Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-11-04 / 44. szám

határozottság és következetesség, — a mely eszközök közé, mint legvégsőbb eszköz, az állami életérdekek megvalósítása céljából a háború is tartozik. A korai humanitás ép olyan politikaellenes, mint az ellenfélnek szükségtelen megalázása vagy megrontása. E politika eszközeihez hozzátartozik a diplomácia is, a mely felhasználja az ellenfél gyengeségeit, ú. m. annak oktalanságát, hiszékenységét és hiúságát. Az ellenlábassal szemben a nyilt őszinteség lehetetlen. A diplomácia alávaló hazugságnak nem vehető, s egy kiváló politikus nagyjában igaz embernek is mondható. A kétértelműség és a megtévesztés határát az ellenfélhez való viszony s az államcélok megvalósítása határozza meg a diplomáciában. Ezek azok a politikai alapelvek, a melyek Bismarcknak páratlan tekintélyt szereztek az európai politikában, s a melyekkel barátnak és ellenségnek tiszteletét és becsülését vívta ki magának. S bár azt állította, hogy nincsen morál a politikában : a politikai morál határait soha át nem lépte. A politikai tapintat gyakorlásában az ellenféllel szemben bizonyos virtuozitásra emelkedett, bár jól tudta azt, hogy a politika nem az ösztön vagy érzelem, hanem — mint Kossuth mondja — az érdekek dolga, szimpátia vagy antipátia a politikát sohasem irányíthatják. hanem mindenkor a szabatosan meghatározott és világosan körvonalozott államcél, vagyis — mint Berzeviczy mondja — »a nemzet, a társadalom javának, tökélyesbitésének, az egyesek összes megengedett életcéljainak előmozdítása«. Mert Bluntschli szerint is: »a politikai praxis sohasem helyezkedhetik nyilt ellenkezésbe az erkölcsi világrend törvényeivel*, és Kossuth L. is szépen mondja, hogy: »a férfias egyenesség a legjobb politika*. (Folyt, köv.) Dr. Szlávik Mátyás. ISKOLAÜGY. Iskolai értesítők. A tiszáninneni egyházkerület középiskoláinak statisztikai adatait a következőkben foglalhatjuk össze : A miskolci főgimnáziumban volt 373 tanuló, a kik között ev. ref. vallású volt 135; ág. ev. 27 ; róm. katholikus 63; gör. kath. 1: izraelita 147. A rimaszombati egyesült prot. főgimnáziumban volt 368 tanuló, a kik között ev. ref. vallású volt 95; ág. ev. 124; róm. kath. 79; gör. kel. 1; izraelita 68. A sárospataki főgimnázium 492 növendéke között ev. ref. vallású volt 410; ág. ev. 10; róm. kath. 37 ; gör. kath. 5; izraelita 30. A három iskola 1233 növendéke között ev. ref. volt 640; ág. ev. 161; róm. katholikus 179; gör. kath. 7; gör. keleti 3; izraelita 245. A felekezetek számaránya feltűnő a miskolci főgimnáziumban, a hol még az iskolát fentartó ev. ref. felekezetű növendékek számát is felülmúlják az izraeliták. A növendékek előmenetelét a következő számok mutatják: a miskolci főgimnáziumban jeles volt 22; jó 48; elégséges 192; egy tárgyból elégtelen 49 ; 2 tárgyból elégtelen 35; több tárgyból elégtelen 27; — a rimaszombati egyesült prot. főgimnáziumban jeles volt: 37; jó 71; elégséges 154; egy tárgyból elégtelen 39; két tárgyból elégtelen 27 ; több tárgyból elégtelen 19 ; — a sárospataki főgimnáziumban jeles volt 52; jó 79; elégséges 212; egy tárgyból elégtelen 67; két tárgyból elégtelen 39 ; több tárgyból elégtelen 43. — Az 1233 növendék között jeles volt 111; jó 198; elégséges 558; egy tárgyból elégtelen 155; két tárgyból elégtelen 101; több tárgyból elégtelen 89. Az érettségi vizsgák eredményeit illetőleg a következőket tudjuk rneg az értesítőkből: Miskolcon a 40 érettségiző körül az Írásbelin visszavettetett 11; jeles volt: 3; jó 4; egyszerűen vizsgázott 16; javító vizsgára utasíttatott 5; ismétlésre 1. — Rimaszombatban érettségi vizsgát tett 44 tanuló. Jelesen vizsgázott?; jól 8; egyszerűen 20; javító vizsgára utasíttatott 6 ; ismétlésre 3. — A sárospataki főgimnáziumban érettségi vizsgára állott 44 növendék. Az Írásbelin visszatettetett 4; jeles volt 3; jó 8; egyszerűen vizsgázott 23; javító vizsgálatra utasíttatott 4 ; ismétlésre 2. A tanárokra vonatkozó statisztikai adatok a következők: Miskolcon volt 12 rendes; 1 helyettes tanár; melléktárgyakra volt 1 és a hittanra 6 tanár; összesen 20. — A rimaszombati főgimnáziumban volt 11 rendes; 2 helyettes ; a melléktárgyakra 5, és a hittanra 4 tanár, összesen 22. — A sárospataki főgimnáziumban volt 12 rendes; 2 helyettes; melléktárgyakra 3, a hittanra 3 tanár, összesen 20 tanár. A miskolci főgimnázium értesítője azon felavató ünnepély leírásával kezdődik, a melylyel az új és díszes főgimnáziumi épület, mely a jelenkor követelményeinek mindenben teljesen megfelel, a közhasználatnak átadatott; azután Tóth Benő tanár értekezése következik Beck János: »Jankó, magyar csikós*, cimű regénye felett, melyből »Fordítási részletek« címen szép szemelvényeket közöl. Ugy az értekezés, mint az ügyesen fordított részletek nagyon alkalmasak arra, hogy a tanulóvilág és a nagy közönség is gyönyörködjék bennök. Az igazgatói jelentés szerint a tanügyi viszonyok általában zajtalanok voltak. A középiskolai tanárvilágot ez évben az iskolai élet belső fejlesztése, a filológiai versenyek, a testi nevelés, a szabad líceumok intézményének széles körű meghonosítása és anyagi ügyeinek előmozdítása foglalkoztatták. A filológiai versenyeket, s a testi nevelés fejlesztésére a miniszteri követelményt megvalósíthatlannak mondja, — amazt a növendékek, emezt az iskola szegénysége miatt. A rimaszombati egyesült prot. főgimn. értesítőjében Horváth Zoltán értekezik: »Természetrajzi múzeumokról*, melyben ismerteti a főgimn. természetrajzi múzeumát, előszámlálva a szép és értékes tárgyakat, — de a melyeknek jó formán nem is tudnak megfelelő helyet adni, s kijelölve az irányt, melyet a természetrajzi múzeumoknak a jövőben szem előtt kell tartaniok.