Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-09-30 / 39. szám

ferenciáknak évenként, lehetőleg az írod. Társaság vándorgyűlései alkalmával leendő megtartását. Óhajtandónak jelentette ki, hogy már a jövő évre előre meghatározott programmal tartassék meg az értekezlet, s annak előkészítésével az elnökséget bízta meg. — Örülünk e határozaton és a testvér theologiák tanárának ilyetén tömörülésén. A közös konferenciák nagy hasznára válhatnak mind a theologiai képzésnek, mind a theologia tudományos irodalomnak, s szívből óhajtjuk, hogy váljanak is. A sárospataki tanárok fizetésrendezése. Folyó hó 10-én foglalkozott a sárospataki főiskola igazgatótanácsa a tanári karnak, dr. Zsindely István és Ellend József által a tanári fizetések rendezése ügyében beadott memorandumával. A tanárok memoranduma a theologiai tanárok törzsfizetésének 4000 koronában, lakbérüknek 600 koronában, öt izben valókorpótlékaiknak 2000 koronában; a gimnáziumi tanárok törzsfizetésének 2400 koronában, lakbérüknek 600 koronában, első korpótlékuknak 200, a második és harmadiknak 400—400, a negyediknek és ötödiknek 600—600 koronában megállapítását kérte, az igazgató-tanács azonban ezeknél alacsonyabb fizetésrendezési hozott javaslatba. Az igazgató-tanács javaslata szerint lenne az akadémiai tanárok törzsfizetése 3400= lakpénzük 600 kor.; — a gimnáziumi tanárok törzsfizetése 2400, lakpénzük 600 korona. A korpótlékok ugy volnának rendezendők, hogy az első 200, a második, harmadik és negyedik 400, az ötödik 600 korona lenne. A pozsonyi >Theologus Otthon* új alapítói. Nógrádi Szontágh Pál v. b. tanácsos, egyházi életünknek érdemes veteránja a balassa-gyarmati ker. közgyűlésen 10 alapítót szerzett, tehát 1000 koronát gyűjtött az Evang. Theologusok Otthona javára. Az ősz harcos, ki mindig az elsők közt küzdött, valahányszor egyházi és nemzeti ügyről volt szó s a ki mindég egyenlő büszkeséggel vallotta magát magyarnak és protestánsnak, alkonyuló életének napjaiban igazi apostoli buzgalommal hordja a köveket az Úrnak ez egyszerű, de tiszta oltárához. Ifjú lelkesedése és nagy célok iránt való fogékonysága megmutatja, milyen nagy idő lehetett az, a mikor Szontágh körül egész sor hasonló gondolkozású, közügyért lángoló férfi harcolt. A tiz alapító mind Nógrád lelkes urai közül került ki: Laszkáry Gyula, Laszkáry Pál, Ivánka Ödön, Pulszky Ágost, Reniczky Árpád, báró Rutter Ervin, Desseffy Dezső, Hanzély Gyula, Okolcsányi Gyula, Sztranyavszky Sándor. A theol. akad. tanári kara meleghangú levélben köszönte meg az ősz veteránnak a lelkes apostolkodást. Isten áldása legyen az adományokon, a gyűjtőn, és adakozókon! Az új műegyetem építése, a melynek megkezdése a jövő évre volt tervezve, a mai nyomott pénzügyi helyzetre való tekintetből halasztást szenved, a mennyiben a pénzügyminiszter nem tud pénzt adni reá. Az épités igy 1902-re marad, ha ugyan majd el nem viszi a pénzt az államkasszából valami új puska vagy ágyú. Budapest közoktatása. Verédy Károly tanfelügyelő legközelebb beszámolt a fővárosban levő iskolák tavalyi működéséről. Azdró-islcolákról azt mondja a tanfelügyelő, hogy a főváros immár első tényező lett az óvó-iskolák föntartói között, s bár lassú tempóban, de tervszerűen szaporítja óvóiskoláit. A kültelki óvó-iskolák valósággal anyát pótló gyermek-otthonok, a melyekben a jótékonyság is szerepet játszik. Az elemi népiskolák közül csak a felekezetiek csekély anyagi ereje akadályozza a fejlődést. Általában az iskolaépítés nem arányos az iskolakötelesek szaporodásával. A tanítók egyesületeikben az iskolakeretekröl, az erkölcsileg veszélyeztetett, a túlkorú és a fogyatékos képességű tanulókról tanácskoztak. A fogyatékos képességűeknek a Rökk-Szilárd-utcában már van is egy osztályuk. Az iparosinasok iskoláiban a szakirány mindinkább terjed. A tanítók formai képesítése tárgyában most folynak a befejező tanácskozások. Van három gazdasági ismétlő iskola is. Az ismétlő leányiskola fölállítása céljából folyó kísérletezés csak úgy vezet majd célhoz, ha díjazni fogják az ott működő tanítónőket, ép úgy, mint a hogy a tanítók az ipariskolai tanításért külön díjazásban részesülnek. A polgári iskola átalakulóban van. A magánvizsgálatokról kiemeli a tanfelügyelő, hogy bár megszorították őket, mégis nagy arányokat öltöttek. Foglalkozik ezzel a jelenséggel, s a mennyiben szükségesnek fogja találni, megokolt előterjesztést tesz majd a miniszterhez. A tanítóképzőkről azt mondja, hogy ezek a beírásnál a legjobban ostromolt iskolák. Beszámol még a tanfelügyelő a főváros területén levő tanítóegyesületek működéséről. (N. I.) EGYESÜLET. A balassa gyarmati evang. iparos férfiak és ifjak szövetkezete f. hó 16-án tartotta meg egy évi fenállása ünnepélyét. Az ünnepélyt, a melyen a tagokon kivül a gyülekezet tagjai is nagy számmal voltak jelen, a szövetkezet vegyes karának éneke nyitotta meg. Tirtsch Gergely püspöki titkár tartalmas beszédet mondott ezután, a melyben a szövetkezet egyén- és egyházépítő szép leiadatát fejtegette és beszámolt a lefolyt év eredményeiről. Az évi részletes jelentést Timkó György jegyző olvasta fel. Tisztikarául a szövetkezet újra a régit választotta meg. A Luther-Társaság folyó évi közgyűlését, az egyet, gyámintézet közgyűlésével egyidejűleg október 6. és 7-én Ralassa-Gyarmaton fogja megtartani A gyűlésre utazó tagok részére a Társaság kedvezményes vasúti jegyeket szerzett, a melyek Falvay Antal jegyzőnél (Rudapest, IV., Deák-tér 4.) kaphatók. A sárospataki ref. nőegyesület f. hó 16-án a főiskola imatermében felolvasó gyűlést rendezett, a melyen Radácsy György tartott szép felolvasást a biblia nő-alakjairól. Az egyesület vegyeskara színién közreműködött szép karénekek előadásával.