Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-12-23 / 51. szám

Istennek igéje az ő rendes papjuk ajkáról hangozzék hozzájuk. Azt olvassuk ugyanis, hogy az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület hajlandó magára vállalni a papi lakáshoz szükséges telek megvásárlását és azon a 6000 koronába kerülő papi lakás felépítését, azon esetben, ha az igazgató-tanács keresztül viszi a papi állásnak államsegélylye való szervezését és rendes lelkészszel betöltését. Az igaz gatótanács örömmel fogadta a hazafias egyesület nemes ajánlatát és fölkérte a vajdahunyadi egyházmegye tanácsát a szervezési munkálatok haladéktalan megkezdésére. A gyulafehérvári ref egyházmegye f. hó 15 én tartotta meg közgyűlését. Elekes Viktor esperes jelentésében rámutatott az egyházmegye nehéz küzdelmeire, s éberségre, helytállásra, egyházépitő, buzgó munkálkodásra hívta fel a gyülekezeteket és annak vezetőit. Ezután Benedek Károly főjegyző tett jelentést az egyházmegyei tanács működéséről. Tárgyalta a gyűlés az egyetemi prot. theologiai fakultás kérdését is és óhajtja, hogy ennek felállítása érdekében, az evangélikus testvéiekkel egyetértőleg, az illetékes helyen megtétessenek a szükséges lépések. Szavazatbontás. A dunántúli ref. egyházkerület kiküldött bizottsága december 7-én bontotta fel a Rácz Gyula halálával megürült világi tanácsbirói állásra beadott gyülekezeti szavazatokat. Az eredmény azt mutatja, hogy a vezető körök nem igen irányították a presbitériumokat a kire szavazásban, mert nem kevesebb, mint 38 egyén közt oszlottak meg a szavazatok. Ily megoszlás mellett általános többséget persze senki sem kaphatott, s a bizottság kénytelen volt szűkebb körű szavazást rendelni a két legtöbb szavazatot kapott két jelölt: Sárközy Béla és Segesdy Ferenc között. A szarvasi evang. egyházban, a mint a napilapokbólsajnálattal olvassuk, még mindig nem akar lecsillapulni a lelketlen igazgatók által a prédikációk magyar es tót nyelve felett indított belső harc. A kedélyeket izgató és immár az egyház testét is megbontással fenyegető kérdéssel legutóbb Veres József esperes elnöklése mellett foglalkozott az egyház tanácsa és azt egy negyedik lelkészség szervezésével igyekezett megoldani; azonban az egyház anyagi helyzete ezt lehetetlenné teszi. Sajnálatos dolgok ezek, s ideje volna, hogy az izgatók magokba szállnának, mert a mint B. P. Hirlap irja, a magyar érzelmű hívek már annyira elunták a huzavonát és a pánszlávok erőszakoskodását, hogy közülök 30 család kilépett az egyházból és baptistává lett. Mocsáry Lajos visszavonulása. >Epilog« cím alatt Mocsáry Lajos cikket írt a Sárospataki Lapok f. é. 48-ik számába, s fájdalommal és elkeseredéssel konstatálván, hogy az ultramontán reakció meggátlását sürgető felszólalásai a hivatalos egyházi gyűléseken meghallgattatásra nem találtak, s hogy a nemzeti szellemmel együtt a protestáns szellem is teljes apathiába sülyedt, kijelenti, hogy felhagy a hiábavaló küzdelemmel és leteszi a tollat. Cikkét igy végzi: »Majd jő talán egy jobb kor, ... De mikor? Mi lesz addig a magyar protestantizmusból? Az ultramontán reakció háborítlanul működhetik; behálózhatja az országokat a szövetkezetekkel, mint megannyi ügynökségeivel, katholikus körökkel, melyek a községi és politikai ügyeket irányítják; a rengeteg egyházi vagyon minden irányban teljesiti az elszegényedett és élvsóvar társadalomban a kerítő szolgálatot. Miként fog ily hatásoknak, meglehet hosszabb időn át, ellentállani a magyar protestantizmus, melyet védelmi eszközök tekintetében magunk szereltünk le és pedig ismételten? Az egyházpolitikai vita alkalmával a róka kérésére hallatni akartuk liberális szép szavunkat, s kiesett, szánkból a sajt, az 1868: L1II. t.-c. 12. §-a. A róka ismét itt van, s most már nemcsak szabadelvüségünkre, de egyenesen hazafiságunkra appellál, s mi a róka kívánságát, szép szavunk hallatásával, másodízben is hűségesen teljesítjük. Ily körölmények közt számomra nem marad egyéb, mint a rezignáció, s azon sovány vigasztalás, hogy dixi et salvavi animam meam . . . Most már azoknak kellene átvenni a szót, a kik egy tüzetes és hatalmas polémia megindítására, kiváló tehetség és szaktudomány által képesítve vannak ; azoknak, a kik az ország tanácsában ülvén, a kellő felszólalásokkal és formaszerü indítványok tételével megadhatják az ultramontán támadásra a feleletet*. — Mocsáry e visszavonulását, — bár elismerjük, hogy panaszaiban sok szomorú igazság van, — őszintén sajnáljuk. Olyan emberre, mint ő, nagy szükségünk van, mind az egyházi sajtóban, mind az egyházi közéletben, s ezért veszteségnek tartjuk, ha rezignálva csakugyan félrevonul. De nem hiszszük hogy ugy legyen. Ne is iegyen. Ma nem a rezignációnak és a félrevonulásnak ideje van; ma minden emberre szükségünk van s ba még legjobbjaink is elkedvetlenedve félreállanak, akkor vájjon hogyan reméljük azt a jobb kort, a mely elhozza szabadulásunkat?! Dr. Bartók György erdélyi ref. püspök évi jelentését közölte az Erd. Pr. Lap utóbbi számaiban. A jelentésből, mint közérdekű dolgokat, kiemeljük a következőket. A hivek száma meghaladja immár a 400 ezret ; szaporodás az utóbbi tiz év alatt 5.1,416 lélek. Született a mult évben 14,010, meghalt 9783; természetes szaporodás 4227. Házasságra lépett 3145 pár, 450-nel több, mint a megelőző évben. Ar egyházi áldást nem vette igénybe 90 pár, 39-el kevesebb, mint harmadéve. Egyházunkba áttért 245, tőlünk kitért 184; nyereség 61. Az iskolába járó tankötelesek százaléka szintén javult, a mennyiben 79'8%-ról 80'1%-n* emelkedett. Sajnálatos dolog azonban, hogy a felekezeti iskolák száma újra csökkent, s ma már az egész kerületben csupán 151 iskolánk van. Építkezésekre fordíttatott 316.673 kor. 70 fillér; kegyadományokból begyült 70,841 kor. 23 fillér; szorgalmi jövedelmekből 51,062 kor. 80 fillér; perselypénz 6663 kor. 30 fillér. A bor- és magtárak és kepeváltási alapok összege meghaladja a három millió koronát. — E többnyire kedvező adatokkal szemben rámutat a jelentés a lehangoló jelenségekre is. Ezek között egyik legfontosabb az, hogy a lelkészi és tanítói állások fölöttébb nagy számmal állanak üresen, pedig a hol nincsen pásztor, elpusztul a nyáj. De elpusztul a nyáj ott is, hol a pásztor gondatlan, vagy pedig hiányzik belőle