Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-10-28 / 43. szám

ben szomorúságra hangoló korunkban, s hirdeti, hogy él, hat, alkot a Krisztus lelke ma is. A Nagypénteki Ref. Társaság elzüllött gyermekmenhelyét, az »Erzsébet-ház«-at avattuk fel a kamaraerdőben f. hó 19-én. Hogy jött létre e menhely ? Hogy emelhetett az ezelőtt hét évvel, csupán nyolc taggal megalakult társaság, tiz katasztrális holdat tevő saját területén egy hatalmas, kétemeletes, mindentéle mellékhelyiségekkel ellátott és az igazgatón és a szolgaszemélyzeten kivül 50 szegény, elhagyatott gyermek befogadására alkalmas épületet ? Hogyan ? A nagy Istennek segítségével, Krisztusnak szerelmével s a szeretet által áthatott lankadatlan munkával. Lapunk nagyobb ismertetésekben és kisebb közleményekben sokszor szólt már a Nagypénteki Református Társaságról, annak lankadatlan, de mindig zajtalan munkálkodásáról, s azért felesleges volna annak történetét részletesen elmondanunk; főbb vonásaiban azonban talán nem lesz felesleges vázolnunk. Hadd álljon e Társaság célja, munkája, sikere előttünk például arra, hogy mit tehet ma is a Krisztus szerelme és a keresztyén embernek a krisztusi szeretet által vezérelt s az által megszentelt odaadó munkálkodása. Szükség van erre a példára, mert még mindig nem tudjuk megérteni egymást abban, hogy mik is azok, a melyekami magatartásunkra valók; még mindig habozunk, bizonytalankodunk és rettegünk, a helyett, 'hogy Istenben bizva s a Krisztus Lelke által lelkesítve munkához látnánk, s hatnánk, alkotnánk, gyarapitanánk anyaszentegyházunk felvirágoztatására és Isten országa határainak terjesztésére. A Nagypénteki Ref. Társaság 1893. április havában, nagypénteken alakult meg nyolc taggal. »Nevét — a mint a Társaság által az »Erzsébet-ház « felavatása alkalmából kiadott jelentés mondja — az alakulás napjától kölcsönözte, s a társaság irányát is a nagypénteki vallásos hangulat adta meg. Az alapítókat a Krisztus eszményi életpályája, a gyermekek iránti szeretete lelkesíté arra a gondolatra, hogy a nagy szenvedőt necsak könyezve kisérjék lelki szemeikkel a Golgotára, de épen a könyektől elhomályosult szemek legyenek látókká, s lássák meg embertársaik nyomorát is, s igyekezzenek segíteni, még pedig nem a szükséget és Ínséget pillanatra enyhítő, hanem az elárvult embert egész életére megmentő krisztusi szeretettel. Ez okból a társaság a gyermekek felé fordult, s az elhagyatottság következtében beállani szokott elzüllésen s erkölcsi nyomoron, a megelőzés elve szerint, a nevelés által akart segíteni. Oly intézeteket kívánt tehát felállítani, melyek az elhagyott gyermekeket tisztességes emberekké, a társadalom hasznos tagjaivá neveljék*. A krisztusi szeretetből és könyörületből fakadt kis társasag, alakulása után azonnal egy telket vásárolt Budán és megkezdte az alkotás nemes munkáját. 1895-ben védnökévé a minden nemesért buzgó Hegedűs Sándorné Jókai Jolánt, női elnökévé gróf Festetits Andorné Prjacsevich Lenke úrnőt választotta meg, s ezek vezérlete alatt megalkotta a hölgy választmányt, a mely azóta lankadatlan buzgalommal fáradt, gyűjtött, lelkesített a férfiak mellett. Gyűjtöttek a templomokban s a társaságban, hangversenyeket, felolvasásokat rendeztek, jótékony sorsjátékhoz képeket, szobrokat szereztek, s megmozdítottak minden követ, hogy a nemes eszme testet ölthessen. Felkaroltatták az ügyet a vidéki gyülekezetekkel, a társadalommal, intézetekkel, s oly mozgalmat támasztottak, hogy elvégre a főváros, a kormány, József főherceg, sőt Ó Felsége a király figyelmet is fel tudtak kelteni a nemes eszme iránt. A főváros 30,000 korona építési segélyt szavazott meg a menedékházra s 10 gyermek ápolására alapítványt tett; a földmivelésügyi miniszter a budaörsi határban fekvő Kamara-erdőben kedvezményes áron 10 kat. hold, gyönyörű fekvésű területet s a kert berendezésére és beültetésére szőlővesszöket és facsemetéket adott; a közoktatásügyi miniszter nagyobb évi adománynyal járult hozza a felállítandó intézet jövő fenmaradásához; a belügyminiszter az orsz. betegápolási alapból adott évi szubvencióval ; a kereskedelmi miniszter szállítási kedvezményekkel jött a társaság segítségére; a pénzügyminiszter pedig a jótékonycélú állami sorsjátékban való részesedést eszközölte ki. József főherceg a társaság örökös tagjai közé lépett, — Ő Felsége a király pedig magánpénztárából 600 koronát kegyeskedett adotnanynzni. A kitartó és buzgó munkát meg is áldotta az Isten. A ma már 634 tagot számláló, 214.602 kor. 84 fillér vagyonnal és 41,904 kor. 02 fillér alapítványnyal rendelkező társaság a mult évben elhatározta, hogy megtestesíti az eszmét és felépíti a menedékházat. Mult évi aug. 25-én meg is kezdték az építkezést a kamara-erdei telken, 36,500 frt költség-előirányzattal, s ez évben, Isten segedelmével be is végezték. Ott áll ma már, magas domb tetején a kétemeletes intézeti hajlék, s mellette külön még két földszintes épület, a mellékhelyiségek befogadására, s hirdeti Istennek örök kegyelmét, a Krisztusnak élő és ható szeretetét. Ott vannak mar benne a szegény apátlan, anyátlan, vagy szülőik által elhagyott gyermekek, hogy a Krisztus szeretetének melegénel talaljanak otthont s nevelkedjenek javára a hazának, egyháznak, emberi társadalomnak! A krisztusi szeretet által emelt e hajlékot avattuk fel s adtuk át szent rendeltetésének f. hó 19-én. A felavatási ünnepélyt magasan kiemelte a hasonló ünnepélyek közül az az örvendetes és hálás szívvel fogadott tény, hogy koronás királyunk nemcsak hogy kegyelmesen megengedte, hogy a menedékház néhai szeretett királynőnk nevéről »Erzsébet-menedékház »-nak neveztessék, hanem Széli Kálmán miniszterelnököt legkegyelmesebben megbízni méltóztatott, hogy annak felavatási ünnepelvén legmagasabb személyét képviselje. Részint a közlekedési miniszter által nagylelkűen a kedvezményes áron rendelkezésre bocsátott külön vonaton, részint fogatokon menve, délelőtt fél tizenegy órakor már nagy és illusztris közönség gyúlt egybe a menedekháznál, hogy méltóképen fogadja a király képviselőjét. A jelenvoltak közül felemlítjük a következőket: Hegedűs Sándor keresk. miniszter, Burányi Ignác földmív. miniszter; a társaság tiszti karából: Hegedűs Sándorné védnöknö, Wlassics Gyuláné tiszteletbeli elnöknő, gróf Festetits Andorné és dr. Kiss Áron elnökök, Csiky Kálmánné és Siöts Albert alelnökök, Pulszky Ferenczné és Takách László gondnokok, Borosnyay Oszkár ellenőr, dr. Kiss Károly ügyész, dr. Varga Bálint és H. Kiss Aladár jegyzők, Török Árpád; a választmány tagjai közül: Heinrich Gusztávné, Lánczy Gyuláné, Parall Ferenczné, Bernárd Lajosné, Csánky Dezsőné, Hallay Ferenczné, Jalsovitzkv Sándorné, dr. König Gyuláné, Pótsa Ferenczné. Szilassy Aladárné, Szőts Farkasné, Takách Lászlóné, — Háliay Ferencz, dr. Hegedűs Loránd, Jalsovitzky Sándor, Laky Dániel, Petri Elek, Szőts Farkas stb., továbbá gróf Festelits Andor, Széli Ignácz és Gullner Gyula belügyi államtitkárok, Beniczky Ferencz főispán. Beniczky Lajos alispán, Tahy főszolgabíró, Csatáry Lajos min. tanácsos, Tóth József tanfelügyelő, Hollán Sándor és legifj. dr. Szász Károly min. titkárok, Koncz Imre esperes, Farkas József és Hamar István theol. tanárok. Papp István mórágyi és Molnár Sándor madoesai lelkeszek. Fábián Janó* vallá^lanár, Gergely Antal, Váinossy Mihály igazgató,