Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-10-21 / 42. szám

is. hogy törekedjenek az államok annak lehető tökéletesítésére. S ezzel adva van az örök léke eszméje * vagyis az államok ama viszonya, a melyben a vitás jogokat és érdekeket nem az erőszak, hanem a jogi és szerződésszerű formák döntik el. A ki a háborút most már a népek normális és örökké nélkülözhetlen funkciójának tartja, az azok viszonyát legszívesebben tisztán hatalmi viszonynak fogja feltüntetni. De a ki jogi viszonyt vesz fel általában, az a háborút abnormis dolognak kénytelen tekinteni és Kanttal együtt azt a feladatot fogja kitűzni az államférfiak elé, hogy lehetőleg tökéletes jogállapotot létesítsenek a földön. (Folyt, köv.) Dr. Szlávik Mátyás. ISKOLAÜGY. A pozsonyi ágost, evang. líceumról. Egy kis szemle a Magy. Prot. írod. Társ, közgyűlése alkalmából. Motto: »Stets geforscht und stets gegründet. Nie geschlossen, oft geründet, Aeltestes bewahrt mit Treue, Freundlich aufgefasst das Neue, Heitern Sinn und heitre Zwecke! Nun! man kommt wohl eine Strecke«. Goethe. I. A Magyar Prot. írod. Társaság által szokásba vett évenkénti vándorgyűlések, úgy látszik, hovatovább tanulságosabbak kezdenek lenni. Különösen tanulságos volt a pozsonyi, melylyel nemcsak a hivatalos elismertetés vette kezdetét, — a mint Hegedűs Sándor vil. elnök kifejezte, — hanem a felekezetközi ismerkedés korszaka is megnyílott. S minthogy hazai protestantizmusunk, ha valamikor, kivált a mai időkben érzi leginkább, hogy fenmaradásának elsőrendű biztosítéka a műveltség; érzi azt, hogy a közművelődés lelke az iskola : ezért felette üdvös kulturális cselekedetet vitt véghez a pozsonyi ágost. evang. derék tanári kar, illetőleg a konvent, midőn a máskülönben is fényesen és jól sikerült közgyűlés lefolyása alatt alkalmat adott az ország minden részéből odasereglett tagoknak és más vendégeknek, hogy mind a theol. akadémia Otthonát, mind különösen a liceum néven szereplő főgimnáziumban rendezett kebli kiállítást megtekintve, az ottani közművelődés folyamát, — a mennyire olyan rövid idő alatt lehetett, — némileg megismerhették s maguknak egy általános képet és bizonyos összbenyomást szerezhettek. Erről kívánok ezúttal én is objective beszámolni, még pedig lehetőleg röviden, és nem kiszínezett, hanem egyszerű vonásokban. Diszgyülésünk az uj líceumnak szépen és Ízlésesen feldíszített tornacsarnokában folyt le. Hogy miként? — arról részletesen elszámolt már e lap; de nemcsak a tartalom érdemelte meg a méltó leírást, — megérdemli azt a keret is, a melyben az foglaltatott: maga a liceum is. A líceumnak a nagygyűléshez való viszonyában legelső sorban is három körülmény ragadta meg a tanítással és neveléssel foglalkozók figyelmét. Egyik az, hogy a nagytemplomban megtartott istentisztelet után három * Gazdag irodalmát lásd Stein L. i. m. 40-ik felolvasásában és »An der Wende des Jahrh.« c. művének »Die Philosophie des Friedens* c. remek fejezetét. utcán keresztül a pozsonyi evang. iskolák fiú- és leánytanulóinak kétoldalú sorfala között haladott a nagy közönség. Ez által az egyházi és iskolai vezetőség nem az ifjú lelkek puszta kíváncsiságának adott kielégítést, hanem az írod. Társaság nagygyűlésének ritka alkalmát is fel akarta használni arra, hogy a növendékseregbe észrevétlenül oltsa be az egyházi ügyek iránti érdeklődést és a nagyok, érdemesek iránti tiszteletadást. Az egyházi és iskolai elöljáróságok ezen eljárása mutatja, hogy tiszta tudatában vannak annak a bibliai igazságnak, hogy : »Miképen a nyilak a hatalmas erősnek kezében, olyanok az ifjúságnak fiai* (127 Zsolt. 1.). — A másik, hogy a liceum előcsarnokában egy kórházi főorvos, dr. Dobrovits Mátyás, mint a líceumi szenátus elnöke, üdvözlé az írod. Társaságot ! Ez, valamint az a mozzanat, melyet a rendezés és reprezentálás egész vonalán jóleső érzettel tapasztaltunk, azt mutatja, hogy az ágostaiaknál az egyház-iskola i élet minden nyilvánulásánál a szorosabb értelemben vett világiaknak a szereplésre és közreműködésre nagyobb tért, tágasabb hatáskört jelölnek ki, s igy nyilván nagyobb erőgyűjtéssel vagy több erőtényezővel is rendelkeznek, mint akár a reformátusok. (Ezt a nézetemet közülünk mások is megerősítik). A harmadik, hogy bármelyik intézetébeléptünk is a pozsonyi egyháznak, minden léptennyomon feliratokkal, jelmondatokkal, ősök és jelenbeliek felaggatott képeivel találkoztunk, melyek mind arra valók, hogy a szemlélők lelkét megragadják s hasonló tettekre és áldozatkészségekre buzdítsák. Rátérve már a liceum épületének leírására, — legelső sorban is a bejáró szép előcsarnoka tűnik szemünkbe. Ez az előcsarnok, mind architekturális szépségét, mind helyes beállítását tekintve, méltó bevezetést képez az impozáns épületbe. Az előcsarnok két oldalán márványtáblák örökítik meg az építés történetét és tartják emlékezetben mindazok neveit, a kiknek részük volt az iskola felépítésében. A földszintről, a főlépcsőtől kétfelől oldalvást egy fedett folyosó a 7 méter magas, 20 m. hosszú, 10 m. széles tornacsarnokba vezet. Ez a helyiség egyszersmind díszteremül is szolgál és a főépület két szárnyának mintegy a közepén terül el. Hozzátartoznak egy öltöző, egy mosdó helyiség, egy külön helyiség a tornatanár számára és a szükséges mellékhelyiségek. Ide jött össze a Társaság nagygyűlése. Ez a terem, ha a különös alkalomra nem lett volna is feldíszítve, már magában, az építkezés bevégzettségében, diszterem volna. Látszik, hogy eredeti célja mellett ünneplő gyűlés helyéül és nagyközönség befogadására tervezték, s tágas karzatokkal is ellátták. Ha előzőleg megnéztük a liceum kétemeletes szárnyának épületét, külső-belső berendezését: azt tapasztalhatjuk, hogy itt az ágostaiaknál az iskolázás nemcsak bizonyos anyagi, szellemi és erkölcsi tőkék befektetésével történik, hanem gond és figyelem van fordítva mindarra is, a mi az emberi lélek harmóniájához tartozik. Értjük ez alatt az essthetikai kiművelésről való minden oldalú gondoskodást. Innen van aztán az a közintézeti életnyilvánulás, mely a maga szép tetszetős eszthetikai berendezésével a kedélyt, az ember lelki világát kellemesen érinti és hangolja. Ezt éreztük a tornacsarnokban is, a hol a szivek érzelmei s a lelkek gondolatai az elnökök és szónokok ama megnyitó és üdvözlő beszédeik alatt szárnyakat öltöttek — a magasságos egekig! Ilyen lelki hatás alatt távozva a nagygyűlés színhelyéről, mielőtt a liceum jobb szárnyának második emeletén rendezett kiállítást megnéznők, vessünk legalább egy futó tekintetet az egész épület testet öltött tervrajzára, s illetőleg külső-belső berendezésére. Mert nagy