Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-06-10 / 23. szám

tői. Nem többet lehetne-e várni egy mélyérzésű anyától mint egy feleségtől? De nem! Midőn Jézus a Genezáreth partján működött, annyira körülvették őt a vigaszt és segelyt keresők, hogy még enni sem volt ideje. Midőn Názáretben lakó családja ennek hirét vette, azt mondotta: »a mi fiunk, a mi testverünk eszelős; nekünk őt akarata ellenére is haza kell hoznunk Názáretbe*. Lejönnek tehát az anya és testvérek a Genezáreth tavához, hogy erővel kiszakítsák Jézust tanítványai közül. Meglepték úgy, hogy még csak távol sem tarthatta magát tőlük. Midőn aztan eitávolitá őket, a kik jóhiszemű elfogultsággal azt hitték, hogy Jézust ki kell gyógyítani a lelki megzavarodottsag hói, azt mondá az őt környező híveknek: »Kicsoda az én anyám? Kik az én testvéreim? Azok, a kik cselekszik az Isten akaratját«. így kellett az anyának és testvéreknek, dolgukat félbenhagyva, visszatérni Názárethbe. Mikor aztán a nagy hatalommal tanító Jézus iránti lelke sedés mind nagyobb mérveket öltött és a népek a legnagyobb tisztelet hangján említették nevét, helyén valónak talalta Jézus, hogy szabad elhatározásából felkeresse gyermekkorának otthonát, azt remélve, hogy most már talán szívesebb meghallgattatásra talál. Azonban Názárethben való rövid idejű működését ezzel a szomorú tapasztalattal kellett berekesztenie : »a prófétát sehol sem vetik meg annyira, mint saját városában, rokonságában és saját házaban*. Később már a három első evangelium semmifele említést sem tesz Máriáról, ellenben a negyedik evangelium azt mondja, hogy az anya, Mária, ott állott a kereszt alatt; mi felett csak azért bámulunk, hogy a többi evangélisták még csak egy szóval sem említik ezt az érzékeny jelenelet. Az Apostolok Cselekedeteiről írott könyvben azt olvassuk, hogy Mária a pünköst ünnepe előtt fiaival együtt összejött a tanítványokkal. Hogy hol élt azon túl; ho^y milyen állást foglalt el az ifjú keresztyén gyülekezetben? — erről nem ad felvilágosítást az új testamentum. Bánthat-e bennünket, hogy ez a kevés adalék nem mutatja meg nekünk az ég királynőjéhez, Máriához vezető utat; hogy itt egy nagy nagy tátongó űr lelett állunk, a min átrepülni képesek nem vagyunk? Furrer K. után (Vége köv.) Ruszkay Gyula. KÜLFÖLD. Külföldi szemle. A pápás és a prot. egyház legújabb küzdelmeiről igen érdekes és tanulságos, áttekintő szemlét nyújt Beyschlag tanár a »Deutsch-Ev. Blátter« májusi füzetében, a melyből megtudhatjuk, hogy milyen egyenlőtlen az arány a két egyház között, s milyen kedvezők a mai korszellemből kifolyólag a külső viszonyok a pápás propagandára nézve. Külső viszonyok, állami támogatás, érzékies jelleg s a mai kornak a mélyebb vallásos kérdések iránti indifferentizmusa mind együtt hatnak a papizmus erősítésére s a népéletet gyökeresen reformáló és atalakító protestantizmus gyöngítésére. Igv mingyárt az osztrák »Los von Rom« mozgalommal szemben kolosszális anyagi hatalom s erős állami befolyás tartja a papizmust, mely azonban még sem képes valamely hathatósabb ellenmozgalom megindítására s a népélet körében való meggyökerezésre. Sőt ellenkezőleg, az osztrák prot. lap közlései szerint, a pápás papság nagy része, erkölcstelen életmódja miatt a bíróság elé került, s a modern pápás szemináriumi papnevelés más téren is bőven termi a maga gyümölcseit. Az áttérések a protestantizmusra igen gyakoriak Csehországban, Morvában, Styriában, alsó és felső Ausztriában. Klagenfurtban és Karinthiaban. Maga Rosegger, a népszerű osztrák-német költő 35,000 koronát gyűjtött a mürzzuschlagi templom fölépítésére. Felhívásában ama reményének adott kifejezést, hogy az ev. reformmozgalom tisztítólag fog hatni magára a r. kath. egyházra is. Mindezért Beyschlag szerint »némi kárpótlást nyert a pápás egyház a magyar gróf Lónyay áttérésével, ki Stefánia főhercegnő kezeért hagyta el ősei hitét.* — Más formában ugyan, de azért hasonló jellemvonások között foly a pápás s a prot egyház küzdelme Franciaországban, a hol a pápás politika megölte az amerikanizmus neve alatt ismeretes szabadabb theologiai gondolkodást, s megsemmisítette a Mária nővérek (sacré-coeur) több püspök altal is helyeselt pedagógiai reformjait. Mert hát a pápasag meg nem tűrheti az egyházi vagy iskolai szabadabb reformokat. Franciaországban a püspöki önkénytől függő alsó papság úgy műveltség, mint anyagi javadalmazás tekintetében a letisanyarúbb helyzetben van, a melylyel szemben a rendek és kongregációk tagjainak száma 160.000, vagyonuk pedig 10 milliárd-ra emelkedett. Hogy ilyen viszonyok között a klérus jobb része vallási és szociális szabadság után törekszik: a francia papi .jellegű »Los von Rom* mozgalma igazolja. A pápás katholicizmus hívei és hecckáplánjai a középkorra emlékeztető vad fanatizmussal és türelmetlenséggel viseltetnek a reformmozgalom híveivel szemben. Csaknem számonként közölnek a külföldi prot. lapok bizonyítékokat a francia papizmus türelmetlen viselkedéséről. — Csak Olaszország aluszsza téli álmát. Állam és egyház intranzigens máig is egymással szemben. Az egyháznak nincs szive a nép, s az államnak nincs bátorsága a vallásjavítás iránt. így p. o. az egyház nem respektálja a polgári házasságot, s nincs ereje az államnak polgárai megvédésére. Magának a népnek vallásos lelke is alszik. Mély álomba merült itt az állam s a nép egyaránt, — csak a papizmus folytatja vallás- és államellenes aknamunkáját az egész vonalon. — Gazdagon kárpótolja Rómát a román tartományok »Los von Rom* mozgalmáért az eretnek Poroszország. Mintha csak az idők kerekei megfordultak volna s az új német prot. császárság vette volna át Barbarossa Frigyes szerepét a pápaság s az ultramontanizmus erősítésében. »Facta — loquuntur«—mondja egészen helyesen Beyschlag. Ismeretes a német ultramontanizmus régen hirdetett s következetesen követett ama hirhedt programmja, a melylyel az északi német protestantizmust a rendek és kongregációk hálójába törekszik keríteni s így lassanként megfojtani, s az is szomorú valóság, hogy a porosz kormány szolgáltatja a segédeszközöket ez ultramontán programm megvalósításához. Azt akarja szolgálni llertling báró legújabb agitációja is. a strassburgi egyetem pápás theol. fakultásának létesítésével. »Egy német pénzen fentartott akad. várban létesíteni egy, a vatikánizmust szolgáló pápás citadellát!* Lépten nyomon értesülünk a papizmus hódításairól a prot. Poroszországban a vegyes házasság, a gyermeknevelés s az iskolaügy klerikálizálása terén, úgy, hogv ma e legnagyobb prot. állam valóságos »erős vára* a pápás ultramontanizmusnak. S e mellett a statisztika is bizonyságot tesz. 1895—1900-ig a r. katholicizmus 7, a protestantizmus ellenben csak 5%-kal emelkedett; sőt a legközelebbi népszámlálás alkalmával a felekezetiség megjelölésére többé nem is lesz szükség, s így megint kedvezőbb az ultramontanizmus alkalma a zavarosban való halászatra. Valóban sajnálattal konstatáljuk az ultramontanizmus e mozgolódásait s a porosz prot. állam e feltűnő erőtlenségét. Hogy pedig nálunk mit művel a klerikálizmus,