Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)
1900-09-02 / 35. szám
kozások és bizottsági ülések foglalták le, a melyeken főként az egyházmegye anyagi ügyeivel foglalkoztak. A gyűlés ünnepélyes megnyitása vasárnap reggel volt, a mely után az egész gyűlés a templomba vonult istentiszteletre. Délután folyt le a lelkészi értekezlet, a mely kimondotta, hogy jövőre egyházi értekezletté fog átalakulni. A gyűlés harmadik napjának legfontosabb tárgya az egyházmegye földarabolásának kérdése és a tisztújítás voit. A felosztásra vonatkozó indítványt a gyűlés nagy többséggel leszavazta ; esperesévé, gondnokává és tisztviselőivé pedig a régieket választotta meg újból. Százados jubileum. A péceli ref. egyház aug. hó 26-án ülte meg temploma fenállásának százados évfordulóját. A jubiláris istentiszteleten Arany Gusztáv lelkész mondott szép beszédet; azonkívül emelte az ünnepély fényét egy ezüstlakadalom, esketés és keresztelés. Az abauji református egyházmegye aug 29-én tartotta télévi közgyűlését Kassán. Ezt megelőzőleg lelkészi értekezletet tartottak, a melyen azokról az eszközökről tanácskoztak, a melyekkel sikeresen lehet a vallásos életre nevelni az ifjúságot. A közgyűlésen az egyház kormányzatának és igazgatásának ügyével foglalkoztak. Révész Kálmán esperes és Mester főgondnok elnököltek a közgyűlésen, a melyen elfogadták a közigazgatási költségek és az egyházlátogatás rendezésére vonatkozó indítványokat, a lelkészek és tanítók körében beállott változásokat jóváhagyták, valamint jóváhagyták a vizsolyi egyházközség anyásítását, az esperes és a tisztviselők tiszteletdíjainak emelését is. Imaházavatás. A szabadkai leányegyház aug. 26-án avatta fel imaházát. Az ünnepélyen Ádám, Kálmán esperes mondotta felavató imát, Barsi/ László adminisztrátor pedig prédikált. Mint hivatalos képviselők jelen voltak a felavatáson Schmausz Endre főispán, Bolics főjegyző és Lyubibratics Kelemen pénzügyi tanácsos is, valamint a többi egyházak lelkészei és kiküldöttei is, kivéve a r. kath. lelkészeket, a kik távollétükkel tündököltek itt is. ISKOLA. Iskolai értesítés. A kecskeméti ev. ref. főgimnáziumban az 1900/1901-ik iskolai évre vonatkozó beiratások szeptember 1—8. napjain történnek az igazgatói irodában. Az iskolában van tápintézet is, melyekbe a tanulók felekezeti különbség nélkül felvétetnek évi 150, vagyis havi 15 korona díjért. A magyar tanítók orsz. bizottsága aug. hó 16-án tartotta meg tizedik közgyűlését Budapesten, Lakits Vendel elnöklete alatt. A gyűlésen, a melyen 77 egyesület, mint rendes tag, 22 egyesület, mint alapító és egy, mint örökös tag volt képviselve, a kultuszminiszter helyett Neményi Imre oszL-tanácsos jelent meg és megbiztatta a képviselt 16,583 tanítót, hogy a kormány a tanítók anyagi ügyeinek rendezését elsőrendű állami és nemzeti feladatnak tekinti. A gyűlés a Himnusz éneklésével vette kezdetét, utána pedig, az elnök indítványára táviratilag üdvözölték a királyt 70-ik születésnapja alkalmából. Ujváry Béla ünnepi beszéde után, a mely a magyar királyság 900 éves jubileumával foglalkozott, Hajós Mihály titkár tett jelentést az egyesület ügyeiről. A bizottság most a következő kerdések előkészítésével foglalkozik: Az iskolaszéki intézmény eltörlése, vagy megjavítása. Az egyesületi élet fejlesztésére való módozatok, az osztályozás egyöntetűvé tétele, a nyugdíjas tanítók választói joga. A szolgálati pragmatika kérdése. Legutóbb kérte a bizottság, hogy a tanítói földek ártéri adóját ne a tanító fizesse és hogy a népszámlálás közeledtével készíttesse el a miniszter a tanítóság névjegyzékét. — Ember János fővárosi tanfelügyelő a tanítóságnak a tanítói nyugdíjtörvény revíziójával szemben támasztott kívánalmait foglalta össze. Előadói javaslata főbb pontjai a következők : Az országos tanítói nyugdíjintézet tagjai sorába vétessenek fel a hitoktatóul s magasabb iskoláknál szaktanítói minőségben alkalmazott okleveles tanítók is, valamint a tanítói oklevéllel biró óvónők is. A szolgálati időt 40-röl 35-re szállítsák le. A nyugdíjigény megállapításánál a kántori járandóságot, valamint a személyi, működési és igazgatói pótlékokat is vegyék számba. A millennáris évet kettőnek számítsák. Az eddigi 2%-os hozzájárulás maradjon meg, de ha kell 3%"r a emeltessék. A nyugdíjjogosultság kezdete a szolgálat megkezdésétől számíttassék. Az5O0 /o -°s hozzájárulás20%-TM szállíttassék le. Az állam emelje évi hozzájárulása összegét és viselje a kezelés költségeit. A 15 krajcáros járulékot az iskolaföntartók fizessék és a végellátásnál az 1885 : XI. törvénycikk intézkedéseit érvényesítsék, azzal a különbséggel, hogy az özvegy maradjon meg továbbra is a félévi javadalom élvezetében. — Beható vita után a közgyűlés az előadó javaslatát elfogadta és a kántori illetékekről kimondta, hogy 1200 korona fizetésen alul a kántori illetékek is beszámítandók. Az indítványok során elfogadták, hogy a rajz- és kézimunka-tanításnál ezentúl magyar minták használtassanak és hogy az ezer koronánál nagyobb javadalmazású tanítók e jövedelem tiz százalékát kapják ötödéves korpótlék gyanánt. Végül megválasztották elnökké : Lakits Vendel igazgatót, alelnökké: Somlyay Józsefet, Gööz Józsefet, Schneider Istvánt és Vass Mátyást. Titkárrá: Hajós Mihályt, pénztárossá: Kurz Sámuelt. A bizottság igazgató-tanácsába a következő fővárosi tanítókat választották meg : Böngérfi Jánost, Bursics Ernőt, Dorogsághy Dénesnét, Ember Jánost, Kapy Rezsőt, Móra Istvánt, Sajó Sándort, Sretvizer Lajost, Szőke Istvánt, Trajtler Károlyt és Verédy Károlyt. A r. kath. tanítók kongresszusa aug. hó 14-én másodízben jött össze Budapestre. Hornig veszprémi püspök nyitotta meg a kongresszust, a mely tárgyalásai eredményeképp a következő határozatokat hozta: 1. A r. katholikus tanítóképzők tanítóképesítő joga, az állam ellenőrző jogának elismerése mellett, teljes épségben föntartassék, s mindennemű törekvést, mely e jog elkobzására irányul, elitéi és jogtalan erőszaknak tart. Az állami preparandiáknál a vallás-erkölcsi iranvzat ellenőrzésére az egyház jogát elismerjék. 2. A tanítói nyugdíjtörvények számos intézkedését, a melyek különösen a r. katholikus tanítóságra sérelmesek, megváltoztatni kérik. 3. Kérik a tanítóság számára ugyanazokat az utazási kedvezményeket, a melyeket az állami tanítók megkapnak. 4. A püspöki kar elé járul a kongresszus azzal a kéréssel, hogy azok a r. katholikus preparandiák, a melyek a Iiitio educationi* egyik rendelkezésének félremagyarázásából tanáraikat nyugdíjellátásban nem részesítik, ezt a nem allami tanárok nyug-70*
