Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-10-21 / 42. szám

le a hivatalos esküt, majd pedig a főjegyzői, tanügyi-előadói, pénztárnoki és számvevői jelentések vétettek örvendetes tudomásul. Néhai Czakó János gondnok helyébe gróf Bethlen Istvánt, Bozsnyay Istvánt és Csontos Olivért jelölte a közgyűlés. Az átiratok és indítványok kapcsán egyhangú és lelkes pártolásra talált a tiszai ev. egyházkerületnek a budapesti tud. egyetemen felállítandó prot. theol. fakultás ügyében kelt indítványa. A nagyszebeni ref. egyházmegye Magyar-Lapádon tartoLta meg közgyűlését f, hó 9-én, Nagy József esperes elnöklete alatt. Az esperesi jelentésen kivül általánosabb érdekű mozzanatai voltak a gyűlésnek, hogy az egyetemi prot. theol. fakultás ügyét lelkesen felkarolta; — kimondotta, hogy a reformáció emlékünnepélye űrvacsoraosztással köttessék össze, s a népiskolai statisztikai adatok beterjesztendők a lelkészek által azon helyekről is, a hol az iskolát nem az egyház tartja fenn; — továbbá, hogy ily helyeken a tanév végén rendes vallástani vizsgalatok tartassanak az egyházmegze kiküldött lelkészének jelenlétében. A nagysajói rei egyházmegye folyó hó 8-án Besztercén tartotta meg közgyűlését. Mussai Károly esperes rámutatott jelentésében a Majláth püspök által Erdélyben megindított ultramontán mozgalmakra, de reményét fejezte ki, hogy meg fognak azok törni Erdély hagyományos vallási toleránsságán és igaz hazaíiságán. Az egyik algondnoki állásra gróf Bethlen Balázst, Bodó Kálmánt és Balogh Lázárt jelölte a gyűlés. Az üresedésben volt egyik egyházkerületi képviselőségre Dózsa Endrét választották meg; a szintén üresedésben egyik tanácsbirói állást pedig dr. Molnár Imre ügyvéddel töltötték be. Az egyetemi prot. fakultás felállítását szükségesnek mondotta ki a gyűlés. I S KOL A. A budapesti elemi iskolák és a német nyelv. Mint a régi német-világ emléke él egész a mai napig, mint olyan unikum, a mely a müveit világ népiskoláiban sehol sem található fel, a német nyelv tanítása az ország székesfővárosának, Budapestnek népiskoláiban. Tanításának nem volt ugyan per absolute semmi eredménye, de mint régi copf ott lóggott a tantervben, keservére a gyermekeknek, terhére és boszúságára a tanítóknak. A magyarosodó szellem az utóbbi években már megnyirbálta ezt a copfot, a mennyiben csak a felsőbb osztályokban hagyta meg a német nyelv tanítását; pár év óta pedig, a tantestületekből kiindulva, hatalmas mozgalom indult meg a német nyelvnek a népiskolai oktatásból való teljes kihagyása iránt. A fővárosi közoktatási bizottság, ennek nyomása alatt felhívta az egyes iskolaszékeket az iránt való nyilatkozásra, hogy megtartandó-e a német nyelv tanítása, vagy nem ? Az eredmény az lőn, hogy egyetlen egy iskolaszék kivételével a többi mind törlendőnek véleményezte a német nyelv tanítását. Az iskolaszékek véleményei alapján f. hó 12-én tárgyalta a német nyelv tanításának kérdését a fővárosi közoktatásügyi bizottság, és egyhangúlag kimondta, hogy a fővárosi községi elemi iskolákban a német nyelv tanítását szükségtelennek tartja. Igy hát a régi copf végre is kipusztul a főváros elemi iskoláiból s helyet fog engedni hasznosabb tárgyaknak. Hazafias véleményükért és határozatukért üdvözöljük az iskolaszékeket s a közoktatásügyi bizottságot, s a bölcs határozatra csak az a megjegyzésünk, hogy: debuisset pridem. Lelkészképesítő vizsgálatok. Budapesti ref. theologiai akadémiánkon f. hó 16 és 17. napjain tartattak meg a lelkészképesítő vizsgálatok. Az első (kápláni) vizsgálatra 7 végzett theológus jelentkezett, szóbeli vizsgálatra azonban csak 6 állott, a kik közül kettő jeles, egy jó, három pedig elégséges általános osztályzattal képesíttetett. — A második (papi) vizsgálatra 8 segédlelkész állott, s közülök 2 jelesen, 4 jól képesíttetett; kettő pedig javitó vizsgálatra utasíttatott. Farkas József jubeliuma. Egyházi és iskolai közéletünk egyik legtiszteltebb és legrokonszenvesebb alakja: Farkas József budapesti ref. theol. tanár a folyó évben tölti be tanári működésének 45-ik s a bpesti ref. egyháznál viselt presbiteri jegyzőségének 25-ik évét. A dunamelléki egyházkerület, ennek pesti főiskolája és a pesti ref. egyház karöltve méltó ünneplésben kívánja ez alkalomból részesíteni az érdemes férfiút, s ez ügyben a következő felhívást bocsátotta ki: »A dunamelléki ev. reform, egyházkerület, ennek főiskolája és a budapesti ref. egyház nevében van szerencsénk értesíteni Cimedet, hogy nagytiszteletű Farkas József úr, egyházkerületünknek 1863-tól 1893-ig aljegyzője s azóta tanácsbirája, előbb a kecskeméti, majd 1860 óta a budapesti ev. reform, theol. akadémiának rendes tanára, a folyó évben éri meg tanári működésének 45-ik, s a budapesti ref. egyháznál presbiteri jegyzőségének 25-ik évfordulóját. Nemcsak e kiváló alkalom, hanem a jubilánsnak kimagasló érdemei, a személyét körülvevő osztatlan tisztelet és szeretet ösztönöznek, hogy ez időpontot a f. é. őszi egyházkerületi közgyűlés keretében az elismerés őszinte ünnepévé avassuk és méltó emlékkel megerősítsük. Mert a munkás méltó az ő jutalmára. Farkas József pedig teljes életében a munka embere. Egész valója, lelkének melege, szivének szeretete egyházáé s a tudományé. Ennek él, hogy amannak használjon. Kora fiatalságától kezdve, — ma már 67 évvel vállain, de az isteni gondviselés különös ajándékaképen örök ifjúi lelkesedéssel, testi és lelki erőinek teljes épségében, ott áll az egyházépítő munkások sorában és küzd, fárad lankadatlan erélylyel, mint igaz ember zajtalalanul, hir s dicsőség után sohasem vágyakozva. Százakat nevelt bölcseségre, Isten-, haza- és egyházszeretetre; százak említik hálával nevét és tanítását, a melyben életet nyertek a mult és jelen, alakot az események vezérlői. Nagy kiterjedésű irói tevékenysége becses dolgozatokkal gyarapította egyházi irodalmunkat; mint tanár széleskörű ismeretei és szeretetreméltó egyénisége, mint tisztviselő ügybuzgósága és következetes pontossága, s mint ember puritán jelleme