Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-12-23 / 51. szám

3. Isten fénylett réges-régen Első királyunk szivében. Kigyúlt a hit, e tűzoszlop, S a pogány sötétség oszlott. Krisztus Urunknak vallása Lőn hazánknak újulása; Ez mivelte, hogy még élünk, Erőnk ez, megtartónk s vezérünk — Dicsőség légyen Istennek! 4. Áldd meg, Isten, Sionunkat, A királyt és szép honunkat ! Köztünk egymást csókolgassák Szeretet, béke s igazság! A világ Világossága Süssön be az éjszakába! S égen-földön, minden tájon Egy hitben egy zsolozsma szálljon: Dicsőség légyen Istennek! A betlehemi angyalok. Mutatványul szerzőnek »Szabad órák« cimű most megjelent verskötetéből. Oh szent karácsony, szép karácsony, Én édes ünnepem, Tudod-e, hogy milyen nagy számadással Tartozol te nekem ? Lásd, jönnek évek, mennek évek S szivemben én ma is csak az vagyok, A kinek egykor, régen fölavattak A betlehemi angyalok! Igaz, hogy akkor más világ volt. Tisztább, mint a mai. Óh akkor én még könyüt sohse láttam Ártatlan hullani. De jó is volt tőled tanulni akkor, Hogy a szegények, ha jók: gazdagok; Testvériséget mit hallelujáztak A betlehemi angyalok. S hallelujáztak száz egyébről, Hogy a ki árva: szent ; Hogy az a fő. mikép tudunk szeretni Testvért és idegent. A szenvedőkhöz lehajolni tudni: Ez az érzésünk kincsnek legnagyobb, S zengettek édes emberszeretetről A betlehemi angyalok. óh szent karácsony, szép karácsony, Én édes ünnepem! Tudod-e, hogy ah, vesztemre fogant meg Mindez a lelkemen. Megmosolyognak, kicsúfolnak érte, Hogy alvajáró, balgatag vagyok . . . Felelj nekem : rászedtek volna-e hát A betlehemi angyalok? . . . Felelj nekem, mondd a szivemnek: Csak bízz' remélj, szeress! A szeretet a mennyország sugára, Más világ jegye ez! Egy szebb világé, mely előbb-utóbb majd Elűz minden borulatot . . . Boldog vagy, míg megérted, mit dalolnak A betlehemi angyalok! Szabolcska Mihály. KÖNYVISMERTETÉS. Az erdélyi egyházkerületi értekezlet 1900. Évkönyve. Összeállította Nagy Károly ref. theologiai tanár, az értekozlet egyházi titkára. Kiadja az értekezlet. Nagy 8-ad rétben 116 lap, Kolozsvár, 1900. Gombos F. nyomdája. Ára . . . ? Erdélyben a folyó év nyarán egyházi értekezletté szervezték át az addigi lelkészi értekezleteket. Az átalakult értekezlet munkatársul fogadta az egyház világi elemét és új szervezetével új vezetőket nyert. Ennek az átalakított egyházkerületi értekezletnek első Evkönyve fekszik most előttem. Az Évkönyv öt szakaszának I-jében Vásárhelyi Boldizsár deési lelkésznek a nagygyűlésen elmondott prédikációja, II ikában báró Bánffy Dezső kormányzó főgondnoknak, dr. Bartók György erdélyi püspöknek és Molnár Albert theologiai tanárnak gyűlési beszédei vannak közölve; a Ill-ik szakaszban az új alapszabályok s a közgyűlés és választmány jegyzőkönyvei vannak kinyomatva; a IV-ikben Molnár Albertnek »egyházi életünk fejlesztésének eszközeiről*, Váró Ferenc nagyenyedi főgimnáziumi tanárnak »Vallomások és kérdések*, BedÓházy János marosvásárhelyi tanárnak »Hit és tudomány* című felolvasása és Bodor Géza esperesnek az egyházmegyei papi értekezletek eddigi működéséről szóló jelentése olvasható ; az V-ik szakasz a névsorát közli az egyházkerületi értekezlet 395 tagjának, a kik közül alapító tag (100 kor. alapítványnyal) 13, rendes tag 2 kor. évdíjjal 347 és pártoló tag tetszésszerinti önkénytes adománynyal 34. Az Évkönyv irodalmi dolgozatai között kimagasló fontosságú a Molnár Albert felolvasása, a mely részletes programmot ad arról, hogy mily eszközökkel és minő módozatok szerint fejleszszük egyházi életünket. Az a kiindulási pontja, hogy egyházi életünk fejlesztésre szorul, s hogy ez a fejlesztés az egyetemes papság elvéből kifolyólag mindnyájunknak komoly feladata. Ámde nem szabad minden eszközt kritika nélkül elfogadni. Igy az evangélizációt Molnár határozottan perhorreskálja, mert az inkább árt, mint használ (ezt a merész tételt csak állítja, de nem bizonyítja a szerző). Az egyesületi