Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-10-21 / 42. szám

költségekkel s illetőleg államsegéllyel felépített modern iskolai épületeket mindenféle nemből, kivált középiskolaiakat, más helyeken is lehet találni; de a pozsonyi ev. líceumnál célszerűbbet aligha! Luxusosabbat igen; de Ízlésesebbet ismét aligha. Épen azért érdemes, hogy az egész intézetei kivülről-belülről egy kissé körülnézzük. A földszinti rész jobb szárnyán van egy tanári szoba, az ifjúsági könyvtárhelyiség, egy nagy terem az önképzőköri gyűlések és énekpróbák tartására; ugyanebben a teremben van az önképzőkör szép könyvtára is. A jobb szárnyon az iskolaszolga helyisége, három tanterem és mindkét oldalon a szükséges mellékhelyiségek. A bejáróval szemközt a szürke márványból levő lépcső a két emeletre vezet, s mind az első, mind a második emeleti nyugvónál, az épület két szárnya felé két ágra oszlik. Az első emelet jobb szárnyán van az igazgató hivatalos helyisége, ettől balra egy tágas előszoba (vestibulum), melyből jobbra egy ajtó az igazgató helyiségébe, balra egy másik ajtó a tágas tanári tanácskozó terembe vezet, a hová a folyosóról is beszolgál egy kétszárnyú ajtó. A tanácskozó teremből az épület erkélyére, balra pedig a tanári kézikönyvtár helyiségébe lehet jutni. Ez oldalon van még két tanterem, az iskolaorvos szobája és a szükséges mellékhelyiségek. A balszárnyon van egy tanterem, a természettani gyűjtemény a dolgozó szobával, s az ülőpadjaival lépcsőzetesen emelkedő természettani tanterem és a szükséges mellékhelyiségek. — A második emelet sarokhomlokzatán van az érem- és régiséggyüjtemény két nagy terme s a szaktanár dolgozó szobája ; jobb oldalon két tanterem, a szép rajzterem, a rajztanár dolgozó szobájával, s a szükséges mellékhelyiségek. A balszárnyon van egy lejáró melléklépcső. Az épület egyik-egyik szárnyának szélessége 14-41 méter, a kisebb tantermek hossza 7"50 m., szélessége 6-65 m., a nagyobbak hossza 11 méter, szélessége 665 m. Az intézet általaban az egészségügy követelményeinek megfelelőleg épült. Nagy előnyt nyújt neki a Kis-Kárpátokra s a történelmi nevezetességű pozsonyi várromra való szép kilátás, továbbá az egészséges, tiszta hegyi levegőtől való környékezés. Az épület összes helyiségeit és folyosóit egyenletes meleggel a földalatti helyiségben levő központi fűtőkészülék látja el. A mi az egyszerű, de mégis szép és célszerű belső berendezést illeti: az ajtók, néhány kivételével, egvszárnyúak és kifelé nyilók. A helyiségek belső világossága mindenütt 430 méter magas. A kettős ablakok három részre tagoltak és befelé nyilók. A padok mindenik tanteremben úgy vannak elhelyezve, hogy a tanulók balról kapják a világosságot. Egy-egy padban csak két növendék ülhet, — s a hármas csoportokban beosztott padok között közlekedni lehet. Nagyszerűnek mondható a szellőztető készülék. Ugyanis az egyes tantermek, a falba illesztett szellőztető nyílások által akként szellőztethetók. hogy a romlott levegő elvezetése végett szellőző csatornakkal vannak összekötve. A tantermek puha fával, a többi helyiségek parkettel vannak padozva, mig a fol^o sókat, a nyugvókat és az előcsarnokot diszes keramit mozaikkő burkolja. A liceum Í895—96-ban épült fel. Építési költségei 151,296 frt 47 krra voltak előirányozva, de a kivitel 173,339 frt és 45 kr-ba, illetve a 20,000 frt telekárral együtt 193,339 frt és 45 kr-ba került. Az építkezés körül legnagyobb buzgalmat fejtett ki Günther M. Vilmos kir. tanácsos, egyházfelügyelő, a kinek a Magy. Prot. írod. Társaság is oly igen sokat köszönhet a pozsonyi gyűlés rendezése és sikere körül. Méltán megérdemelte tehát ez a buzgó férfiú, hogy olajfestésű képe még életében a tanári tanácskozó termet díszítse, oly elődök és ősök képei közt, mint: Zay Peter és Zav Petemé, Kisjeszeni Jeszenszky József, Mária Dorottya főhercegnő, Bél Mátyás, Skaricza Gábor, Teleki Roth Blanka és több néhai püspöké, a melyek valamennyien szép kivitelükkel, és díszes kereteikkel a különben is csinos, hatszögü tanári tanácskozó termet mintegy az intézel áldozatkész patrónusainak »Pantheon«-jává teszik. Sepsi-Szentgyörgy. Benke István, (Folyt, köv.) ev. ref. főgimnáziumi tanár. BELFÖLD. Vegyesházassági statisztika. Az új egyházpolitikai törvények életbeléptetése óta a fenti cim alatt, a m. kir. központi statisztikai hivatal által havonként kiadott közleményekből hónaponkint közöltem e lapban a bennünket oly közelről érdeklő vegyesbázassági és felekezeti statisztikai adatokat. — Folyó év január havától azonban, a mint azt e lap tisztelt olvasói észrevehették, ezen adatok sem e lapban, sem másutt közölve nincsenek. — Nincsenek pedig azért, mert a központi statiszíikai hivatal ezen adatokat, minden indokolás nélkül, egyszerűen kihagyta havi közleményei közül, s azokat f. évi január havától kezdve egyáltalában nem közli. Én, a mint ezt láttam, azonnal utána tudakozódtam: miért maradt ki a vegyesházassági statisztika? Tudakozódásomra, mind én, mind e Lap szerkesztője, privát uton azt az információt kaptuk, hogy gazdálkodási, munkakimélési és a havi fontosabb adatoknak minél előbbi megjelenése szempontjából nem közlik havonként a vegyesházassági adatokat, a melyeknek beszolgáltatása az amúgy is túlterhelt anyakönyvvezetőket sok munkával terheli, s azoknak havonkénti feldolgozása a központban is sok időt rabol el. Nézetem szerint azonban e felhozott körülmények nem lehetnek a valódi okai a vegyesházassági statisztikai adatok elhagyásának. Ha a központi statisztikai hivatal valóban gazdálkodni akarna, és az volna csakugyan törekvése, hogy a hivatalban az időt kimelje s a fontosabb adatok mielőbbi feldolgozására s megjelenítésére fordítsa, akkor bizonyára találhatott volna közleményei között a vegyesházassági adatoknál kevésbé fontosakat is, a melyeknek összeállítása egy cseppel sem vesz kevesebb időt igénybe, mint ezeké. Hogy többet ne említsünk, ugyan miért nem teszi azt pl. az időjárási (meteorologiai) adatokkal, a melyeket két lapon egész részletesen továbbra is közöl? Mi célt ér el, mi szükséget pótol azzal, hogy a közönség, p. o. az október hóban nyilvánosságra és kézhez jutó júliusi füzetből tudja meg azt, hogy milyen időjárás volt az ország egyes helyein július havában? Ezeknél sokkalta fontosabbak voltak az 1900-ig havonként rendesen közölt vegyesházassági és felekezeti adatok; mert azok egy általános érdeklődést elégítettek ki, úgy tudományos, mint gyakorlati szempontból, a mennyiben a felekezeti dolgokat nézve, egyformán és az ország összes felekezeteinek felmutatták e terén a valót; mindegyik felhasználta azokat úgy, a mint akarta, s hogy fel is használták, bizonyítja azon számos tér, hol ezekkel az adatokkal komolyan foglalkoztak. Azért nern is hiszszük s a leghatározottabban kétségbe is vonjuk, hogy a fent említett körülményekben rejlenek az 5 év óta havonként rendesen közölt s most egyszerre elhagyott vegvesházassági és felekezeti adatok mellőzésének az oka.