Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-09-09 / 36. szám

lanul többet ér, mint az ultramontán reakciónak, általa ajánlott, bármily tökéletes irodalmi leleplezése A alsó-borsodi ref. egyházmegye lelkészei Mező-Keresztesen tartották meg értekezletüket, mult hó 21-én. A kör lelkészei, három kivételével, mind megjelentek és istentisztelettel kezdték meg az értekezletet. Kerekes József elnök megnyitó beszédében rámutatott az ultramontanizmus nyilt zászlóbontására s a felekezeti kérdések kiélesedett voltára. Elismeréssel szólt a kongrua-segélyről, a mit azonban csak kezdetnek tekint. A nehéz időkben összetartásra, együttes munkára és ebbe a munkába a világi elem bevonására kérte fel lelkésztársait, meg levén győződve, hogy a mikor anyaszentegyházunk érdekében és annak felvirágzásáért küzdünk, ugyanakkor szeretett hazánk szabadságát és jólétét is munkáljuk. Az elnöki megnyitó jegyzőkönyvbe foglalása után a lelkészi értekezlet munkarendjét állapították meg, a mely szerint az értekezlet rendesen istentisztelettel nyílik meg; lesz felolvasás, a mely azonban bírálat tárgyát (— de talán eszmecsere tárgyát igen ? Szerk.) nem kepezheti; lesz eszmecsere napi kérdések felett is, lesz pályakérdések kitűzése. Volt az értekezleten két felolvasás is. Az elsőt Illyés János átányi lelkész tartotta »A lelkészi nyugdíjintézetről, a másodikat pedig Sólyom Barna egerlövői lelkész »Egyházi életünk bajairól és azok orvoslásáról«. — Czecz András zsérci lelkész aláírási ívet körözött a Prot. írod. Társaságba belépésre (— ezt minden értekezleten meg lehetne és kellene tenni. Szerk.), a minek lett is eredménye. Az értekezlet újabb 3 évre ismét Kerekes Józsefet választotta meg elnökévé, jegyzőjévé pedig Kovács Károly egri lelkészt. A kishonti evang. egyházmegye mult. hó 27-én, Rimaszombatban tartotta meg közgyűlését, Glauf Pál főesperes és — Kubinyi Aladár felügyelő távollétében — Kuchta András egvházfelügyelő elnöklete alatt. A gyűlés a törvényszék és számvevőszék tagjait kiegészítette; megtette ajánlatát a Zsedényi-jutalom kiosztása iránt ; elfogadta az egyházkerületi nyugdíjintézet megmentésére készített javaslatot és az egyházkerületi közgyűlésre kiküldötte képviselőit. A kecskeméti ref egyházmegye f. hó 18-kára tűzte ki közgyűlését Ceglédre. Ebbe a terminusba nem tudunk megnyugodni és ezennel tisztelettel fel is hívjuk az egyházmegye elnökségét annak megváltoztatására. Folyó hó 18-án és 19-én a Protestáns írod. Társaság közgyűlése és a belmissziói értekezlet tartatik Pozsonyban. Az illusztris kecskeméti ref. egyházmegye papságát és tanácsbiróit ezeken kívánjuk látni. Az egyházmegyei gyűlést meg lehet tartani egy héttel későbben is, s nem szabad, hogy annak épen szept. 18-án tartása által a papok és világiak egy magas egyházi érdek szolgálatától vonassanak el. Kérjük tehát a terminus sürgős megváltoztatását! A nagyszalontai ref. egyházmegye aug. 31-én tartotta meg közgyűlését Nagy-Szalontán. Tisza Kálmán gondnok minden nagyobb beszéd nélkül nyitotta meg a gyűlést, követve régi hallgató politikáját; pedig a gyűlés méltán elvárta, hogy a mai nehéz viszonyok között hallatta volna szavát. Örvendetes tudomásul vették az esperesi és a nagyváradi leányinternátusról és a felállítandó tanitónőképezdéről szóló jelentést. Elhatározták, hogy az utóbbiakat sokszorosítják és megküldik a testvér egyházmegyékhez. Kozma Zsigmond, nagybajomi lelkészszé történt megválasztatása folytán bejelentette aljegyzői tisztéről lemondását, mit a gyűlés sajnálattal vett tudomásul. A segélyre ajánlások és a tanügyi bizottság ügyeinek elintézése után a lelkészi könyvtárak ügyét tárgyalta nagy érdeklődés mellett a gyűlés, és kimondta, hogy lelkészi könyvtár minden parókhián létesítendő. Ennek keresztülvitelére bizottságot küldött ki Balogh Antal elnöklete alatt. A megválasztott és megerősített új tanítók felesketése után sajnálattal értesült, a gyűlés a szentleányfalvai egyház anyagi ügyeinek nagy rendezetlensége felől és szigorúan utasította az egyház elöljáróságát a bajok sürgős orvoslására. A közgyűlés után bírósági ülés volt, a melyen egy tanító és egy lelkész felett mondtak Ítéletet. Esperesválasztás. Az arad-békési evang. egyházmegye gyülekezetei, másodszori szavazással Csepreghy György békés-csabai lelkészt választották meg esperesükké. Az új esperest a még folyó hóban valószínűleg összehívandó rendkívüli egyházmegyei gyűlésen fogják hivatalába beiktatni. Püspöki látogatások. Dr. Bartók György erdélyi ref. püspök, mult hó 26-án végezte be, Kenessey Béla főjegyző és Nagy Károly theol. tanár kíséretében a nagysajói egyházmegye meglátogatását, s mint értesülünk, a folyó hó végén már újra egyházlátogató körútra indul. Ez alkalommal a küküllői egyházmegye gyülekezeteit látogatja meg. Az egyházlátogatás több új és renovált templom felavatásával is össze lesz kötve. Az ultramontán reakcióról igen hatalmasan és bátran nyilatkozott Komjáthy Béla országgyűlési képviselő és egyházmegyei gondnok az ungi ref. egyházmegye mult hó 28-án megtartott közgyűlésén. Szavai mutatják, hogy immár a világi, szemlélődő politikusok is látják, hogy az a harc, melyet az ultramontanizmus ellenünk visel, nemcsak a protestantizmust, hanem egyenesen a magyar fajt és az állami önállóságot is fenyegeti. Érdemes beszédjéből, a melyhez hasonlót többet is szeretnénk hallani, közöljük a következő részletet: »Századok tesznek tanúságot arról, hogy felekezetünket a vallás parancsai mellett államunk és fajunk fennmaradásának nagy célja irányította, vezette, korlátozta működésében. Felekezetünk a hazaszeretettel, a szabadságra, a függetlenségre való törekvéssel egygyé, egymástól elválaszthatlan lett. Alig van ország, hol több üldözés és igazságtalanság érte volna a reformáció híveit, mint hazánkban. A vérpad, a gálya az útjelző, a merre haladtunk. És a mi felekezetünk mindig hű maradt e hazához; tűrt, szenvedett és remélt. Soha el nem hervadható érdeme felekezetünknek az, hogy a magyar faj és nyelv megmentését vallási hitelvnek fogadta el . . . Ma a felvilágosodás korát érjük. Az ismeret, a tudomány óriási lépésekkel halad. Az emberek öntu-