Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-11-04 / 44. szám

gyűlés a számszéket, hogy a kimutatást, az elnökséggel egyetértőleg készítse el és terjeszsze fel egyenesen a kon­venthez. Szilassy Aladár ismételten is bejelentvén a számszék elnökségéről való lemondását, azt a gyűlés nagy sajná­lattal vette tudomásul és helyére Puky Miklós tanács­birót választotta meg. Sógor Endre számvevő 3 éves man­dátuma lejárván, azt a gyűlés, elismerése kifejezése mellett újabb 3 évre megújította. Lévay Lajos több anyásítási ügyet terjesztett elő ezután. Tudomásul vette a gyűlés, hogy Lajosmizse anyásításának szükségességét a kultuszminiszter elismerte és a szükséges kongruát utalványozni fogja, a miért is a díjlevél fel­terjesztetik a miniszterhez. Szabadka és Pécs anvásítását szükségesnek tarja a gvülés és ennek elismerése végett ügyöket félterjeszti a kultuszminiszterhez. Bonyhádot még az idő szerint nem tartja anyásítandónak. Albertfalvának és Budafoknak a pesli egyházhoz csatolása ügyét le­tették a pesti egyházmegyéhez. A tűzkárbiztosítás ügyét Kovács Albert referálta és elfogadásra ajánlotta a trieszti általános biztosító társaság offertjét, a mely a mellett, hogy igen olcsó, még szép jutalékot is ígér az egyházaknak. Az ajánlat, véleményezés végett letétetett az egyházmegyékhez, azzal az utasítással hogy véleményeiket a jövő évi közgyűlés előtt kellő idő­ben közvetlenül Kovács Alberthez küldjék fel. Következtek ezután a segélyre ajánlások és segély­megszavazások. Lévay Lajos a közalapi segély-kérvénye­ket terjesztette elő. Segélyre ajánltattak: Egyházak: Mara­dék 400, Sepse 400, Pécs 1000, Nagyharsány 200. Bó­nádfa 200, Sósvertike 150, Szava 300, Miszla 300, Pomáz 200, Alapszentivány 200; Acsa 200, Csákvár 200, Etyek 200 koronára; lelkészek: Kulifay Elek 200, Kovács Dániel 200, Kovács Ferencz 200, Boncz Gyula 200 ko­ronára. — Báta, Kispest és Tótfalu tőkesegély iránti kér­vényei előjegyeztettek. A Baldácsy- és az államsegély osztó-bizottság javas­latát Szilddy Áron referálta, s a gyűlés ennek alapján a következő segélyeket nyertek az egyes egyházak és lelké­szek : a) a Baldácsy-alapból. Egyházak. Herczegszőllős 400, Katádfa 300, Nagyváty 300. Szabadka 300, Jászkara­jenő 400, Lápafő 400, Szent-Endre 400, Tótfalu 400, Duna-Földvár 400, Bonyhád 300, Csapdi 400 koronát. Lelkészek: Széles Áron 200, Gödölley József 200, Nagy István (Bisse) 200, Paál József 200, SZÍVÓS Károly 200, Sedivy Frigyes 200, Törő Lajos 200. Csekey István (Vár­kony)" 200, Varga Sándor 200, Pálfy Gábor 200 kor.; b) az államsegélypénztárból kölcsönt kaptak : Makád 4400, Csabdi (1902-ben) 4000 koronát. Segélyt kaptak: egy­házak: Baja 200, Belvárd 200, Csehi 200, Dráva-Sza­bolcs 200, Garé 150, Sámod 150, Lajosmizse 150, Félegy­háza 200, Tápió-Szele 200, Szolnok 200, Tószeg 200, Tiszavárkony 200, Nyim 200. Magyar-Nagy-Székelv 200, Szólád 200, Duna-Bogdány 200. Hatvan 200, Kispest 300, Varalja 200, Báta 200, Várkony 250, Pilis 200, Sukoró 400 koronát. Lelkészek: Sebestyén Pál (Kórógy) 100, Bácz Márk 80. Aracs Gyula 80, Bajó Károly 80, Füstös János 80, Horváth Antal 80, Horváth Gyula 80, Kiss Lajos 80, Kossá János 80, Kovács Sándor 100, Lutár Sándor 100, Máté Pal 100, Molnár István (Kis-Sz.-Már­ton) 100, Molnár István (Csepel) 80. Morvay Ferenc 100, Szarka János 100, Szűcs Sándor 80, Vitányi Bertalan 100, Fejes Zsigmond 80, Hamar György 80, Szűcs Kálmán 80, Bálint Károly 80, Sikó Ernő 80, Tóth Bertalan 80, Mol­nár Sándor 80, Módra Imre 80, Cserna István 80, Hart­mann Károly 60, Erdős Lajos 140, Dohos Ferenc 80, Fábián Dénes 80, Szabó Lajos 80, Gerenday Endre 80, Kudar Kálmán 80, Biczó Zsigmond 80 koronát. — Ezen­kívül ad az államsegély pénztár: a theologiai pénztárnak 6000, a közpénztárnak 1000, a theologiai konviktusnak 200, a misszióra 500, az egyházmegyék közigazgatási szükségleteire 1600 koronát. A Szondy-Kcnessey alap 400 korona kamatát a közgyűlés az trcsi-i leányegybáznak szavazta meg. Az ülés délelőtti részében még az egyes egyház­megyék felterjesztett ügyei kerültek tárgyalás alá, s közülök nem egy élénk eszmecserére, sőt komoly vitára adott alkalmat. E felterjesztések kapcsán elhatározta a gyűlés, hogy felír a kultuszminiszterhez az iránt, hogy az olyan lelké­szeknek, a kiknek jövedelme csak kevéssel haladja meg az 1600 frtot, s a kik káplantartásra szorulnak, adja meg erre a szükséges kongruát, hogy az 1600 kor. lelkészi jövedelem tisztán megmaradhasson. A segédleikészek el­helyezésének a kecskeméti egyházmegye és Mészáros János által panaszolt kérdését véleményezés végett a theologiai választmányhoz utasították. Komoly vitát keltett a kecskeméti egyházmegye fel­terjesztéseinek kapcsán Mészáros János kecskeméti lel­kész felszólalása, a melyben, egy presbiterválasztási (a halasi) ügyben hozott kerületi bírósági döntvényre hivat­kozva kérdést tett az iránt, hogy miután a bíróság az egyházi adóval hátralékos egyháztagokat felruházta pres­biterválasztó joggal, a kerületi statutum pedig a választó­képességet az egyházi adó befizetésétől teszi függővé: érvényesek-e a kerületi statutum elvei szerint történt presbiterválasztások és a jövőben mihez tartsák magokat a gyülekezetek e tekintetben ? E felvetett kérdésre Szilágyi Dezső kijelentette, hogy a statutum szerint történt és meg nem támadott presbiterválasztások érvényesek, s egyszers­mind hevesen tiltakozott a kecskeméti egyházmegye amaz eljárása ellen, hogy a birói Ítéletet közigazgatási úton bírálat tárgyává tette és a statutum megsértését pana­szolja. A birói ítéletet ily úton bírálat tárgyává tenni nem szabad. A statutumon, ha annak felfogásától és ren­delkezésétől eltérőleg ítélt is a bíróság, nem esett sérelem, mert a statutum csak a törvény korlátain belől érvényes ; — a törvény pedig a választóképességet az egyházi adó befizetésétől csak a lelkészválasztásnál teszi függővé, de ezt a megszorítást a presbiterválasztásnál nem teszi meg. A jövőben tehát tartsák magokat az egyházak a törvényhez. — Szilády Áron halasi lelkész, Szilágyi Dezső dnök által két ízben is félbeszakított felszólalásá­ban azt bizonyította, hogy a kerület régi statutumai is az egyházi adó befizetéséből tették függővé a presbiter­választásnál is a választó képességet, s veszedelmesnek Ítélte a bíróság ítéletében feltűnő opportunizmust. A kér­dést a konventhez felterjesztendőnek tartotta; Szilágyi Dezső elnök azonban ennek ellene mondott, mert a kon­vent nem jogosult a törvény magyarázására. Indítványára a közgyűlés kimondta, hogy a statutumon nem esett sére­lem és e dologban felterjesztést nem tesz a konventhez. A külsősomogyi egyházmegye a kongrua és a taní­tói korpótlékok elaprózása ellen emelte fel szavát. A gyűlés a tanítói korpótlékok havonként való kifizetése ellenében a törvény rendelkezésének alkalmazását fogja kérni a kormánytól ; — a kongruaügyben azonban nem tartotta szükségesnek a kért felterjesztést. A külsősomogyi és vértesaljai egyházmegyék a kerü­leti segélyosztásnek jelenlegi elaprózó rendszerével nincse­nek megelégedve s ennek megváltoztatása iránt felterjesz­tést is tettek a kerületre. Szilágyi Dezső elnök már a segélyosztás megszavazása alkalmával hasonló értelemben szólalt fel, s a gyűlés meg is bizta a segélyosztó bizott-

Next

/
Oldalképek
Tartalom