Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-05-06 / 18. szám

képviseletével hazánkban: nyilván az az Isten akarata, hogy a mennyire időm és tehetségem engedi, használjam fel a rendelkezésemre bocsájtott eszközöket és terjeszszem az evangéliumot jó vallásos iratok útján is. Hogy mit tett, hogyan munkálkodott társulatunk eddig Magyarországon ? arról leszek bátor egyet mást elmondani. Az angol Traktátus Társaság, mely evangéliumi keresztyén tartalmú és nem felekezeties színezetű iratok kiadásával foglalkozik, 1865-ben kezdte meg minálunk működését, König Rudolf német lelkész felügyelete alatt. König R. távozása után, 1890—1899-ig Gladischefsky Károly német lelkész volt a társaság képviselője. Igaz, hogy minden kezdet nehéz. De ez a munka, azt hiszem különösen nehezen indult meg minálunk. Hiszen ma is panaszkodunk még egyre másra, hogy az érdeklődés hiánya s a közöny útját vágja sok keresztyén törekvésnek. Pedig de mennyi történt itt már 1865 óta a komolv hitélet ébresztésére. König R. lelkész mégis bízott Isten segítségében, s noha még az is nehezítette dolgát, hogy nem tudott magyarul : — hozzáfogott a munkához. Mindenekelőtt érintkezésbe lépett a két prot. egyház több lelkészével. Felmutatta előttük a traktátusügy fontosságát. Megkérte őket, hogy támogassák ebben a dologban, s fordítsák le magyarra — természetesen kellő tiszteletdíj mellett — az általa kijelölt angol vagy német nyelven irott könyveket. Ez volt a munka kezdete! 1872-ben a társulat magyar kiadványainak száma már 52-re szaporodott, és ezekhez azóta már néhány tót és román nyelvű iratot is számíthatunk. Minthogy König Rudolf lelkész egyszersmind képviselője volt a skót bibliatársulatnak is, a bibliaárusokat megbízta, hogy a vallásos iratokat és könyveket is terjeszszék.* A kolportöröknek a 70-es és 80-as évek elején aránylag könnyű dolguk volt, a mennyiben a lelkész és tanító urak részéről sok segítségben, támogattatásban részesültek. A lelkészek egy része a szószékből adta tudtára gyülekezetének, hogy megérkezett a bibliárus. De még másképen is segítettek. Egy helyen pl. megtette a lelkész azt, hogy a bibliaárussal bejárta az egész falut s melegen ajánlotta híveinek kiadványainkat. Egy másik falu lelkésze erre ugyan nem ért rá, de arra igen, hogy felkérje a tanító urat, hogy az ő nevében ajánlja a traktátusokat a hívek íigyelmebe. Egy harmadik gyülekezetben megtörtént, hogy a bibliaárus megérkezte után a lelkész összehívta híveit a templomba és ott elmondotta nekik, hogy: mi az angol traktátus társaság? mit akar? mi a célja? mennyit áldozott már itt minálunk is vallásos könyvek és iratok kiadására, terjesztésére, s hogy mily olcsón adja a kiadványait. És végül buzdította a gyülekezetet, hogy használja fel a jó alkalmat és vegyen a * 1890 óta dr. Moody András lelkész képviseli a skót bibliatársulatot. S miután társaságunknak nincsenek saját kolportörjei, annak idején úgy egyezett meg a skót biblia-társulattal, hogy egyegy kolportör fízeteséhez tetemes összeggel járul hozzá évenként, ha terjeszti a nn kiadványainkat is. bibliaárustól minél több iratot. Ismét máshol úgy tett a lelkész, hogy délután meghagyta az iskolás gyermekeknek hogy mindenki, a ki esak hozhat, hozzon fel magával más napra 2—3 krajcárt az iskolába, ezért aztán kapnak szép kis történetet. És úgy lőn. Másnap alig volt a gyermekek közt valaki, a ki nem hozott volna magával legalább is egy krajcárt. De még többet is tettek a lelkészek. Hogy a mi munkánkat megkönnyítsék, kiadványainkat bizományba vették. 1880-ban 48 helyen volt hazánkban raktára a Traktátus Társaságnak. Egyes gimnáziumok igazgatói és tanárai is támogatták társulatunkat s vallásos iratokat terjesztettek az ifjak között. Nagy-Marton, Csurgó, Hedrahely, Szt.-György, Csokonya, Istvándi, Nagy-Korpád, Kis-Dobsza és sok más hely neve megörökíttettek a társulat angol évi jelentéseiben. És e jelenlések után Angolországban úgy ismerik a magyar lelkészeket, mint a kik a Krisztus evangéliumának lelkes harcosai, mint a kiknek csak egy a jelszavuk s ez az : Minden és mindenekben a Krisztus. 1876-ban társulatunk képviselőjéhez, König R. lelkészhez levelek érkeznek az ország különböző vidékeiről. Az egyik lelkész azt írja a többek közt: A traktátus társaság kiadványai közül sokat eladtam, s őszintén megvallom, hogy az iratok igen jó hatással vannak híveim vallás-erkölcsi életére. Gyülekezetemre valósággal Isten áldását hozták a traktátusok. — A békés-csabai lelkész tudakozódik, hogy mikor jő már a biblia-árus? s kéri a megjelent iratok jegyzékét, mert ő — úgymond — iskolai könyvtárt szándékozik berendezni s ezért óhajtja a mi kiadványainkat is. — Ismét egy másik lelkész örömmel üdvözli König Rudolfot, hogy oly szép, áldásos munkát kezdett meg Magyarországon, s kívánja, hogy a Traktátus Társaság mind többet és többet tehessen Isten országa építésére. — Egy 1881-ben Győrött tanuló gimnázista a következőket írja: Elolvastam többet a Traktátus Társaság kiadványai közül. Látom, hogy az iratok mind komoly keresztyén irányúak. Önnek tisztelendő úr tehát az a törekvése, hogy népünk, ifjúságunk kezébe az üres, léha mesék, erkölcsrontó, ócska regények helyett valami jó olvasmányt adjon. Én is ezt akarom. Kérem azért, küldesse meg nékem az itt felsorolt iratokat, hogy terjeszthessem a gimnázisták között. Csiky Lajos debreceni theol. tanár külön füzetet adott ki, a melyben ismerteti a Traktátus Társaság munkáját és kiadványait. Csiky L. König Rudolf érdemének tartja, hogy a mi egyházi irodalmunk, a számos hitélesztő és hiterősílő traktátuson kivül tudományos értékű könyvekben is gazdagodott. (Biblia kézikönyv dr. Angus J.-tól. Bibliai földrajz, Bibliai régiségtan stb.) 1892-ben egy »Vallásos olvasmányok terjedése* című cikkben már ezt írja a »Prot. Egyházi és Iskola Lap* : »Bizonyos örömmel konstatálhatja a figyelmes szemlélő, hogy egyházi és vallás-erkölcsi életünk építésének tudata napról-napra szélesebb körben újabb és újabb rétegeket áthatólag terjed és erősödik, Az evangéliumi prot. érzület 36*