Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)
1900-04-29 / 17. szám
berni ó-kath. lelkész áll és egy Huss képevei ékesített lapot is ad ki. — Inkább német nemzeti irányú a reformmozgalom Tyrolban, mely nemzeti jellege mellett is az evangélium ügyét szolgálja. Az áttérések Csehországban, Morvában és Styriában igen gyakoriak, s 16 cseh, 9 styriai, és 5 morva ev. vikáriatus létesült. Bécsben újból 10 áttérés volt, Teplitzben 30, s a mozgalom óta több mint 800. A pápások fanatizmusa nem ismer határt, s egy áttérni akaró karmelita szerzetest hidegvíz-kurára akart ítélni püspöke. Hazánkról is szól az ének újra Beyschlag lapjában. A régi nóta járja, a mely, hogy meg ne szűnjék, gondoskodnak arról szász atyánkfiai »Mas módon, de azért hasonló üldözési kedvvel folyik a német ev. élet elnyomatása a magyar birodalmi részben* — mondja Beyschlag. »A magyar kormány, a melynek liberalizmusa hiú látszat, nem rég megengedte az erdélyi római pöspöknek »az erdélyi püspök* cím használatát; holott tudjuk, hogy az erdélyi részeken van még egy szász s egy román püspök is. (Hogy ref. püspök is volna, arról mit sem tud az a bizonyos erdélyi tudósító.) A szászok ev. tartományi gyűlése erélyes protestálással élt e jogtalansággal és törvénytelenséggel szemben; de ez a protestáció mit sem fog használni, mivel Bóma számára a németség ellen »sind jene liberalen magyarischen Herren immer zu habén*. Majd így folytatja Beyschlag. »lgen, a nemetség ellen síkra szállani szolgálatkészek maguk a protestánsok is. Öt évvel azelőtt a magyar ev. egyház ismeretes soviniszta püspöke (sic !): Zelenka Pál betörést tervezett a szász ev. egyháznak államjogilag biztosított terrenumára, a midőn annak északi és keleti részét, mint missziói területet annektálni akarta. De miután a kormány a világos jog szerint őt e tervvel elutasította, ezt a jogtalan betörést most nyugaton és délen gyakorolja. Hasonló testvérieden ténykedéseéri elzárta a minap a Gusztáv-Adolf egyesület lipcsei elnöksége a valdensek s a chiesa libera italiana előtt az egyesület ajtaját; a míg tehát Zelenka magyar ev. egyháza fel nem hagy az erdélyi német ev. egyház jogállapota ellen intézett attentátumával, addig előtte is zárva tartandó a Gusztáv-Adolf egyesület ajtaja*. Valóban sajnálatos, hogy e nagy tudósnak tájékozatlanságával így élnek vissza a mi szász atyánkfiai! Az elzász-lotharingiai egyházi statisztika körebői közöljük Luthardt lapja nvomán a következőket : Római katholikus lakossága volt 1871-ben 1.223,161; 1895-ben 2.213,300; az ev. lakosság ellenben a jelzett években volt 350,698, illetve 311,085. így közelebbről Strassburgban a jelzett időben a pápások 43 ezerről 61 ezerre, a protestánsok ellenben 31 ezerről 54 ezerre szaporodtak. A prot. szeretetmüvek közül megemlítjük, hogy az elhagyatott ifjúság gondozásával 15 egyesület, a beteg gyermekekkel 3 szünidei kolónia, a leányokkal 7 otthon, s az ifjak és leányok gondozásával 50 egylet foglalkozik. Van azonfelül az ev. egyháznak egy-egy intézete a vakok, a siketnémák és a gyöngeelmejüek részére is. Ezek között a legnagyobb aldással a siketnémák intézete működik, és 20.155 márka kiadása mellett 1270 márka felesleggel zárta le évi számadását. A strassburgi diakonissza intézetnek 247 nővére van : az azzal összekötött felsőbb leányiskolának pedig 500 növendéke. Évi bevétele 277 ezer, terhe 189 ezer marka. A gyakorlati egyházi életről szóló eme statisztika felette örvendetes, s komoly vallásosságról s élő keresztyénségről tesz bizonyságot. A szászországi ev. egy hát; fölsegélésére jelentékeny összegeket fordít az állam. így templomok és paplakok fölépítésére az 1898—99 iki évben 175,480 márkát, papok li/etesenek emelesére s egyes gyülekezetek karpotlására 3165 márkát, segedlelkeszek, kandidátusok gvámolitására 27,827 márkát fordított. A fizetési minimumok biztosítására a jelzett két évben 210,659, és rendkívüli személyes lelkészi pódekokra 8070 márkát fordított. Ezenfelül a minimumra évenként szükséges 125.900. személyes pótlékokra 269.970, s rendkívül segelyekre 7850 márka. A lelkészi nyugdíjasok száma 1894 óta 171-ről 152-re szállott alá, s ezek 1898 végén 542,716 márkát kaptak nyugdíjkepen az állami pénztárból. Stáhelin R. baseli tanár és Frede T. nápolyi német ev. lelkész elhunytában nagy halottja van a protestantizmusnak. Előbbi márc. 13., utóbbi ápr. 1., hunyt el. Stáhelin 1873. óta az egyháztörténet tanára volt a baseli egyetem theol. fakultásán. Mestere volt a prot. egyháztörténetirásnak. Mar első műve is, mely »Erasmusnak a reformációhoz és Baselhez való viszonyát* tárgyalja, az élénk történeti érzékkel és ragyogó előadással biró tudóst sejtetik az olvasóval. 1875. óta rendes tanár volt Hagenbach hírneves tanszékén. Elődjéhez hiven a reformáció utáni ujabb egyháztörténetre fordította figyelmét, s Kautzschnak Haliéba, Bielim tanszékére történt költözése után az enciklopédiát is előadta. Testi szenvedései dacára fáradhatlan előadó tanár és iró volt. Legnagyobb müve »Zwingli életéről és működéséről* szól (4 köt. 1895—97.) Theológiailag s egyházpolitikaiig az ű. n. középpárlhoz (theol. egyh. társulat) tartozott, s ennek »Kirchenblatt * nevű organumában számos cikke és tanulmanya jelent meg. Szélhűdés vetett véget sokat szenvedett munkás életének. — Lic. Fredc Tivadar 66 éves korában hunyt el. Szorgalmas munkatársa volt Luthardt »Th.-Ztg.*-jának. a melyben igen sok tanulmányt tett közzé az alsó olaszországi pápás pogányos és babonás kultusz köréből. Az olaszországi német ev. egyházak széniorukat gyászolják benne. Az olasz modern pápás katholicizmusnak egyik legalaposabb ismerője volt. »Képei az alsó olaszországi Madonnakultuszról* méltán sorozhatok Hase és Tschackert polemikus müvei mellé. Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás. Az angol egyházi élet köréből. A pápa és az angol r. katholikusok hazafisága. — A kártya és a »r. kath. igazság«. — A rituálisták ijedelme. — Az ír r. katholikus egyetem. — Az angol szabad egyházak a leányokért. A vatikáni sajtó heves Drevfus-ellenes állásfoglalása már a mult évben felszólalásra bírta az angol r. katholikus egyház laikus tagjait. Most ujabban még nagyobb méltatlankodást ébresztett fel bennök a Vatikánból inspirált Osservatore Romano angol-ellenes hangja. A laikusokat, különösen a római kath. hírlapírókat végleg felingerelte Vaughan bibornok böjti pásztorlevele, melyben a kardinális kárhoztatja az angol r. kath. sajtó által fölvett független szellemet. Szerinte a r. kath. sajtónak az a kötelessége, hogy alázatosan kövesse az egyházat. De persze e laikusok r. katholikus voltuk mellett is a szabad angol nemzet tagjainak érzik magukat, s nem vezethetők oly könnyen a jár.szalagon. Hogy a zűr-zavart megszüntessék és a bekövetkezhető nagy bajnak elejét vegyék, Norfolk herceg, a r. katholikus egyesület elnöke levelet írt Bampolla bibornoknak. melyben kéri, hogy az Osservatore Romano hagyjon fel az angolok támadasával. A bibornok válasza valódi római ravaszsággal volt írva. Elismeri, hogy az 34*