Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-04-29 / 17. szám

ványok autonom kezelését. Csupán a r. katholikus egyház, a mely az állammal egykorú, egyedül van kizárva az alapok és alapítványok kezeléséből, pedig a politika mostani helyze­tében a vallás és közoktatási minisztérium legjobb szándéka mellett sem lehet hivatva arra, hogy ez ügyekben a r. katholikus lakosság megnyugtatására képviselhesse. Követeli tehát a r. katholikus alapoknak és a budapesti egyetem alapjának kiadását. Azt a tervet, hogy ez alapok kezelése egy, világiakból és alsó papságból álló autonomiai bizott­ságra ruháztassék, a püspöki kar egyáltalán nem fogadja el. Szerinte ez nem egyeztethető össze az egyház hierar­kiai alkotmányával, mely isteni mü s a melyet megbon­tani nem szabad. A r. katholikus egyház Magyarorszá­gon egy a püspökökkel és a püspökök az egyházzal. Az egész nép és az egész közösség gondja és felelőssége a püspököké. E kormányzat és felügyelet nem szorítható csak a lelkiekre és nem vonhatók ki alóla az iskolák és vagyoni ügyek sem, melyek szintén lelki célt szolgál­nak. Ilyen szervezet soha sem állott fönn, mert a hierar­kiai kormányzatban minden a püspök joghatósága alatt állott. E szervezet tehát nem lehet olyan gyűlés, mely önkormányzati hatósággél bír és a melyen a püspök csak elnökölhet, azután végrehajtja a határozatokat. Az egyházi javadalmak betöltéséről azt mondja a püspöki vélemény, hogy az főkegyúri jog. Hasonlóképpen szigorúan föntartandónak véli a kanonoki állásokra nézve az eddig jelölést. A káptalani hatáskört, hogy az egyházmegyei ala­pokat és alapítványokat ellenőrizze, határozottan föntar­tandónak mondjak. Az autonómiát csakis ilyen formában hajlandók elfogadni a püspökök. ISKOLA. Iskolai tanulmány-kirándulások. A húsvéti szün­idő alatt két ref. főgimnáziumunk rendezett ifjúsági tanulmány-kirándulásokat a magyar tengerpartra: a szat­mári és a sárospataki gimnázium. Néhány tanáruk veze­tése alatt meglátogatták az ifjak Fiumét és a magyar tengerpartot, azután pedig a főváros nevezetességeit és gyűjteményeit tekintették meg. Igen igen nagy hasznuk van az ilyen, aránylag kevésbe kerülő kirándulásoknak az ifjúság látókőre bővítése szempontjából; azért melegen ajánljuk azt többi iskoláink figyelmébe is. A polgári iskolák reformja. Az országos polgári iskolai tanáregyesület választmánya f. hó 23-án választ­mányi ülést tartott a fővárosban, a melyen a polgári iskolák reformját és a polg. iskolai tanárok sérelmeit tár­gyalták. A választmány tagjai ez alkalomból felkeresték küldöttségileg a kultuszminisztert és Morlin Emil osztály­tanácsost is, hogy ügyeiket jóakaratú figyelmökbe ajánl­ják. A küldöttség vezetője Lád Károly volt, a ki rövid üdvözlés után a polgári fiúiskolái tanárság ragaszkodását fejezte ki a miniszter iránt. Ezután a polgári fiúiskolák reformjának a közönség érdekében lehető gyorsítását és oly irányú keresztülvitelét kérte, hogy a hét osztályra tervezett iskola egységes legyen s hogy a polg. iskola tanárok szerzett jogai, a mennyiben 6 osztályú iskolában tanításra vannak képesítve, csorbát ne szenvedjenek. Ez ügyben az egyesület emlékiratot is terjesztett be. Egyúttal kérte az állami és államilag segélyezett polgári iskolai tanerők fizetése ügyében beadott emlékiratnak elintézését, vagyis az elvont igazgatói tiszteletdíjak visszaadását, a ren­des tanároknak a X és IX. osztályok közti megfelezését és a segédi állásoknak az okleveles polg. isk. tanerőknél való beszüntetését. — A miniszter kijelentette, hogy a polgári iskolák reformját igyekszik minél előbb keresztül­vinni; de mivel azzal igen sok más megoldandó kérdés is van kapcsolatban, a kivitel igen nagy körültekintést igényel. Azon lesz különben, hogy a reformált polgári iskola színvonala ne szállíttassák alá és a tanárok jogai ne csorbíttassanak. Legközelebb már beterjeszti a reformra vonatkozó törvényjavaslatot, s alkalmat fog adni a leg­szélesebb körű hozzászólásra. — Ugyanily értelemben válaszolt Merlin osztálytanácsos is. EGYESÜLET. A »Student Movement«; az angol ker. studens egyesületek közlönyének f. é. áprilisi füzete néhány érde­kes közleményt hoz, a január elején Londonban tartott missziói konferencia eredményeiről. A közlöny szerkesztői a konferencia több külföldi delegátusát felkérték, hogy írjanak egy-egy kisebb közleményt a konferencián nyert benyomásaikról és annak a hazájokbeli ker. ifjúsági moz­galmakra gyakorolt hatásairóll A felszólítottak természe­tesen szívesen engedtek a kívánságnak s így jöttek létre ezek az érdekes kis közlemények, a melyek közül kettő is szól a magyar ker. ifjúsági egyesületekről. Az egyiket Hamar István, lapunk főmunkatársa s a budapesti ref. ifj. egyesületnek a londoni konferencián résztvett delegá­tusa irta s benne a konferenciának a budapesti ref. ifj. egyesületre gyakorolt hatását három pont alatt foglalja össze. Az egyik jó eredmény szerinte az, hogy a konfe­rencia még jobban megérlelte az egyesületben azt a meg­győződést, hogy mind szorosabb összeköttetésbe kell jön­nie a ker. ifjúság világmozgalmával, ha erősödni és hatni akar. A második jó eredmény a febr. 11-kén tartott közgyűlés, a melyen Hamar István részletes jelentést tett a ker. ifjúsági mozgalmakról általában és a londoni kon­ferenciáról különösen, s ez által is ujabb lökést nyert a mi ker. ifjúsági mozgolódásunk, s ennek valamint Fermaud körútjának következtében néhány ujabb ifj. egyesü­let is alakult. A harmadik jó eredmény az, hogy a buda­pesti ref. ifj. egyesület, hogy a ker. ifj. egyesületek ügyét propagálja s a magyar egyesületeket egy nemzeti szövet­ségbe foglalja össze, elhatározta egy »Ébresztő* című ifjúsági közlöny kiadását. A másik közleményt James T. Webster a budapesti skót misszió lelkésze, a budapesti ref. ifj. egyesület lelkes barátja írta s örvendetesnek jelzi szintén a magyar ker. ifjúság mozgolódását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom