Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-12-02 / 48. szám

TÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztősig : IX. kerület, Kálvin-tér 7. szám, hová a kéziratok cimzendök. Kiadó-hivatal : Ilornyánszky Viktor könyvkereskedése (Akadémia bérháza , hová az elüfi7. és hirdet, dijak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : SZŐTS FARKAS. Kiadja: IIORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési Ara : Félévre: 9 kor.; egész évre: 18 koronu. Eyyes szám áru 40 fii. Felekezeti egyesületek. Oh! hogy a mi nézőink nem látnak és a mi vigyázóink nem kiáltanak ! — fakad ki belőlem a sóhajtás, mikor látom egyházunk sorvadását, magunk tétlenségét, ellenfeleink erős készülődését, s még azoknak fegyverkezóseért is a mi gyalázásunkat. A mult héten tartotta »a katholikus körök országos szövetsége« nagygyűlését vagy mijét itt Budapesten. Jó dolog ezt tudni nekünk nagyon, hogy nemcsak katholikus körök vannak immár hazaszerte; hanem egy országos szövetségbe sorakozva, tervszerű, egyöntetű hadjáratot viselnek minden ellen, a mi nem római, legyen az egyén, institúció, eszme vagy bármi a kerek világon. Történik pedig ez épen akkor, mikor törekvéseink egy, az egyháznak belső építését vezető egylet alakítására meghiúsulnak. Ezerháromszáz egyesület tömör falanxban, mondjuk, ma még csak kétszázezer taggal, holnap, holnapután ki tudja mennyivel, egy cseppet sem kicsinylendő dolog, még ha destruktív erők szolgálatában áll is. De nincs szándékomban a félelem riadóját fújni; mert rendíthetlen meggyőződésem, hogy minden dolog csak »önkörében erős«. Tehát az a vallásos egyesület is, melynek lényege, célja nem vallásos, hamis alapon épült, s hatása áldásos nem lehet, Már pedig az úgynevezett katholikus egyesületek ilyenek. Tudja azt róluk minden gondolkozó ember, tudják a vezetők maguk is, hogy miféle hatalmi érdekeket szolgálnak. Csak azt az egy tanulságot szeretném levonni ebből a tényből, hogy, ha. mint nyilvánvaló, a római egyház nem fél az egyesületi munkát igénybe venni ; ha a római hierarchia nem félti a maga mindenhatóságát a szabad munkától; ha a római konzervativizmus nem fél modern eszközökkel élni: miért félünk mi protestánsok, a szabadság,a haladás egyháza?! Az igaz, nem lenne első eset, ha saját fegyvereinkkel vernének meg, mert a papizmus, a hol boldogul, a protestantizmus eszközeivel boldogul. A mi azonban igazán fájó, keserves e dologban, az az a másik tény, hogy mikor a liberális kritika nagyot üt az ultrarnontánizmus szervezkedésén : mi rajtunk is üt egyet, olyas valamiért, a mit sohasem tettünk. Elitéli a magyarság és liberálizmus szempontjából a felekezeti egyesületi munkát, mert szétdarabolja a nemzet testét, s itt szépen egy kalap alá bujtat bennünket a néppárti kortes haddal. (Lásd Pesti Hirlap nov. 21-diki számát.) Szeretném én azt az embert látni, a ki pl. a Prot. Irodalmi Társaság egész működésében, de bármely evangéliumi ref. egyesületi munkában is ki tudna ilyen nemzet-széttagolási munkát mutatni. A cikkíró azonban, kit én mint bibiiás jó keresztyént tisztelek, nem tesz különbséget felekezeti és vallásos egyesület között. Mert az olyan egyesületnek, a melyik célul tűzi ki maga elé, a saját dogmáira nem esküvőknek tűzzel-vassal, sötét gyűlölettel való üldözését: csakugyan nincs létjogosultsága. De az olyan embereknek egyesületét, a kik tömörülnek a sötétség, bűn, igaztalanság, képmutatás elleni nagy küzdelemre, az igazságszereiet, irgalom, szabadság, egy szóval a Jézus szolgálatára, s a saját egyházuknak, mások sérelme nélkül való építésére: nem hiszem, hogy el lehetne Ítélni. Es ha tömörülnek túloldalon a gyűlölség-szításra, csak annál jobban kell nekünk tömörülnünk a szeretetre, és ha szövetséget kötnek ott a széttagolásra, csak annál jobban kell szövetkeznünk az összetartásra. Ugyan hová vergálhatna az ev. ref. egyház felekezetisége? Ha felekezetiség lenne, s nem az evangélium örök és univerzális eszméinek szolgálata: akkor is csak magyar maradna, mert nincs neki sem Rómája, sem pápája, sem Moszkvája se cárja. Csak nem ment feledésbe még Magyar-95