Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-09-09 / 36. szám

társulat misszionáriusa: Laub az elmúlt évben 177 egyházközséget látogatott meg és 250 előadást tartott. A második misszionárius: Griss, Prágaba hivatott, hol bibliai leckéit a zsidók is látogatják. 3. A bibliai társulat, mely az elmúlt évben 18 ezer bibliát adott el. A biblia terjesztésének ügyét Mezger bázeli tanár fejtegette. 4. A missziói intézetek, a melyek száma indiaban 5. Kinában 4 és Kamerumban 1. A bázeli missziói társulat ügyéről Öhler felügyelő referált. Évi kiadása volt 1.6461000 frank. A Kináról szóló jelentés sejttette azokat a zavarokat, a melyek napjainkban lefolytak. Annál örvendetesebbek az Indiáról szóló missziói jelentések. Az elszász-lothringiai evang. tartományegyházban élénk egvházias munkásság volt az utolsó évnegyedben. Az ápr. 24-én tartott tudományos papi értekezleten Breseh lelkész »Jézus Krisztusról és a mi hitünkről* értekezett; a június 11-iki ev. prot. egyesületi ülésen Gerold lelkész tartott előadást az egyházi konfirmációi gyakorlatról, mig a folytatólagosan tartott általános lelkészi értekezleten Schneider lelkész a r. kath. és a prot. világnézetet hasonlította össze. Még megjegyezzük, hogy az ág. hitv főegyházi tanács május 21—23., a ref főegyházi tanács május 21., s a ref. zsinat május 23—24. napjain ülésezett és nagyobbára a gyakorlati egyházi funkciók ügyével foglalkozott. Az amerikanizmus, a »Chr. der Cbr. W.« közlése szerint már eddig is sok bajt okozott a pápaságnak. A r. kath. keresztyénségnek szabadabban mozgó amerikai formája ez, mely Amerikának sajátos vallásfelrkezeti és népességi viszonyai által van feltételezve. Ismeretes, hogy néhány évvel azelőtt az amerikanizmus dolgában XIII Leó pápa levelet is irt Gibbons kardinálishoz. A levélre Gibbons válaszolt is. de a választ még mindig nem tette közzé a vatikán. Úgy látszik, hogy a római egyházpolitikai egoizmus általános visszatetszést kezd szülni Amerikában, és épen Gibbons érsek az, ki a liberálisabb amerikanizmus dolgában alaposan felvilágosította a »non possumus* elvét hirdető vatikáni. Még megélhetjük, a mire legújabban a »Chr. W.« is rámutatott, hogy az amerikanizmus a protestantizmus egyik ágává növi ki magát. Innen van az ultramontanizmus ideges feszkelődese azokon a helyeken, a hol (p. o. Bajoror- zágban és Ausztriában) szabadabb szellő kezd lengedezni. Róma minden egyházpolitikai diadalai dacára nagyon gyengén áll a vallásos szellem dolgaiban; azért védekezik minden ellen, a mi szabad szellemű és protestáns jellegű. A zsidó bibliáról érdekes dolgokat közöl a »Chr.W.« legújabb száma. Ismeretes, hogy Európa keleti és éjszaki részein a zsidók érintkezési nyelve az ú. n. »Jiddisch«. Német és héber beszédmód ez, különböző videkek és nemzetiségek nyelveivel keverve (p. o. nálunk az északkeleti megyékben a tóttal). Bár a zsidók ismerik és olvassák mindannyian a héber betűket és imakönyveket, valóban azonban csak nagyon kevesen ismerik a héber nyelvet s igy millió zsidó teljesen ismeretlen a maga szent irataival. Egy Bergmann nevű angol zsidó segített e bajon és a számos dialektussal dicsekvő sajátos zsidó nyelven adta ki 10 ezer példányban az ótestamentumot. Ugyanő az új-szövetséget is lefordította e zsidó nyelvre és maga a héber levél 47 ezer példányban kelt el Bergmann londoni tudós egy röpiratot is adott ki a zsidó biblia fordítása és kiadása ügyében. Mindenesetre érdekes mozgalom! Az *Evang. Bund* 13-ik évi nagygyűlését október 1—4 napjain Halberstadt városában fogja tartani. Lefolyását nagy érdeklődéssel kiséri a prot. s a pápás sajtó egyaránt. Teljes ellentétei ezek a zajos pápás német, osztrák vagy magyar nagygyűléseknek. Az ev. prot. érdekek megvédése az ultramontanizmussal szemben a komoly vallásos és tudományos meggyőződés hangján és fegyvereivel történik. A halberstadti nagygyűlésen — mint Luthardt lapjából értesülünk — az ünnepi szónoklatot Vieregge magdeburgi generálszuperintendens fogja tartani. A főgyűlés első napján Mayer szuperintendens »az ev. tartományegyház s az uj osztrák ev. egyházküzségek«, Rosegger pedig, az ünnepelt s a »Los von Rom* mozgalmában áttért osztrák költő »Az osztrák alpesi országok vallásos mozgalma* c. kérdésről fog hosszasabban értekezni. Az okt. 3 diki nagygyűlésen Sell brünni theol. tanár »a protestantizmus nyereségéről és veszteségéről* fog előadást tartani. A nagygyűlés lefolyásáról annak idején részletesebben referálunk. A Bund tagjainak száma ma meghaladja a 120 ezeret. A Bund szerető gondoskodásának egyik különös tárgya az osztrák vallásos reformmozgalom. Mint annak idején lloensbroech gróf, úgy ez idén Rosegger előadása is méltán feltűnést fog kelteni az egyházi körökben. Ideje volna, hogy a Bund törekvéseihez hasonlóan mí is kezdenénk már mozgolódni! Dobsina. Dr. Szlávik Mátyás. IRODALOM. ** Gian Giacomo Maurette búcsúszava a pápához című munkát fordította le olasz nyelvből és adta ki, Irsav József áldozatkészségével, Szab'uli Béla, a Hornyánszky-cég hivatalnoka és a budapesti ref. ifjúsági egyesület tagja. A kis, 100 lapból álló és a Hornyánszkynyomda által Ízlésesen kiállított könyvecskét élvezettel olvastuk végig, nemcsak folyékony és minden idegenszerűségtől ment nyelvezetéért, hanem főként azokért a szép, teljesen evangéliumi alapon nyugvó fejtegetésekért, a melyek benne foglaltatnak. A könyvecskében legelső sorban is 'elmondja a szerző, Gian Giacomo Maurette, a külső körülményeket, a mik miatt oda hagyta a pápás klérust és protestánssá lelt; aztán közli püspökéhez intézett lemondó levelét, — levelezését püspökével,- — kiátkoztatását, majd pedig bebizonyítja kiátkoztatása képtelenségét és a római kath. egyház tanításainak szentírás ellenes voltát. Sorra veszi a pápás egyház biblia ellenes tanait és a szent irás világos tanításaival mutatja ki azok képtelen és tarthatatlan voltát. — Ezek után feleletet ad néhány kérdésre, melyet római theológusok szoktak protestánsokhoz intézni, — végül pedig a pápák és püspökök által az egyházba bevitt újításokat mutatja ki. — A munka lefordításával hasznos dolgot cselekedett Szabadi Béla. Épen ma, a mikor a pápistaság a legképtelenebb erőlködést fejti ki, hogy szellemi sötétségbe boríthassa a világot, nagy szükség van az ilyen, szemeket felnyitó és elméket megvilágosító könyvekre. Gian Giacomo Maurette vallomásait és fejtegetéseit haszonnal olvashatja minden protestáns ember, mert csak hitében erősödik meg általuk; de hatalmas fegyver lehetnének azok a pápista butítással szemben is. Mindkét szempontból a legmelegebben ajánljuk a minél szélesebb körben való terjesztésre lelkésztársainknak. annyival is inkább, mivel a befolyó jövedelmet a nagylelkű kiadó a Prot. Árvaháznak engedte át.