Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-02-04 / 5. szám

sott ige szavai: alkalmas a tanításra. A nélkül, hogy az iskolamester modorát magára öltené, alázattal, de mégis buzgósággal oktat; tanít a legmagasabbra : az élet tudományára. Másik feladata az evangéliumi lapnak az Isten igéjének alkalmazása a közéletben. Felkelteni a közönség érdeklődését az egyház s intézményei iránt; figyelemmel kisérni a jtársadalmi jelenségeket s buzgólkodni a bajok gyógyításán; ismertetni a kül- és belmissziói munkákat; harcolni a szabadságért, rangok s osztályok közötti válaszfalak ledöntéseért; a magánélet erkölcsi tisztulásáért; s minden dologban a szeretetet állítani fel irányadó csillagul. Az Isten igéjének ilyen bevitele a közéletbe nem könnyű s nem is hirtelen megvalósítható; de kitartó munkával nem is lehetetlen. Kezdetben talán figyelembe sem veszik az ilyen evangéliumi lapot, el sem olvassák; de ha abban csakugyan az evangélium ereje lüktet, az elvégre is létrehozza a kívánt átalakulást. Ha a természeti ember kezébe veszi, annak változatos tartalmában egyik vagy másik cikk felkeltheti figyelmét. Talán egy semleges tudományos cikk; talán egy másik, mely pl. a külmisszióról, a keresztyén szeretet e hősies munkájáról szól. Érdeklődése így lassankint kiterjed a többi cikkekre is, a melyek a szeretetmunkásság más-más ágairól adnak tudósítást. Lassanként megismerkedik a forrással is, melyből e szeretet fakad, s végre eljut az Úr Jézushoz. Óh, mily sok áldás fakad ily lapokból! Minden ily lap kibocsátása egy-egy gránátlövés a Sátán vára ellen. S ilyen lapokkal nagyban előmozdíthatnánk az evangéliumi munka egyes speciális köreit is. Mily hasznos munka volna például, ha budapesti ref. ifjúsági egyesületünk egy közlönyt adna ki, a ker. ifjúsági-egyesületek ügyeinek propagálása végett. Ez a közlöny összekötő kapocs lehetne a vidéki egyletek és központi egyletünk között. A mi egyleti előadásainkat ebben közölhetnénk s kész anyagot adhatnánk az újabb és fiatalabb egyletek számára. A magyar ifjak azon részéhez, kik nem jönnek el gyűléseinkre és munkánkról nem tudnak semmit, elhathatna lapunk révén a mi szózatunk; megtudhatnák, hogy mit akarunk és mire törekszünk. Figyelemmel kisérhetnénk e lap hasábjain a társadalmi mozgalmakat is; a római egyház reakcionárus fondorkodásait; a szociálisták ál-szabadságra igyekvését, s ifjú társainkat óva inthetnénk mindezektől. De különösen figyelemmel kisérhetnénk az ifjúság mozgalmait s az őket fenyegető veszedelmeket. Feltárhatnánk majd azoknak a bűnöknek a rútságát, a melyek az arany ifjúság sajátai. Reámutathatnánk maid arra, hogy mily veszedelem fenyegeti ezeréves hazánkat, ha erkölcse pusztul. Azifjak szempontjából szólhatnánk az ifjakhoz, és hiszem, hogy szavunk nem lenne hiábavaló. Az ifjúság anyagi érdeke is pártfogást lelhetne lapunkban. Szomorú dolog az, hogy az ifjak legtöbbje vasárnapon is munkában van. Az irodák s üzletek nyitva vannak, s a fiatalság, a legjobb szándék mellett sem talál alkalmat lelki, vallásos szükségei kielégítésére. Ez ellen agitálnunk kellene s küzdeni azért, hogy maradjon meg az ifjaknak a vasárnap leikök gondozására! S ilyen evangéliumi lapok megindítása nem is volna lehetetlen, csak a nagy közönség jönne támogatásokra. Csekély, de rendszeres és egyetemes áldozattal óriási összegeket lehetne összehordani ilyen célra. Ha hazánkban minden prot. lélek vasárnaponkint csak egyetlen egy krajcárt is félretenne evangéliumi lapok előfizetésére — pedig ugy-e bár, ez nem is sok ? — akkor ebből évenkint, egyenkint 52 kr. lenne, összesen pedig meghaladná a másfél milliót! Óh, hogy virulhatna akkor evangéliumi irodalmunk! Hogy vonulna be az evangélium lobogó zászlókkal a családok otthonába, az emberek szivébe! óh, hogy terjedne az emberek között az alázat, béke, szeretet, boldogság ! Oh, vajha igy lehetne minél előbb, hogy csillapíthatnánk népünknek, ifjúságunknak lelki éhét és szomját égi mannával, élő vízzel: a Krisztus örök, fenséges, üdvözítő evangéliumával! Fleischer Gyula, joghallgató. KÖNYVISMERTETÉS. Az énekügyi előmunkálatok VI. füzetéről. (Folytatás.) A füzet többi zsoltára már joggal foglalhat helyet egy közönséges használatra szánt énekeskönyben, mivel valamennyi általános jellegű s így az egész gyülekezet által is énekelhető. Ilyenek a 19., 36., 103., 105., 108., 111, .121., 125., 135., 141., 143., 148. és részben a 113-dik zsoltárok. Három jó tulajdonság ajánlja ezeket az eredeti Szenczi-Molnár-féle zsoltárok felett. Egyik az, hogy határozottabban simulnak itt a részletek egy főgondolathoz vagy vezérelvhez, mint a Szenczi-Molnár-félékben, vagyis nyilvánvalóbb rajtok az író müalkotási képessége, mintáz eredetieken és így tömörségük mellett is átlátszóbbak, könnyebben élvezhetők s biztosabban alkalmazhatók. A másik az, hogy a szöveg rithmusa egybevág ezekben a zenei rithmussal, a mi fokozza ezeknek énekelhetőségét és vonzóbbá teszi a szöveget az áhítatra serkenő ember szivére nézve. A ki emlékezik még az énekeskönyv javítása körül lezajlott vitákra, az tudni fogja, hogy milyen nagy és jogos kívánság nyer az átdolgozott énekeknek eme jellemvonásában szerencsés kielégíttetést. A harmadik jó tulajdonságuk, hogy általában rövidebbek az eredetieknél, a nélkül azonban, hogy valami lényegre tartozót mellőzött volna az átdolgozó, az egyetlen szerző. Hogy ilyen módon s ilyen vezérelvek követése mellett elesett egy-egy zsidó helynév, vagy személynév, sőt elestek némely mereven nemzeti jellegű vágyak és óhajtasok is : — ezt csak az elfogult mondhatja énekeskönyviink szegényedésének. Khámország, a veres-tenger, Hóreb, Izrael, Mózes, Áron, Fineás, Dátán, sőt maga a Jehova, a Jehova-Zebaót is, mire volnának jók a mi keresztyén énekeskönyvünkben s a rájok való emlékezés mennyiben gyarapíthatná a mi buzgóságunkat? A tipiko-allegorikus írásmagyarázás híve sajnálhatja talán a szavakban mutatkozó veszteséget, de nyer a hiány által maga a nagy közönség, a melynek a vallásos buzgóság szárnyain való röpülése ilyen módon meg van könnyítve, s az iskolai vallásos oktatás körében is nyer minden számbavehető tényező, leginkább pedig az anyaegyház, a melynek a kevésbé idegenszerű énekek semmi esetre sem fognak ellenségeket támasztani. Mióta »Pósa