Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)
1900-01-21 / 3. szám
egyházaiban is. Mert teljességgel nem esetleges és nem oknéiküli az a történeti tény, hogy a Jézus Krisztushoz hű egyházak, theologiák, irányok és irodalmi törekvések, ha néha lassan is, de folytonosan nőnek, izmosodnak, terjednek; míg az élő Krisztustól elpártolt theologiai irányok, irodalmak és egyházak, ha rövid ideig talán virágzani látszanak is, előbb-utóbb elsorvadnak, elszáradnak. Az Ágoston korabeli pelagianizmus, a XVIII. századbeli racionalizmus, a XIX. század pantheisztikus theologiája, sőt a jelenkori modernnek nevezett fél-hivőség példája megdÖnthetlenül bizonyítja a Jézus fent idézett szavaiban kifejezett keresztyén élettörvényt: ha lennem maradtok, éltek; de nálam nélkül semmit sem. cselekedhettek. Az egyházi tevékenység bármely alakja ós neme is csak akkor áldásos és valóban sikeres, ha irányító elvéül azt a jézusi törvényt fogadja el: maradjatok ón bennem s akkor én is veletek és bennetek leszek; de ha nem maradtok ón bennem, akkor kivágattok ós elszáradtok, mert nálam nélkül semmit sem cselekedhettek. A keresztyén egyházi ós egyháztársadalmi tevékenység is csak a Jézussal való életközösségből meríthet erőt, sikert és biztosítékot. A ki Jézusból ós Jézussal dolgozik, az biztosan számíthat áldásra, mert a keresztyén egyén is, mint gyarló ember csak akkor teremhet jó gyümölcsöt, ha az isteni élet törzséből, a Jézus Krisztusból veszi erejét. A mint az Úr mondja: A ki én bennem marad, az sok gyümölcsöt terem ; a ki nem marad én bennem, az elszárad ós tűzre vettetik, mert nálam nélkül semmit sem cselekedhettek. Ila pedig én bennem maradtok és az én beszédeim is ti bennetek, akkor valamit akartok, kórjetek és megadatik néktek. Az Úr Jézus e hatalmas szavai nagy biztSltclSt ós győzelmi reményt keltő ígéretek napjaink válságos egyházi viszonyai ós tétova egyházi tevékenysége között. A csüggedő lelkekre fölbátorítólag hatnak, mert ama bizonyosságra emelik őket, hogy ha szilárdan és híven az Úrban maradunk, hiszünk ós bízunk, akkor nincs mitől félnünk, ha még annyi is körülöttünk a leverő, a csüggesztő jelenség. Ne féljünk tehát, csak higyjünk, csak bízzunk az Úrban : ő a fővezér, ő a fő hadúr, ő az ő országának királya s népének főpapj a; az Ur el nem hagyja az övéit. Az egyházi munkásokra nézve szintén bátorító és biztató az a tudat, hogy ha igazán az Úr dolgaiban és igazán az ő akaratja szerint dolgoznak, akkor az áldás nem maradhat el. Azért hát munkára föl bátran, tétovázás nélkül, mert az Űr vezet, az Úr irányít, az Úr segít, az ő hatalma ós ereje pedig nagyobb, mint bármely embererő és bármily kedvezőtlen földi viszonyok. A fő dolog az, hogy munkánkban az Úrban maradjunk, tőle el ne szakadjunk, tőle kérjünk erőt, s az ő igéje ós parancsolatja nélkül és ellen semmit se tegyünk. A Jézus Krisztus beszédiben maradva végezzük az igehirdetés főtisztét. Hirdessük csak az ő evangéliumát és ne emberileg elegyített evangéliumot. Ne hirdessünk emberi evangéliumot, bármennyire ajánlgatja ós kelleti is az magát; mert ha igehirdetésünk nem a Krisztustól ered, ha ember ek tudományának szele hányja azt ide s tova, akkor nem maradtunk a Krisztus beszédiben s nem adatik meg nekünk az, a mit óhajtunk ós kérünk. A Jézus Krisztus beszédiben maradva végezzük az egyháztársadahni munkát is. Mert hiába írjuk a legszebb cikkeket ós tartjuk a legtetszetősebb felolvasásokat; hiába állítjuk fel a legjobb iskolákat ós jótékony intézeteket; hiába javítjuk meg a legfényesebben az egyházi tisztviselők anyagi helyzetét; hiába szervezzük a legkiterjedtebb nő-, ifjúsági-, szeretet- és irodalmi-egyesületeket: ha nem a Jézus lelke ól, hat és működik azokban, semmire sem megyünk. Sajtónak, iskolának, egyesületnek és egyháztársadalmi tevékenységünk minden ágazatának a Jézus Krisztus beszédiben ós amaz igaz szőlőtő törzsében kell maradnia s annak életadó és életnemesítő erőiből táplálkoznia, különben elszárad és a tűzre vettetik. Az egyházi tevékenység e krisztusi törvényét bizonyítja az élet és a tapasztalat is. Evangéliumi alapon álló irodalmi és jótékony egyesületek mustármagszerű kezdetből is nagyra nőnek, világraszóló áldást árasztanak, pl. a bibliaterjesztő társulatok, az evangéliumi missziói egyesületek ós keresztyén belmissziónak evangéliumi szellemben dolgozó számos intézményei. Az evangéliumi hit- és szeretet szülte és táplálta beimissziói alkotások, mint az orsz. protestáns árvaegyesület vagy a Lorántffy Zsuzsánna egyesület példája mutatja, nálunk is életre ós virágzásra jutnak ; de a mely egyházi intézményekben és társulásokban nem az Úr lelke él és hat, azok bizony sem nálunk, sem másutt nem képesek életre vergődni. Bizony, bizony úgy van az ma is, a mint a Gamaliel idejében volt, hogy a mi Istentől van, ember azt el nem rontja; a mi pedig az emberektől van, az magától is megdől! Gondoljuk meg ezt, egyházam munkásai és ne kapkodjunk innen-onnan kért és kinált tanácsok után. Az egyházi tevékenység fő törvényét megszabta Krisztus ós így hangzik : ha bennem maradtok éltek: ha nem maradtok bennem : elpusztultok ; mert nálam nélkül semmit sem cselekedhettek ! Ss. F.