Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-04-29 / 17. szám

is. — Isten adjon a megindult jó munkára áldást és kegyelmet! Püspöki látogatás. Gyurátz Fereno dunántuli evang. püspök f. hó 23-án indult el a tolna-baranyasomogyi egyházmegye meglátogatására. E püspöki körütján fogja felavatni, f. hó 29-én a gyönki egyház új templomát is. Protestáns felolvasóestély. A karcagi Református Olvasókör f. hó 15-én, húsvét másodnapján igen sikerült felolvasó-estét rendezett. Az estélyen, mint meghívott vendég, jelen volt dr. Kecskemétiig István kolozsvári ref. theol. tanár is s előadásával mindvégig lekötötte a nagyszámú hallgatóság figyelmét. Kecskeméthy beszédén kivül még Kiss Sándor és Nádasán József szavalatai szereztek a közönségnek nemes élvezetet. Egyházmegyei értekezlet. A debreceni ref. egyházmegye f. é. május hó 8-án tartja meg lelkészi értekezletét Berettyó-Újfaluban. Az értekezleten Szabó József bárándi lelkész felolvasást fog tartani »A szocializmus és a keresztyénség* cím alatt. Száz éves templom-jubileum. A rákoskeresztúri evang. egyház a húsvét ünnepe alkalmával ülte meg nagy buzgósággal és ünnepélyességgel temploma száz éves jubileumát. Az ünnepélyes istentiszteleten, a melyen a róm. kath. egyház és az izraelita hitközség is képviseltette magát, Majba Vilmos fővárosi vallástanár tartott alkalmi beszédet; Jezsovics Pál cinkotai lelkész pedig a jubileumnak a gyülekezetre nézve nagy fontosságát mutatta fel. Az ünnepélyes hálaadó istentiszteletet Dubovszky Nándor helybeli lelkész rekesztette be buzgó imádsággal. Az ünnepély után közebéd volt. Kun Bertalan lelkészi jubileuma. Folyó hó 24-én tölt be 50 éve annak, hogy Kun Bertalan tiszáninneni püspök a miskolci lelkészi állást elfoglalta. Az immár 83 éves ősz pásztor eme jubileumát szerető gyülekezete méltóan kivánja megünnepelni. Egyetemes konventünk szintén meleg ovációban részesítette ez alkalommal a tiszteletreméltó aggastyánt f. hó 12-iki ülésében, Wlassics Gyula kultuszminiszter pedig levélileg fejezte ki előtte üdvözletét. Tisztelettel, szeretettel állunk meg mi is az ősz püspök előtt, ki - élete drága kincseit, szíve, lelke érzéseinek és erőinek legjavát szentelte szeretett gyülekezetének, kerületének és az egyetemes magyar ref. egyháznak, s szivünk legtisztább fohászát bocsátjuk fel a kegyelem Istenéhez, hogy az ő hasznos és áldásos életét tartsa meg még sokáig a mi javunkra! — A mikor azonban e jubileumról megemlékezünk, nem hallgathatjuk el csodálkozásunkat a felett, hogy erre az alkalomra nem került ki a kultuszminisztériumból egyéb, mint egy üdvözlő levél. Az »üldözött* római katholikus egyháznak legújabban kinevezett váci püspöke néhány hónap múlva bizonyára megkapja a v. b. t. t. címet és kitüntetést; hát az »uralmon levő* ref. egyház püspökei, s épen Kun Bertalan számára, a ki már 58 éve lelkész, 35 éve püspök, 16 éve konventi elnök, s két zsinatnak volt elnöke, s a ki életét teljesen magasztos hivatásának szentelte, — nem jut egyéb, csak egy miniszteri gratuláló levél?! Lelkészválasztás. A magyarosi ref. egyház Ravasz Bélát választotta meg lelkipásztorává. Az érmelléki ref. egyházmegye Nagy István esperes és Zsigó Endre gondnok elnöklete alatt tartotta meg közgyűlését. Foglalkoztak az egyházi adózás kérdésével az esperesi jelentés alapján. Az egyházi adó átlag 88°/0

-a az államadónak, a mi mutatja, hogy az érmellek gyülekezetei is általában véve nyögnek a teher alatt és nagyon reájok férne a segítség A nagyváradi ref. felső leányiskolával kapcsolatban szervezendő női-tanitóképezde ügyét lelkesen pártolta a gyűlés és elhatározta, hogy annak támogatására minden egyház és lelkész két-két s minden tanító egy-egy koronát fizessen évenként. Targyalta még a gyűlés, egyéb, egészen beltermeszetü ügyein kivül az evang. egyháznak az egyetemi prot. theol. fakultás felállítására és az állami dotációra vonatkozó memorandumát és a legmelegebben ajánlotta őket a kerületi gyűlés figyelmébe. Konfirmáció a budapesti ref. egyházban. A budapesti ref. egyházban a mult héten vette kezdetét a konfirmációra való előkészítés. A jelentkezettek száma meghaladja a háromszázat, öt helyen foly naponként a tanítás: a ref. főgimnáziumban, a rózsa-utcai imaházban, a Zuglóban, Kőbányán és a budai egyházrészen. A pesti részen Papp Károly, a budai részen Haypál Benő lelkészek vezetik a tanítást, a vallástanárok segítségével. A tanításban segédkeznek: Keresztesi Samu, Török József, Péntek Ferenc, Bocsor Lajos, Kóréh Endre, Székely József és Hankó Gyula katekheták. A róm. kath. püspöki kar véleménye az autonomia ügyében. Az autonomiai kongresszus tudvalevőleg elhatározta, hogy a 27-es bizottság szerezzen tájékozást a kormánynak s a püspöki karnak az autonomia ügyében elfoglalt álláspontja felől. Gróf Szápáry Géza a nyilatkozásra felkérte mind a két faktort, s a legutóbbi püspöki konferencia Schlauch, Császka és Hornig püspököket bízta meg véleménye formulázásával. A püspöki kar véleménye az illetők által formuláztatott is s azt a következőkben ismertetjük, az ily ügyekben »jól informált* Budapesti Hirlap alapján. A püspöki kar szeme előtt Erdély példája lebeg. A mi ott lehetséges volt, az lehetséges a tulajdonképeni Magyarországon is. A katholikus alapokra és alapítványokra nézve, valamint ez alapokból föntartott intézetekre nézve kimondja, hogy ezek r. katholikus jellege kétségtelen. Az 1548. országgyűlés XII törvénycikke kimondja, hogy az elhagyott apátságokból és monostorokból alakított alapokat r. katholikus intézményekre és iskolákra fordítsák. Ez a törvény iranyadó a vallási és tanulmányi alapokra nézve. Határozottan kimondja az 1790—91. XVI. törvénycikk is, hogy a r. katholikus alapítványok csakis r. katholikus, az evangélikus alapítványok csakis evangélikus célokra fordíthatók. Ez alapoknak és alapítványoknak r. katholikus volt a kezelése is minden időben. Az 1848-iki XXVIII. törvénycikkely az összes bevett vallásfelekezetekre nézve, az 1895-iki törvény továbbá az ezután beveendő felekezetekre nézve biztosítja az alapok és alapít-