Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-01-28 / 4. szám

egylet diákosztálya február 11-ón tart s a melyen Hamar István theoL tanár az evangéliumi keresz­tyén diákok londoni kongresszusáról tart felolva­sást. Lélekben ott leszünk majd azon a nevezetes kongresszuson, s a bizonyára érdekes és vonzó felolvasás végig vezet annak nevezetes jelenetein. Magunk előtt látjuk majd az 1600—1700 kül­döttet; csupa művelt, tanult ifjakat, a kik nem szé­gyenlik a Krisztus evangéliumát. És aztán a Lélek megdobogtatja a szivünket, hallván, hogy az az 1600—1700 küldött ezer meg ezer más ifjú nevében beszél, a ki szintén azt vallja, hogy nincs más alap, csak a megfeszített Krisztus; nincs más segedelem, mint az Isten kegyelme és Szent Lelke. Küldjön tehát a február 11-iki gyűlésre minden protestáns theológia, minden jogakadémia egy egy képviselőt; küldjenek a pro­testáns gimnáziumok egy-egy tanárt s egy-egy érettebb ifjút s vigyék el ezek az evangéliumi tüzet mindenfelé, alakítsanak egy-egy evangé liumi ifjúsági egyletet, mely a biblia építés szem­pontjából való olvasásával, evangéliumi iratok terjesztésével ós valamely szeretet-munkára ado­mányok gyűjtésével foglalkozik. Milyen seregek állanának így elő, a melyek talán csak 10—15 óv múlva lennének igazán harcképesek; de akkor aztán diadalra vinnék az evangélium zászlaját. Vagy csak tornaversenyekre küldjük a protes­táns ifjakat? Csak arra van költeni való pén­zünk ? Azután február 12-ón, az ifjúság vasárnapja utáni hétfőn lesz a Lorántffy Zsuzsánna-egylet közgyűlése ós szeretetvendógsége. Erre is itt maradhatnának az ifjúsági gyűlésre érkezettek; de azonkívül minden nagyobb városi gyülekezetben fel kellene hívni egy-egy nőnek a figyelmét erre a nevezetes gyűlésre. — En nem mondom, hogy a Lorántffy Zsuzsánna-egylet tökéletes egylet; de annyi bizonyos, hogy annak munkás tagjaira már gyakorolt hatást a Krisztus evangéliuma, s ép azért nem alapszabályok ós mulatságok által, hanem az élő Isten ereje által s a Krisztusról való vallástótel által igyekeznek hatni és előre­haladni. Oh ha ezt a jó alkalmat felhasználnánk s igyekeznénk a nőket mindenfelé megnyerni az evangéliumnak, nemcsak a szónak: evangé­lium, hanem az evangélium erejének is ! Ilát még rámutassak-e arra, hogy mily kitűnő alkalmak kínálkoznak az ifjúsági egyletek világszövetsége titkárának látogatásában?! Min­den helyre, a hol előadásokat tart, meg kellene hívni az azon a vidéken működő lelkészeket, tanárokat, tanítókat és más híveket. Kedves ven­dégünk Budapesten, február 11-én az ifjúsági­gyűlésen vesz részt, 12-én a L. Zs.-egylet sze­retetvendógségén, 13-án a belmissziói értekezle­ten, 14-én este Komáromban, 15-én Pápán tait előadást. 16 án visszajő Budapestre, 17-én Mező­túrra megy, hol 18-án tart előadást; 19-én és 20-án Békésen, 21-én Törökszentmiklóson; 22-én Tor­zsára utazik s 23-án ott buzdítja az ifjúságot, 25 én pedig Nagybecskereken. Mennyi áldást vehetnénk tőle s mily áldás térül ránk abból is, ha majd ő elbeszéli, hogy a magyarok ennyi és ennyi helyen fogadták s mindenüvé sok hely­ről gyűltek össze az érdeklődők. Ilát ha még Barde urat Eperjesre, Debre­cenbe, Pozsonyba elküldhetnők ! Fájdalom azon­ban, az ő jövetele még mindig nem bizonyos ! Azután meg Hamar kollegánk azt az örvendetes hírt hozta, hogy Matthews úr, a presbiteri szerve­zettel biró egyházak követségének titkára is el­látogat hozzánk ! Mennyi jó alkalom éltető erők vételére s a külföldi keresztyének rokonszenvének megnyerésére ! Csak aztán óriási lakomát ne csapjanak e kedves vendégek tiszteletére. Inkább az asztali áldást és a házi áhítatot vigyük be érkezésük előtt házainkba. Adja az Úr, hogy e jó alkalmakat mind felhasználjuk ! Adja az Úr, hogy aztán e sok jó alkalom elvezessen a Krisztushoz ! Mert az evan­gélium legbuzgóbb harcosai sem menthetnek meg bennünket! Az ő vallástótelök csak eszköz lehet arra, hogy az evangéliumi keresztyén élet ós munkásság mezejére eljussunk. Ilyen értelem­ben ajánlom az elsorolt jó alkalmakat mindenek figyelmébe. Vajha meg ne keményítenék szívei­ket azok, a kik e sorokat olvassák, s vajha, a mikor olvasván, hogy én lőleg ifjak és gyenge nők gyűléseiről és munkájáról szóltam, s már-már kicsinylós és gúny kezdi megtölteni a lelkeket, megemlékeznénk az Úr Jézus ama szavairól : Szedjétek fel a morzsalélcokat, hogy semmi el ne veszszen és meggondolnánk', hogy az evangéliumi keresztyén egyház legszebb diadalait a mustár­mag szerű kezdeményezésekkel aratta. Szabó Aladár. TÁRCA Luther monológj a a birodalmi gyűlésbe lépése előtt. (Harangszó hallik.) Cseng a harang! ... a Fok tanácsba gyűltek: Urnák harcosa, most, most légy erős! Mert az Ige. mit lelkedből merítve Világosságul szórtál a világba, És hogy ember jobban szeressen embert: Népek szent frigyét az most összetépte, S egy félvilágnak törte szét bilincsét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom