Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-11-04 / 44. szám

szép példája, hogy az evang. theologusoknak ez az Ott­hona, mely 1896. évben Magyarország ezredéves fenállása ünnepe alkalmából, a pozsonyi egyetemes theol. akadémia növendékeinek befogadására alapíttatott, ma már 31 ezer koronát haladó alap-vagyonnal bir. E jótékony intézet lelkes férfiak vezetése alatt áll, s megérdemli testvérfele­kezetünk részéről is az anyagi támogatást. Ne feledjük azonban, hogy nekünk is van ilyen »Otthon«-unk, ha más néven is, Budapesten és másutt, mely szintén reá­szorul a jókedvű adakozók filléreire. (Folyt. köv. Lévay Lajos. A dunamelléki református egyházkerület közgyűlése. (Folytatás és vége.) Az október 24-iki ülésben először is a konventi képviselőkre való szavazás eredményét jelentette be gróf Teleki József, a szavazatszedő bizottság elnöke. E szerint rendes konventi képviselők lettek, papi részről : Baksay Sándor, Szilády Áron és Kovács Albert, póttagok : Adám Kálmán és Bocsor Lajos; rendes tagok világi rész­ről : Cseh Ervin, dr. Vécsey Tamás és dr. Nagy Dezső; póttagok: Veszprémy János és Kálosy József. Szilassy Aladár, Karap Ferenc és Ádám András, nagy elfoglaltsá­guk miatt nem vállaltak mandátumot. Az egyházkerületek átiratai során, a melyeket Ko­vács Alberl referált, egyező akarattal elfogadta a közgyűlés a dunántúli egyházkerületnek Antal Gábor püspök által áttelt ama javaslatát, hogy a keresztyénség 900 éves behozatalának és a magyar királyság megalapításának emlékére az egyházkerület összes gyülekezeteiben f. évi december 30-án alkalmi istentiszteletek tartassanak, a mire az espereseket külön körlevélben hivják föl. Ellenben ugyancsak a dunántúli egyházkerületnek amaz átiratára, a mely a kongrua-törvényre való tekin­tetből a lelkészi csonka év és kegyév egyöntetű rende­zését javasolja, illetőleg a maga e célból készült szabály­rendeletét elfogadásra ajánlja, közgyűlés nem tartotta szük­ségesnek, hogy a maga rendszerén változtasson. Az erdélyi püspök cim kérdésében, az erdélyi igaz­gató-tanács átirata kapcsán közgyűlés vita nélkül magáévá tette a jogügyi bizottság eme javaslatát : Tekintettel az 1900. évi április havában tartott egyetemes konvent ide vonatkozó határozatára, mely szerint az erdélyi püspöki cim kérdésében feliratot intézett a kultuszminiszterhez; tekintettel arra, h«gy a konvent e felterjesztésére a mi­niszter leiratilag nyilatkozott: közgyűlés az e tárgyban még szükséges további lépések együttes megtétele céljá­ból az egyetemes konventet keresi meg. — Ennek a nagy port vert ügynek tehát úgy látszik még nincs vége. A budapesti állandó és rendes vallástanítók, mint lelkészi oklevéllel biró belhivatalnokok, a pesti egyház­megye útján folyamodványt intéztek az egyházkerülethez, hogy az ideiglenes állású (segéd-, helyettes lelkészek) név­sorából töröltessenek, a pesti egyházmegye rendes lelké­szei sorába bekebeleztessenek és lelkészi jellegöket meg­tarthassák. — A kérdés némi vitát keltett, a melyben Takács József, Bányi (íábor, Mészáros János és Ádá m András nyilatkoztak, mire az egyházkerület a kérdést visszatette a pesti egyházmegyéhez, hogy az állandósított hitoktatók jogi helyzetét világosabban körvonalozza. Felső-Baranya egyik egyházanak az egyházi adó egyházkerületi rendezését sürgető kérelmére, a melyet az egyházmegye is pártolt, közgyűlés figyelmezteti az egyház­megyét és a gyülekezeteket, hogy egyházi törvényeink értelmében az adózási rendszer módosítása az egyház­községek joga, a minek korlátjait az egyházi törvény szabja meg. Az adóreformot az egyházközségnek kell esz­közölni, a felsőbb egyházi hatóságoknak csak megerősí­tési jogot ad a törvény. A budapesti anyaegyház és a budapesti német leányegyház ama szerződését, a mely a két egyház kö­zötti jogviszonyt az 1863-ik évi egyezség alapján, de a változott viszonyok tekintetbevételével akként szabá­lyozza, hogy ezt az áldásosán működő leányegyházat a korábbi kivételes helyzetéhen meghagyja, közgyűlés az egyházmegye pártoló előterjesztésére egyhangúlag meg­erősítette. Péczel, Dabas, Fóth, Kecskemét földeladási és vételi szerződéseit közgyűlés megerősítette. (Sz.) Stand Lajos vagyonkezelőnek a Roboz-alapítványról beterjesztett jelentése után a számszék jelentése követ­kezett, s ez ki is töltötte az ülé.-nek még hétralevö részét. E nap délutánján tartattak még meg a bírósági ülések, a melyeknek során a raádi tanító, Barkász Kálmán, Kájel József, Molnár Gergely, a czeczei tanító, Nagy Benő és a kisszentmártoni tanító ügyében helybenhagyták az egyház­megyék ítéleteit; Csinos József karancsi tanító ügyében a megye Ítélete feloldatott s a megye új Ítélet hozatalára utasíttatott; a halasi presbiterválasztás, a megye ítéletével szemben megerősíttetett ; György Lászlóné panasza pedig kiegészítés és első sorban leendő elbírálás végett a me­gyéhez tétetett le. Október 25 kével már az ötödik napját érte el a gyűlés, s a kimerülés már meg is látszott rajta. A megyék küldötteiből alig volt már egynéhány jelen, — csak az esperesek és a világiak tartottak ki elismerésre méltó buzgósággal. Az ülésen legelső sorban a lelkészi nyugdíjintézet­nek a konvent által elrendelt előkészítésére választották meg a bizottságot, a melynek Koncz Imre esperes és Puky Miklós tanácsbiró elnöklete alatt tagjai lettek : Kovács Albert,( Mészáros János, Bocsor Lajos, Dányi Gábor, Petri Elek, Ádám András, Lévay Lajos, Hegedűs Sándor, Mády Lajos és Szabó Péter. A bizottság megbizatott, hogy javas­latát elkészítvén, közvetlenül a konventhez terjeszsze fel. Következett ezután a számszék tegnap be nem végzett jelentésének vége, a melylyel kapcsolatban meg­állapította a gyűlés a kerület jövő évi normál költségve­tését és meghozta határozaíát a számszék által vélemé­nyezett ügyekben. Bevételül előirányoztak 31,221 kor. 60 fillért, — kiadásul 53,092 koronát. Iliányképen mutat­kozik 21,870 kor. 40 fillér. Részletezve: aj az államse­gélypénztárnál, bevétel 41,589 kor. 84 fillér, kiadás : 19,600 kor., maradvany: 21,989 kor. 84 fillér ;b) a misz­sziói pénztárnál, bevétel: 2123 korona 64 fillér, kiadás: 1620 kor., — maradvány 503 kor. 64 fillér; c) a Bal­dácsy-pénztárnál, bevétel: 8000 kor., kiadás: 8000 kor. d) a Német-tábornak-alap vagyona 8000 korona. — A püspöki titkár fizetésénei a kerületi levéltár és a Báday­könyvtár kezeléséért járó tiszteletdijakat állandóvá tette a gyűlés; Jászy Viktor 80 frt korpótlékát utalványozta ; a Farkas József nevére teendő jubileumi alapítvany ja­vára a theologia és a kerület pénztárából 500—500 ko­ronát szavaztak meg; a félegvhazi és a szabadkai állami tanítóképezdék képesítő vizsgálataira megbízott küldésére a kecskeméti egyházmegyét hatalmazták fel, de reá hagy­ták a képviselő költségetnek fedezését is. A kerület szük­ségleteiről a számszék, az idő rövidsége miatt nem ké­szíthette el a kimutatást, de hogy ez a fontos tárgy le ne maradjon a legközelebbi konventről, — megbízta a

Next

/
Oldalképek
Tartalom