Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-06-10 / 23. szám

naponként olvashatjuk. Mintha csak halottaiból föl akarnák támasztani a középkort a maga összes vallási es politikai attribútumaival! Beyschlag tanár a porosz állam részéről abban is »a szabadabb theologia elleni türelmetlenségének tudatos aktusát* látja, hogy Stndt, az új kultuszminiszter Kamphausen bonni theol. tanszékére, Meinhold mellőzésével, a westtáliai orthodox papság kívánságára König rostocki tanárt nevezte ki. »Erőszakot követett el ezzel a bonni theol. fakultáson, a midőn annak ajánlatát figyelembe nem véve, idegen tanerőt alkalmazott*. Tömeges petíciókkal fordultak e kényes ügyben a kultuszminiszterhez, ki úgy látszik nagyon megzavarta ez önkényes kinevezéssel a kedélyeket a poroszrajnai akad. és papi körökben. Sajnálatos, hogy ilyenek történhetnek Poroszországban ! A lláckel-Loofs tanárok között lefolyt tudós irodalmi párbajról is megemlékezik Beyschlag lapjának májusi füzete, mely > kínos, sőt megdöbbentő világot vet a mai német tudományosságra.* Háckel jénai tanár, a nagyhírű természettudós ugyanis, »Die Weltráthsel* című művében újból fölmelegítette a hamisan monisztikus bölcseletnek, sőt természettudománynak nevezett darwinisztikus világnézetet. Ennek a műnek egyik lejezetében, Nietzsche Antikrisztusára emlékeztető cinikus gyűlöletét önti ki a keresztyénség s annak tudománya, a theológia ellen ; de oly hallatlan tudatlansággal, a melynél csak könnyelműsége és rivolitása nagyobb. Arról biztosítja ugyanis e fejezetben olvasóit, hogy a mi négy evangéliumunk tekintélye a niceai zsinaton alapul, a melynek atyái, Pappus tudósításai szerint, ez evangéliumokat csudálatos módon, 40—50 apokrifus könyv közül válogattak ki. Arról biztosítja továbbá olvasóit, hogy az álevangéliumok egyikében foglaltatott volna Jézus amaz »igaz« születési története, a mely szerint ő házasságonkivül született gyermeke egy Panthera nevű római tisztnek. Erre Loofs hallei tanár, a »Chr. W.« hasábjain közzétett nyílt levelében példátlan tudatlansággal és könnyelműséggel vadolta Háckelt, s ismert nagy dogma- és egyháztörténeti alapossággal kimutatta, hogy egy Pappus nevű történetíró csak a 16-ik században tűnik fel, s hogy a Jézusról, mint Panthera fiáról szóló mese »mérges zsidó mese«, mely legelőször egy 13-ik századbeli író müvében található. Végül pedig még megjegyzi, hogy Háckel főforrása, az állítólagos angol tudós Standard-work semmi más, mint a keresztyénség ellenségeire számított s könyvkereskedői lorualomba sohasem került »Schandbuch und Bubenstück*. Ez irodalmi harcra méltán jegyzi meg Beyschlag: • Jellemző jele az időnek, hogy egy német tudományegyetem ny. r. tanára ilyen eszközökkel harcra kél a keresztyénség ellen. De van annak más oldala is. A mint Loofs említett »nyilt levelét* olvastam, azt hittem, hogy Háckel tanárnak a földre kell hullania ama szégyene miatt, hogy nemcsak Krisztust szidalmazta méltatlanul, hanem ily példátlan tudatlanságot és könyelműséget árult el német tudós létére, s hogy többé nem szerepelhet a német tudományos világban S mi történik? Ő továbbra is duzzog; barátai is vannak a tudósok között; »Weltráthsel* című müvét csaknem elnyelik, Loofs megsemmisítő kritikáját pedig egyszerűen agyonhallgatják. Odáig jutottunk hát az alapos tudományosságáról hires Németországban, hogy ilyen szemenszedett tudatlanságot, ostobasagot és vakmerőséget elnyelnek, sőt magasztalnak.— csak a keresztyénség ellen legyen intézve. £s ezt a korszellemet, mely az államegyház s az udvari theologia elleni mélv gyűlöletéből él és táplálkozik, rostocki theológiavai (König kinevezése) és hannoverai egyházfegyelemmel (Weingart esete) vélik Poroszországban legyőzhetni!* Mi is sajnálattal és fajdalommal regisztráltuk e szégyenletes német tudós irodalmi jelenséget. A diukoiiissza-ÜQy a német prot. hitbuzgóságnak és áldozatkészségnek egyik legszebb és legmaradandóbb gyümölcse. így az ágostai. 45 év óta fennálló intézetnek van ma 201 nővére, s a 61.000 márkán épült kisdedóvó egyúttal a gyermek-nővérek gyakorlati kiképeztetését is célozza. Az anya-intézet betegápoló része krónikus beteg nők apolására van s/.ánva. A nővérek Ágostan kivül meg 28 helyen vannak elfoglalva, igv Münchenben 15, Nürnbergben 10 s Eilangenben 21 nővér, köztük i9 az egyetemi klinikákon munkálkodik. Valódi aldása az ágostai diakonissza anya-intézet a r. kath. Bajorországnak! — De a lipcsei diakonissza-ház mult évi jelentese is felette örvendetes és lélekemelő. Nagyszabású otthont létesít, a melyre a város is segelvt szavazott meg. Többet mint 100,000 markát gyűjtött építési célokra. Az intézetnek van 31 diakonisszája, 39 imanővére, s 11 próhanövére. Ajándékokban és hagyományokban kapott 18.023.87, s az államtól 100,000 márkát. Összes bevétele volt 418,099 márka. Klinikai betegek számára több barak epítésére is van szükség. — Valóban vele van az Úr a maga egyházában a diakonissza-intézettel, mely a krisztusi ápoló es könyörülő szeretet valódi megtestesülése a világi életben. A szászországi egyházi értekezlet május 9-ikén tartotta Chemnitz városában 5-ik évi nagygyűlését. Egy nagyobb tudományos s egy gyakorlati kérdés megvitatása képezte az értekezlet főtárgyát. így Pröltzseh heidelbergi tanár »a tudományos theológia mai állásáról«, Meyer szuperintendens pedig »a szász térdrehullás kérdéséről® értekezett. Szászországban ugyanis, mint a 40-es években Bajorországban, a prot. katonákat is kirendelik a drezdai r. kath. udvari főtemplom parádéira, amiben a a szász protestánsok méltán »a prot. önérzet megsértését* látják. A szász egyházi értekezletnek e tárgyban hozott tiltakozó javaslatát egyértelmüleg fogadta el a nagygyűlés. Luthardt lapja is élénken megvilágította e kenves kérdést az »Allg. Ev.-Luth. K.-Ztg.« ez évi 19. számában. A bajor térdrehullás kérdésében annak idején tudvalevőleg maga a nagy DöLlinger is erősen volt érdekelve. A német pápás hierarkhia két új papot nyert. így paderborni püspökké Schneider prépost, salzburgi érsekpüspökké pedig Katschthaler címzetes püspök neveztetett ki Előbbit kitűnő theológusnak és pedagógusnak mondják, ki padernborni moráltheologiai tanársága idején számos munkát adottki. Főbb művei: »Az új szellemhit*, »A természeti népek*, »Az erkölcsi tudat egysége és egyetemessége* stb. — Legújabb műve: »Az isteni világrend és a vallástalan morál.* A járatlan Martin helyére tehát tudós theol. püspök lépett a padernborni székbe. — Az új salzburgi érsek tiroii ember s a papi szeminárium igazgatója volt. Főleg egyház-zenészeti téren tűnt ki. Irodalmi és bölcseleti tudása szelesebb körökben is ismeretes. Hogy új helyükön mennyire szolgálják majd az Úr ügyét s nem az ultramontanizinus pápás türelmetlen politikáját, azt majd a jövő megmutatja. Az eddigi tapasztalatok nálunk is azt bizonyítják, hogy a kormányok nem voltak eléggé körültekintők és óvatosak a püspöki és érseki székek betöltésénél. Onnan a sok konfliktus a pápás hierarkhia s az egyes államkormanyok között. A berlini papi értekezlet pünkösd után ülésezett. A század fordulójával összefüggői eg Secberg tanár tartott előadást »A theológia elmaradott feladataival* cimen Különben irt már ő »A század alkonyán* címmel egy müvei, a melyben a porosz százéves egyháztörténetet teszi kritikai vizsgálódása tárgyává. Az értekezlet további