Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-12-23 / 51. szám

törvényeiben. S épen nem »ez az egyház értelmezte a királyi hatalmat, adta a koronát, ápolta és terjesztette a műveltséget és szolgálta a magyar közigazgatást*, és semmi nyoma a törvényekben annak, hogy »Is!ván magát és országát a szentszéknek csakugyan felajánlotta*, vagy hogy >a pápai legátusok suhogtatják a királyok felett az egyházfegyelem vesszejét*, s hogy »a magyar nemzet István alatt római katholikus lett*, — mint Kossuthányi Ignác »Alkotmány és Jogtörténete* (181. 1.) meséli. A ker. katholikus hit nemesítő hatásának semmi köze a pápás világuralomhoz, a későbbi tridenti és vatikáni-római katholicizmushoz. István törvényeiben semmi nyoma a pápás világuralmi rendszernek, s az azt szolgáló klerikális ultramontánizmus világpolitikai tendenciáinak ; semmi nyoma a mai pápás katholicizmus kettős erkölcsiségének, Mária tiszteletének, és hagyományos ritualizmusának és sakramentarizmusának, és végül semmi nyoma a római egyház jogi és hatalmi állásának a Krisztus evangéliuma és hivei fölött. Keresztyénsége a nyugati őskeresztyénség, a melynek további megtisztítása és bibliai egyszerűsítése aztán a reformáció feladata volt, és az evangéliumi keresztyénség magasztos vallási és nemzeti feladatát képezi ma is. Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás. IRODALOM. ** Sántha Károlynak lapunk Tárcájában, szerző óhajtására közlött énekére nézve megjegyezzük, hogy az Orosházán, Veres Lajos könyvnyomdájában megrendelhető. Ára, példányonként, 100—500-ig 3 fillér, ötszázon főiül 2 fillér. ** A magyar keresztyénség 900 éves jubileumára Fülöp József körmendi ref. lelkész egyházi beszédét irt, elő- és utóimával, s ezeket egy kis füzetben kinyomatja és a lelkészek rendelkezése alá bocsátja. A mikor ezt a szerző megkeresése folytán hírré teszszük, megjegyezzük, hogy a beszédeket és az imákat magában foglaló füzet szerzőnél rendelhető meg 50 fillérért. ** A magyar államiság fejlődése, küzdelmei. Politikai tanulmány. Irta Beöthy Ákos. I-ső rész. A régi Magyarország. A honfoglalástól az 1825-diki országgyűlésig. Budapest, 1900, nagy 8-adrétben XXII. -f- 896 lap, ára 14 korona. — Ezt a nagyszabású történet-bölcsészeti tanulmányt előre is különös figyelmébe ajánljuk olvasóinknak. Nemsokára bővebben ismertetjük. Megrendelhető az Athenaeumnál Budapesten. ** Az állatok világa cimű füzetes vállalatból, a mely Brehm világhírű müvének magyar kiadása, megjelent a 7-dik füzet, a mely folytatólag a majmok életmódját ismerteti, van benne egy mülap s néhány szövegkép. A füzet ára 80 fillér, Légrády Testvérek kiadása. (Budapest, Váci-kőrút 78.) ** Szabad órák. Költemények. Irta Szabolcsba Mihály. Budapest, 1901. Singer és Wolfner kiadása. — Szaholcska lantja országszerte kedves, de talán a legkedvesebb nekünk, evangéliumi keresztyéneknek; mert ez a költő-pap a mi csontunkból való csont, a mi vérünkből való vér. A hit-, a haza-, és az ember-szeretet, de különösen az ember-szeretet egyszerű, de őserejű költője. Csak tiszta érzéseket penget lantja húrjain. De ezeket aztán tiszta csengésű, átható hangon. Olyan természetesen, olyan keresetlenül, hogy épen ebben az igénytelenségben áll a költői nagysága. Nem >apró nótázó legény*, nem »szegény nótázó ember* őcsupán, a mint azt »Ajánlás*-ában állítja. Nem bizony. Hanem valóságos költői lélek, a ki igazán érez és érzelmeit klasszikus szépen tudja kifejezni. Igazi lyrikus temperamentum, valódi dalos természet, a ki a szív szelídebb, gyöngédebb érzéseit remekül tudja dalba önteni. Dalol, ha fáj, dalol, ha örül a szive ; dalol még akkor is, ha történetkét mesél el; dalol, ha erősebb érzelmeket, ha szenvedélyt, ha szent hitet, ha honfi bút, ha erkölcsi undort tolmácsol a lantja. — Ennek a költemény kötetének (mely tudtunkkal a 4-dik kötete) is dal a legnagyobb része. Az ódaszerü költeményei is (minők Az unió emlékezete, Kossuth szobránál, Március 15-én, Petőfi stb.) dalszerűek, sőt a kötet egy pár kis elbeszélő költeménye is inkább lyrikus. — A gyűjtemény legszebb és legnagyobb részét dalok alkotják, a melyek között az Ének a szeretetről, Idehaza, Sirnak a harangok, Volt egyszer egy királyné, Lelki árvák, Dal a betűről, Vallomás, Örök élet stb. mind megannyi gyöngyei a magyar dalköltészetnek. A kötetben van néhány vallásos költemény is, a melyekből egyet Lapunk mai tárcája közöl mutatványul. A szép kiállítású kötetet melegen ajánljuk olvasóink pártoló figyelmébe. (F.) EGYHÁZ. Királyi adomány. Ő felsége a király, a gesztelyi ref. egyház templomépítésére, magánpénztárából 200 kor. adományt utalvánvoztatott. Lelkészválasztások, A bezi-enesei evang gyülekezetek Révész Sándort; — a /cis-barcsai ref. gyülekezet László Zsigmondot választotta meg lelkipásztorává. Egyház estélyek. Az adventi időszakban több helyen megkezdődtek újra az egyházi estéiyek. Igy, a mint olvassuk, folyamatban vannak Kolozsvárott és Aranyos-Gyéresen is. Kolozsvároít Kenessey Béla. Herepei Gergely, dr. Kecskeméthy István, Molnár Lőrinc, dr. Imre Sándor és Biró Sándor tartottak már felolvasásokat Bizony áldásos volna ezeket az estélyeket minden gyülekezetben életbe léptetni. Új egyházmegyei gondnok. A barsi ref. egyházmegye, mint már említettük, gróf Tisza Istvánt választolta meg gondnokává, a ki azonban a megtiszteltetést nem fogadván el, új választás vált szükségessé. Az egyházmegye, a mint a Dunántúli Prot. Lapból olvassuk, most Kovács Sebestyén Endrét, a budapesti ref. egyház presbiterét választotta meg gondnokává. Uj református gyülekezetek. A vajdahunyadi egyházmegyébe kebelezett kis-barcsai reformátusok, a mint az erdélyi igazgató-tanács üléséről szóló tudósításból olvastuk, nemsokára elérik azon óhajtásuk valósulását, hogy