Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-09-30 / 39. szám

GYÁSZROVAT. Id. Muzsnay Pál. a mezfí-paniti ref. egyház nyugal­mazott lelkipásztora, a marosi egyházmegye voit tanács­jegyzője, élete 74-ik, papságának 42-ik éveben, hosszas szenvedés után, f. hó 16-án elhunyt Marosvásárhelyen. Bayer Karolina, volt nőnevelő-intézet tulajdonos, 71 éves korában, f. hó 20-án elhunyt Budapesten. A boldogult egyike volt a nőnevelés legelső úttörőinek, s jónevü nevelő-intézetében, a melynek tanerői legnagyobb részben a budapesti protestáns felsőbb iskolák tanárai­ból kerültek ki, egész serege növekedett fel protestáns asszo­nyainknak. Megérdemli tehát, hogy sírjára mi is letegyük a tisztelet pálmakoszorúját. Miklovicz József vadászerdői ref. lelkész f. hó 21-én elhunyt. Nyugodjanak békével! KÜLÖNFÉLÉK. * Kik voltak ott? Irodalmi Társaságunk pozsonyi vándorgyűlése szép és impozáns volt. De még szebb és még impozánsabb lett volna, ha mindazok ott lettek volna, a kiknek ott kellett volna lenniök és a kik ott is lehettek volna. A Szemle legközelebbi füzetében meg fog jelenni majd a jelenvoltak névsora, s abból megláthatja mindenki, hogy mily sokan távol maradtak a szép gyű­lésről Mi leglőképen a dunamelléki ref. egyházkerület képviseltetése iránt érdeklődtünk; de a mit tapasztaltunk az csak lehangoló volt. Egyházkerületünk részéről jelen voltak: Szilassy Aladár, a pesti ref. egyház gondnoka; Szőts Farkas, Farkas József, Petri Elek, Szabó Aladár és Hamar István theol. tanárok: Wargha László alsó-némedii, Benkő István rákospalotai, Lévay Lajos sárkereszturi, Balogh György bicskei, Földváry László vácz-hartyáni, Mády Lajos újpesti lelkészek; Székely József budapesti kaíekheta és Murányi János ceglédi s.-lelkész. A leiké­szek közül tehát jelenvolt hat, a segédlelkészek közül kettő. Szegényes, igen szegényes képviseltetés volt ez, s nem válott becsületére egyházkerületünknek. Ebből hizony nem igen látszik, hogy ébredeznénk és a magasabb célokéit ielkesedni tudnánk. * A nagyenyedi Bethlen-szoborra szept. 15-ig 6410 kor. 29 fillér gyűlt össze. Az országos gyűjtés e csekély eredménye szomorúan mutatja nagy közönyössé­günket és az áldozatkészségben való lanyhaságunkat. Viharos multunk egyik legnagyobb alakjának emlékét kel­lene megtisztelnünk és pedig mind Bethlen nagyságához, mind egyházunk számához és erejéhez méltóképen, és ime szinte nevetséges és szégyenletes az az összeg, a mit össze tudunk hozni. Mikor ébredünk már fel? Mikor tud­juk megbecsülni multunkat ? A mig a multat megbe­csülni s érette lelkesülni nem tudunk, életünk csak szo­morú vegetáció és lassú sorvadás. Vegyék azért kezükbe ezt az ügyet lelkészeink és tanitóink. Ne állítsunk ki magunkról szegénységi bizonyítványt! * Az örmény üldözések újra kezdődnek. Szasszun kerületben egy falu népét a török katonák lemészárolták. A szultán — mint hírlik — »magas nemtetszését* ki­fejezte és a katonák parancsnokát állásától megfosz­totta. (Cs.) * Miért üldözik Oroszországban a duchoborsz­kikat? A Brüsszelben tartott nemzetközi börtönügyi kon­greszuson egy tekintélyes állású orosz férfiú az angol Howard-egyesület titkárának azt tnondá, hogy a ducho­borszkikat nem a vallásuk, hanem politikai maguk tar­tása miatt üldözik. »Mert azok olyan anarkista félék. Az orosz kormányzatnak nem akarnak hódolni. Nem ismerik el, hogy Isten rendeletén alapszik a polgári kor­mányzat. ... Mi pedig Oroszországban ragaszkodunk az újtestamentom által parancsolt alattvalói engedelmesség­hez és hűséghez*. Állítása szerint a stundistákat is hasonló okból nem tűrik. »Ezek(t. i. a stundisták) Németországból szakadtak Oroszországba és a német szokásokat, eszméket ápolják, új hazájuk intézményeinek és szokásainak rová­sára*. Ennek a magyarázatnak hitelt lehetne adni, ha a lutheránusokkal, r. katholikusokkal és zsidókkal is nem hasonló szigorúsággal bánna az orosz kormány. Annyi tény, hogy a duchoborszkiaknál nem hiányzik az anar­kista tendencia, mert Kanadában, a hova kivándoroltak és a hol szívesen fogadtattak, nem akarják elismerni a kormány fenhatóságáf, a mennyiben gyermekeiket nem akarják anvakönyveztetni. De hát a duchoborszkiaknak a kormányok iránt való ellenszenve vájjon nem termé­szetes visszahatása-e az orosz önkényes kormányzásnak, mely ellensége minden szabadságnak? (Cs). * Lesújtó, de igaz Ítélet. Stanton anglikán lelkész nemrég, prédikációjában megemlékezve egyik kollegájának katholizálásáról, a többek között ezeket mondotta: »A pápaság nagyszerű eszme, és ellenálhatatlan lenne a vonzó ereje, ha az a történelemnek nevezett valami nem volna. De a pápaságnak, szerencsétlenségére, nagyon sötét múltja van, mely elhomályosította eszményét. Az igazi egyház ott van, »a hol ketten vagy hárman összejönnek a Krisztus nevében«. (Cs.) * Nők bibliája. Az amerikai nők nemsokára egy új biblia-kiadásnak fognak örrvendhetni, mely igényeiknek jobban megfelel, mint az eddigi kiadások. Az új biblia úgy fogja a nőket feltüntetni, »a mint az Isten is tekinti őket, nem pedig mint jelentéktelen szolgákat, az emberi­ség másodrendű felét, a hogy eddig az orthodox hitval­lások lefestették*. A nők bibliájának a terve egy vállal­kozó yankee agyában született meg. Elhatározta, hogy a »nőket a férfiakkal egy színvonalra emeli*. De hogy ter­vét miként viszi keresztül? — arról nem szól. Igy nem tud­hatjuk előre, hogy a kedvezőtlen textusok önkényes kihagyásával-e, avagy merész betoldásokkal? (Cs.) Felelős szerkesztő: Szőts Farkas. Főmunkatárs: Hamar István. HORNYÁNSZKY VIKTOR CS. ÉS KIR. UDVARI KÖNYVNYOMDÁJA BUDAPESTEN.

Next

/
Oldalképek
Tartalom