egyemeletes szegényházat épít, építtet ezen kivül ugyanott dékáni lakásokat, fiú- és leányiskolát, kisdedóvodát; ezenkívül fizet évente az ispotály fentartására 5400 frtot. Viszont az egyház visszabocsát a város tulajdonába az ispotály területéből 12,000 négyszögöl házhelyekül parcellázható földet, felépítteti a mult évben leégett tornyot és kötelezi magát, hogy pavillonrendszerfi árvaházat építtet ugyanazon telepen 200 árva részére. A város által emelt épületek további fentartása ezentúl az egyház terhe lesz. Az egyház fizeti az iskolatelepen levő iskolák és óvoda tanerőit is. — Ezzel a rendezéssel a debreceni egyház több nagyszabású jótékony intézet birtokába jut. Kívánatos, hogy ezeket az intézeteket úgy vezessék, hogy azok »református közszelleme* ellen jogosult panasz és kifogás ne tétethessék! A róm. kath. autonómiai kongresszus, melynek f. hó 1-én történt megnyitásáról már mult heti számunkban hirt adtunk, a mult héten folytatta tanácskozásait, de mire e sorokat írjuk, még minden igazi eredmény nélkül. A kongresszuson három pártárnyalat vehető ki: az Ugron-féle erdélyi párt, a mely a kisebbség elaboratumát ajánlja a tárgyalás alapjául, a Horánszky-párt, a mely a 27-es bizottság tervezetét fogadja el alapul, de előbb a legfőbb kegyúr és a püspöki kar véleményét szeretné tudni; és a Zichy Nándor-párt, a mely néppárt elveit hangoztatja és szeretné az autonómiát minden állami ellenőrzés nélkül A tanácskozások csak a körül forogtak, hogy a 27-es bizottságnak vagy a kisebbségnek a tervezetét fogadják-e et tárgyalási alapul. Konstatálták, hogy egyik elaborátum sem sérti sem a legfőbb kegyúri jogokat sem az egyház hierarkiai szervezetét, s egybehangzólag kívánták a szónokok az autonómia számára a püspöki kinevezésekbe való beleszólást, a vallási- és tanulmányi alapok kiadását és az iskolák felett való rendelkezés jogát. E hármas követelményt főként a néppárti irányzat hangoztatja, de általában benne van az minden pártárnyalat programmjában. Sőt egész néppárti hangok törtek ki Ugrón Gábor beszédéből is, a mikor elnyomottnak, lenézettnek, üldözöttnek tűntette fel a róm. kath. egyházat. Igazán csodálkozunk Ugrón Gáboron. Több látást, a tényleges viszonyoknak józanabb felfogását tételeztük fel nála. Beszéde igazán néppárti izű volt, a mely a felekezetlen kormány mellett leplezett oldalvágást intézett a nem róm. kath. egyházak ellen is. A tanácskozásoknak nevezetesebb momentuma volt, hogy többszöri nógatás után a hercegprímás is megszólalt s kijelentette, hogy a püspöki kar akarja az egyház szervezetének megfelelő autonómiát, de még várakozó álláspontot foglal el a tanácskozásokkal szemben. Ugyancsak fontosabb dolog volt Horánszky amaz indítványa, hogy az általános tárgyalás után bizottság küldessék ki az illetékes tényezőkkel való érintkezés végett, hogy azok szándékainak megismerése után alkothasson meg a kongresszus oly tervezetét, a mely azok által is elfogadható lesz. E javaslatot Apponyi Albert gróf is támogatta s nem lehetetlen, hogy a kongresszus egyelőre e javaslat értelmében fog határozni.