Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-06-24 / 25. szám

PROTESTÁNS EGYHÁ7T ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség : IX. kerület, Kálvin-tér 7. szám, hová a kéziratok cimzendök. Kia<I<S-liivatal : Hornyánszky Viktor könyvkereskedése (Akadémia óéi-háza;, hová az clöfiz. és hirdet, díjak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési Ara : Félévre: 0 kor.; egész évre: 18 korona. Egyes szám ára 4<> fll. Az új váei püspök pohárköszöntője. Püspökszentelés volt Vácon f. hó 19-én. Gróf Csáky Károlyt, az új püspököt szentelte fel, fényes asszisztenciával Magyarország herceg­prímása, Vaszary Kolos. Maga ez a dolog nem tartozik reánk; nem is szólnánk róla, ha Vácon csak ennyi történt volna. De történt egyéb is. Elhangzott a püspök ajkáról egy olyan pohár­köszöntő, a melylyel foglalkoznunk, s a melyre mindeneknek, a kiket illet, figyelmét felhivni kötelességünknek ismerjük. De nehogy elfogultsággal, vagy a tény meg­hamisításával vádoltathassunk, közöljük egész terjedelmében e pohárköszöntőt. Gróf Csáky Károly püspök úr ezeket mondá : »Semmi se természetesebb, mint, hogy e pillanatban lelki szemem Róma felé irányul. Mert mi is egy püspök Iíóma nélkül? Kép ke­ret nélkül; test, éltető szellem nélkül. Ubi Pet­rns, ibi Ecclesia: a hol Péter, ott az egyház. Ha akarok, — pedig erősen akarok — Isten Szive szerinti püspök lenni, Péter utódját kell fölke­resnem, tőle küldetést nyernem, vele szoros összeköttetésben maradnom, neki mindenben engedelmeskednem. Igenis, Leo pápától, Péter utódjától nyertem a küldetést, hogy legyek a váci egyháznak főpásztora; neki fogadtam hűsé­get és engedelmességet ós lelkem mélyéből hozzá tettem: Isten engem úgy segéljen. Most pedig legmélyebb tisztelettel és soha meg nem szűnő hálából fölemelem poharamat a kilenc­venéves aggastyánra, ő Szentsége, XIII. Leo pápára, ki, dacára magas korának, csodálatos erélylyel és bámulatos bölcseséggel kormányozza az Egyház hajóját. — Isten tartsa őt az Egyház dicsőségére és javára még nagyon, nagyon sokáig ! — Hogy pedig ő Szentsége, a római pápa ily kiküldetésben részesített és ily fontos és magasztos egyházi méltóságra emelt, — köszön­hetem ő Felségének, királyom és uram legma­gasabb kegyének, ki is apostoli jogánál fogva váci püspökké kinevezni kegyeskedett. Midőn ezért legmélyebb hálámat kifejezni audencián járultam ő Felsége legmagasabb színe elé, e szavakat intézte a király hozzám : Örömmel ne­veztem ki Bizom, hogy jó püspök lesz belőle. — Eme, valóban biztató atyai szavak mélyen bevé­sődtek szivembe és naponkint kérni fogom az Istent, hogy adjon malasztot ós erőt, hogy a királyi bizalomnak mindvégig lelkiismeretesen megfelelhessek. Most pedig igaz szivem sugallata szerint azt kívánom az Istentől, hogy áldva le­gyen királyunk és urunk minden lépte és hogy az isteni Gondviselés őrködjék drága élete fölött,« Ezek az uj püspök szavai. Ezekben tett vallomást lelke érzéseiről, meggyőződéséről ós jelentette be azt az irányt, a melyben haladni akar a jövőben, mint a magyar r. kath. egyház főpapja. Olvasva e nyilatkozatot, lehetetlen, hogy eltitkoljuk azt a megdöbbenést, a melyet lel­künk érez a miatt. Megdöbbenünk miatta, nem annyira mint protestánsok, hanem mint magya­rok, hogy Mint protestánsoknak teljesen mindegy, gróf Csáky Károly és az egész magyar r. kath. főpapság milyen viszonyban érzi és tudja magát egyfelől Rómával, másfelől a hazával és ennek alkotmányával és koronás királyával ; de mint magyaroknak ez nem lehet mindegy, s épen azért megdöbbenünk az uj püspök nyilatkozata miatt, mert az oly vallomást és oly irányzatot foglal magában, a mely megtagadása a törté­nelmi múltnak ; megtagadása a magyar r. kath. egyház nemzeti jellegének; megtagadása az évez­redes alkotmánynak s a magyar királyi jogok egyik fundamentális elemének, és nyílt, leplezet­len hirdetése egy oly felfogásnak, a mely, ha érvényesülhet, széttépendi azokat a szálakat, a melyekkel a magyar r. kath. egyház és főpap­ság e hazához, ennek életéhez s alkotmányához hozzá volt fűzve immár kilencszáz éven át. Mint magyarok megdöbbenve látjuk s rea í-9

Next

/
Oldalképek
Tartalom