Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-11-04 / 44. szám

A felavató imát és beszédet Antal Gábor püspök tartotta, a kit a gyülekezet bandériummal, diadalkapuval és nagy ünnepélyességgel fogadott kebelébe. — Ugyancsak e napon avattatott fel a vései evang. anyaegyház filiájának, Szőke-Dénesnek újjá alakított temploma is, a melynek renovációjában igen szép áldozattal működött közre a kis leányegyház régi támasza, a Véssey-család. A felavató beszédet Németh Pál vései lelkész és somogyi esperes mondotta. Egyházi beszédet Balogh István porrog-szentkirályi lelkész tartott, Madár Rezső sandi lelkész pedig űrvacsorát osztott. A templomba be nem fért híveknek az udvaron Mesterházy Sándor nemes-pátrói lelkész tartott egyházi beszédet. A békés-bánáti ref. egyházmegye mult hó 25-én tartotta meg közgyűlését Szegeden. A közgyűlést istententisztelet előzte meg. Az esperesi jelentés szerint az egyházmegye népessége 198,881, a mely szám a tavalyi állapottal szemben 926 szaporodást mulat. Születések száma volt 7364, a mely a halálozást 2576-tal múlja felül. A jelentés szólt az egyházpolitikai törvények hatásáról is. A temetéseknél és a kereszteléseknél igen ritkán mellőzik az egyház szolgálatát; a házasságkötések körül azonban már nagyobb a baj A jegyeseknek a lelkész előtti kézfogása, a cenzúra és a hirdetés sok helyen egészen kiment a szokásból, s az új pároknak, némely helyeken jelentékeny százaléka nem áldatja meg frigyét egyházilag. Örvendetes dolog, hogy a jelentés szerint az agrárszocializmus nem terjed, hanem csillapodik, több helyen pedig egészen megszűntnek látszik. Az erdélyi ref. igazgatótanács legutóbb tartott ülésében elfogadta a kiküldött bizottság altal az »erdélyi püspök« cim ügyében készített és az országgyűléshez intézendő felirat szövegét. Tárgyalta még a dunántúli püspöknek a keresztyénség 900 éves jubileuma megtartása tárgyában kelt átiratát; azonban e dologban nem tartotta szükségesnek intézkedni. Lelkészi jubileum. Glauf Pál rimaszombati lelkész és kishonti főesperes a napokban tölti be lelkészkedésének 25-ik évét. Az egyház ez alkalommal jubileumi ünnepélyt kiván rendezni az érdemes férfiú tiszteletére. Az ünnepélyt f. hó 18-ára tervezik. ISKOLA. Farkas József kitüntetése és jubileuma Ö Felsége, a király Farkas József budapesti ref. theol. tanárnak, az egyházi és iskolai élet terén szerzett érdemei elismeréséül a királyi tanácsosi cimet adományozta. A midőn e legfelsőbb helyről jött elismerés felett lapunk is, a melylyel az érdemes férfiú immár 40 éve van állandó összeköttetésben, a legőszintébb örömét fejezi ki, és tiszta sziv bői kivánja, hogy a nyert cimet még sok éveken át viselhesse boldogan, — megemlítjük, hogy a már jelzett jubileumi ünnepélyt a rendező bizottság a közgyűlés idejéről elhalasztotta, s annak más, még eddig meg nem állapított terminust fog kitűzni. A jubileumi alapra való adakozás ennek folytán folyamatban maradt és e célra még mindig elfogadtatnak a szives adományok. Olvasóinkat s a jubilánsnak minden tisztelőit mi is felhívjuk az adakozásra. Farkas József megérdemli, hogy nevére egy oly alap tétessék, a mely érdemeihez méltó. Azért, a kik még eddig nem küldték be adományaikat, — tegyék meg azt minél előbb. Tanítóegyleti gyűlések. A kisvárda-vidéki ref. tanítói kör mult hó 18-án tartotta meg öszi közgyűlését. László Gyula elnök megnyitó beszédében a lelkészekkel való békés, egyetértő és testvéries együttműködés szükségességét hangoztatta. Felterjesztést intéznek a felsőbb egyházi hatóságok útján a kultuszminiszterhez a kantori javadalmaknak is a nyugdíjba beszámítása iránt. Az egyházmegyét felkérik, hogy szerezzen érvényt a törvény ama rendelkezésének, a mely szerint a tanítók nem szedhetik maguk a naturálékat a hívektől. Felolvasást tartott Szabó Pál az évzáró vizsgálatokról, a melyeket megtartandóknak, de ünnepélyesebbekké teendőknek ítélt. A tiszántúli egyházkerület tantervrevizió-tervezetét véleményezés végett egy bizottságnak adták ki. — A nagybányai ref. egyházmegyei tanító-egyesület közgyűlése mult hó 25-én folyt le, Sinka Lajos elnöklete alatt. Legfontosabb tárgyai voltak a gyűlésnek a tiszántúli egyházkerület tanterv reviziótervezete és a nyugdíjtörvény revíziójának a kérdése. A tantervet illetőleg a gyűlés az egységes tanterv barátja, a melyben megjelölendő volna az elvégzendő anyagnak mind a minimuma,, mind a maximuma. — A nyugdíjtörvényben a szolgálati időt s az egyszersmindenkori járulékot leszállítandőnak tartja. A tanítói fizetés, eltekintve a kántori javadalomtól, a fizetés minimumáig fel volna emelendő, s ez után volna megállapítandó a nyugdíjigény. A szolgálati idő a hivatalokba lépéstől, illetve az oklevél megszerzésétől számíttassék. Öt évi szolgálat után nyugdíj, azon alól végkielégítés járjon. Ha férj és feleség-tanító tagja volt az intézetnek, a nő halála esetén kapja meg a férj is az özvegyi segélyt. A tanítóképzők tantervével legközelebb foglalkozott a preparandiai tanárok országos egyesületének választmánya. A"magyar nyelv tantervét illetőleg kimondotta, a gyűlés, hogy megváltoztatja a közoktatási tanács tervét, olyanformán, hogy a tanítóképzőt a középiskola folytatásának nézi, és minthogy a középiskolákban bőven tanultak már nyelvtant, ezért a képezdében folytatják a poétikával, a retorikával és az irodalomtörténettel. Csak azután, az utolsó évfolyamban kerül ismét sor a magyar nyelvtanra, olyan feldolgozásban, a mint azt a tanítónak a népiskolákban kell tanítania. Ez az évfolyam tehát kiváltképen gyakorlati és szakirányúnak minősítendő. Hasonlóképen a számtani tantervet is úgy változtatták meg, hogy az I., II. és III. osztályban folytatják a középiskola anyagát és csak a IV. osztályban térnek rá a számtan elemeire, hogy a népiskola valódi tananyagát, módszerével együtt, közvetlen az életbe való kilépés előtt ismerhessék meg a tanítójelöltek. Végül a történelmi tan-