Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-07-22 / 29. szám

irányban keresse meg az egyházmegyét, hogy az küldjön ki egy bizottságot, mely annak felállítására nézve javaslatot tegyen. II. Templomi téren. Mondja ki az értekezlet, hogy elvárja minden lelkésztől, hogy a délutáni isteni tiszteletek alkalmával vagy máskor is konfessziőinkat magyarázza, mint hiterősítő eszközöket. 5. Küldjön ki értekezletünk egy bizottságot, mely istenitiszteletünknek új, evangeliumi elemekkel bővítése, vonzóbbá tétele, szóval reorganizációja érdekében jövő évi értekezletünk elé javaslatot készítsen, vagy küldjön ki egyes egyént. 6. Keresse meg értekezletünk az egyházmegyét, hogy az irjon fel a kerülethez vándorprédikátori állások szervezése iránt. 111. Egyháztársadalmi téren. 7. Keresse meg értekezletünk az egyházmegyét, hogy az hivja fel minden lelkészét, hogy a helyi viszonyok szerint valamely egyházi egyesületet vagy kört, sőt a hol lehetséges, egyh. nőegyesületet létesítsen. IV. Anyagi téren. 8. Mondja ki az értekezlet, hogy elvárja minden lelkésztől, hogy egyházában, habár a legcsekélyebb őszszeggel u. n. fentartási alapot vagy alapokat alkot. 9. Mondja ki értekezletünk, hogy az állami javakból, mint a többi felekezetek megkapták, úgy egyházunk is követeli a maga részét; keresse meg azért értekezletünk az egyházmegyét, hogy ez irjon fel a kerületre, hogy az sürgesse az illető forumokon az 1848 iki XX. t.-cikk foganatosítását.* Benkő István. KÜLFÖLD. Külföldi szemle. Luthardt lapjában olvasom, hogy a párisi nemzeti könyvtár egy becses kéziratnak a birtokába jutott, a melyet Kis-Ázsiában, egy a misszió terén elfoglalt tengerész fedezett föl. Máté evangéliumának egyik bibor pergamenten görög nyelven irott töredéke az, a melynek aranybetüit 5 rajz kiséri, s a melyeket nagy régiségi és művészi értékük miatt az illetékes akadémia reprodukálni is fog. Forrásunk nem szól ez evangéliumi töredék koráról és hitelességéről. Örvendetes azonban, hogy a keresztyén irodalom ősrégi okiratai még mindig megnyílnak a kutató elmék előtt. Azt irja továbbá az »Allg. Ev.-Luth. R.-Ztg.«, hogy Németország ev. tartomány egyházaiban az 1891-ik év elején mindössze 16,400 lelkészi állomás volt. Egy-egy lelkészi állásra 1887 léleknek a gondozása volt bizva. A porosz egyesült tartományegyházban 2058 hivő lélek esett egy lelkészi állásra. Az 1897-iki számlálás szerint 1954 lélek esett egy lelkészre. Legrosszabb volt az állapot Berlinben, a hol 1891-ben 10,404 lélek- gondozása várt egy lelkészre, mig 1897-ben már csak 8484 lélek. A viszonyok javulása a lelkészi állások szaporításával függ össze Berlinben. De így is a hivők ily nagy száma miatt óriási nagy feladat vár a lelkészi állásokra a kura pasztorális * Ezen indítványok a 19. számunkban közölt alakban emeltettek határozatokká. tekintetében. Szerencse, hogy legújabban az áldásosán működő városi belmisszió is segít e bajokon. Döllinger, a kath. tudományosság e világhírű fejedelme s a történetírás nagy mestere, egy nagy ösztöndíjat alapított oly szegényebb sorsú fiatal tudósok számára, a kik akadémiai tanulmányaik befejezése után a tanári pályára lépnek és tudományos irodalommal is foglalkoznak. Ez ösztöndíj 1901. január 1-én másodszor kerül kiosztás alá a Münchenben székelő bizottság által. Szól pedig ez az alapítvány, mely két évre szól s 2 ezer márkát teszen, a német birodalom területén lakó akad. hallgatóknak fakultásra és vallásfelekezetre való tekintet nélkül. »Igy hát egy prot. hallgató is élvezheti a jótéteményt* — jegyzi meg Luthardt lapja, — mely annak a férfiúnak a nevét viseli, ki egykoron oly sok szitkot szórt Lutherre és a reformációra*. Mi pedig e megjegyzést azzal egészítjük ki, hogy viszont a későbbi Döllinger volt az, ki Luthert a németek legnagyobb prófétájának és legnépszerűbb fiának, kinek olyan volt a német nép, mint a lant a művész kezében. Döllingert tehát ma már Janssennel és epigón történetgyártóival azonosítani vagy csak összehasonlítani még sem lehet. A Svájcban lakó lutheránusok gondozását újabban a boroszlói főegyházi kollégium szorgalmazza s a porosz királyság Rajnán inneni részében az önkénytes adományok gyűjtése is meg van engedve. Luthardt lapja szerint Bázelben már 1894-ben lakott több mint 4 ezer, s Zürichben több mint 7 ezer lutheránus, nem számítva Svájc többi részeiben elszórtan található ezer meg ezer lutheránusokat. De azért Zürichben máig sem lehet egy méltó istentiszteleti helyiségről gondoskodni, s az ottani luth. lelkésznek ellátását sem győzi a boroszlói főegyházi kollégium. Igy 1899-ben 1815 márka volt a bevétel, 3800 márka kiadás -sal. Hát szép és elismerésre méltó a buzgóság a diasporában lakó híveinkkel szemben. De ezért a lutherizmust nem látjuk veszélyeztetve Svájc szabad földjén, s a gyakorlati egyházi élet terén nem tudjuk helyeselni az evangéliumnak ilyen szűkebb felekezeti korlátok közé való szorítását azokon a helyeken, a hol különben virágzik az evangélium- s hatásaiban nyilvánul a prot. hiterő és buzgóság. A lipcsei tudományegyetemnek a folyó nyári félévben 3269 hallgatója van, vagyis egygyel többje, mint a mult nyári félevben, mig ez év téli semesterében 3481 volt a hallgatók száma. A rendes hallgatók között van 1783 szász, s 1486 más német vagy külföldi állami hallgató. A német államiak száma 1173, Európa többi részeiből 254, s 59 a többi földrészekről való. A hallgatók között van 296 theológus (köztük 218 szász), 1011 jogász (641 szász), 513 orvosnövendék (278 szász), 29 fogorvosi növendék, s 1401 bölcselethallgató (köztük 636 szász). S mivel a jelzetteken kivül még 318-nak van jogosultsága az előadások látogatására, azért a folyó nyári semesterben a lipcsei egyetem összes hallgatóinak a száma 3587. E szám is igazolja, hogy Németország a tudományosság hazájának mondható. A többi tudományegyetemek jelen félévi hallgatóságának a száma még nincsen közzétéve. A möllni 4-ik theol. tankonferencia aug. 27 s következő napjain ülésezik. Bröttner hannoverai lelkész prédikálása után az előadások kezdődnek s im a következők : Klostermann Thomzen és Becker bibliamagyarázatokat tartanak, mig Bestmann lelkész »a jeruzsálemi apostoli anyaegyházról*, Hasliagen rostocki tanár »a keresztségről és újjászületésről*, Meyer lelkész »a megtérés Bitschlnél s a hitvallásos iratokban*, Althaus göttingai tanár »a lutheri tan szerinti lelkészavatásról*, Schmidt lelkész »az irvingianizmus simbolikájáról*, Muhlau kiéli tanár »Jeru-