Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-03-25 / 12. szám

megünnepelni. Sopron, Pozsony, Lőcse és Eperjes már is érzik a diakonissza-ügy áldásos voltát. Az önálló és gondolkozó egyháztagok nevelésében nagy a diakonissza-ügy érdeme. A távol keleten is vannak házai. Jeruzsálemen kivül Konstantinápolyban, Szmyrnában, Alexandriában és Beirutban is vannak kórházai és iskolái, a melyekben jelenleg 96 kaiserswerthi nővér működik. Luthardt lapja igen szép cikksorozatot szentel Fliedner emiekének, s mi is csak aldással emlékezhetünk meg nemes életéről. A német prot. egyház belmissziói központi választmánya a század alkonyán »a német ev. néphez* egy felhívást lett közzé, a melyben azok az áldások, veszélyek és feladatok vannak feltüntetve, a melyeket a letűnő század reánk hagy. »Térjetek meg és higyjetek az evangéliumban !« — ez a záró szava a lelkes felhívásnak, mely nagyobb tömörülésre hívja fel a német protestánsokat. Különben is a német protestánsok szorosabb kapcsolatát s a tartományegyházak erősebb tömörülését az elmúlt évben a hallei ev. értekezlet, az Evang Bund s a porosz tartományi zsina'ok is sürgették, jeléül annak, hogy Bóma hatalmának vakmerően erőltetett terjedésére tekintettel a protestánsok szövetkezésére égető szükség is van. Az egyesítési mozgalomnak egyik leglelkesebb vezére és szószólója Beyschlag halle-vittenbergi egyetemi theol. tanár. Csakis a hannoverai lelkészi értekezlet szólott a a mozgalom ellen és ítélte el »az unió borús szellemét«. A hannoveraiak lutherizmusa — mondja helyesen Beyschlag — ellenkezik a józan ész és a ker. felebaráti szeretet követelményeivel. Valóban az ilyen tömörülés által épen nincs veszélyeztetve az ev. vagy ref. egyháziasság ügye Elvégre is »in necessariis* legyen »unitas«, a többiekben pedig »charitas*. A história a tanúnk, hogy a protestantizmus az együttes munkálkodás idején volt mindig a legerősebb, s meggyöngült abban a mértékben, a milyenben a felekezeti tanellentélek léptek előtérbe. Nálunk nemzeti és prot. érdek a tömörülés, a melyről önmagunk sérelme nélkül, mint eszményképről soha le nem mondhatunk. Weingart osnabrücki lelkész ismeretes esete még mindig lázas izgatottságban tartja a prot. kedelyeket Németországban. A lelkészi állásába való visszahelyezése iránt hívei által benyújtott kegyelemkérvényt a német császár elutasította. — Erre vonatkozólag Beyschlag, a »Deutsch-Ev. Blatter* febr. füzetében azt mondja, hogy eddigelé feladata és dicsősége vala a porosz koronának, hogy megvédelmezze a lelkiismereti szabadságot és elismertesse a szellemi áramlatoknak jogosultságát az egyházban. Ujabbi döntésével azonban a legszélsőbb betüorthodoxia egyeduralmát erősítette meg az egyházban és oly párturalom szolgálatába lépett, a mely a lelkiismereti szabadságot elnyomni törekszik. Mit tegyenek azok a gyülekezetek, a melyeknek, mint az osnabrückinek, vallásos egyházi szükségletét ez a hannoverai betüorthodoxia ki nem elégíti? A prot. népegyház aláásását eredményezheti az a királyi egyházkormányzati döntés, mely egy leélt theol. ordoxia érdekében nem akarja elismerni a szabadabb theol. gondolkodásnak relatív jogosultságát, sőt szükségességét az egyházban. —Weingart esetébe két német prot. tudós is beleszólt, mert elvi jelentőségű kérdésekkel áll szerves ös< zefüggésben. így Kügelgen : »Aufgaben und Grenzen der lutherischen Dogmatik« és Suhe drezdai lelkész: »Die Amtsentsetzung des Pastor Weingart in Osnabrück« c. iratával. S esetének máris folytatása van. így a »Christliche Welt« 9-ik számában azt olvasom, hogy Hillmann hamburgi ref. lelkészt, szociális iztí prédikációja miatt, a gyülekezet elöljárósága szolgalatából elbocsátotta. A római német ev. gyülekezetalapítás és templomépítés ügyét behatóan tárgyalja Beyschlag a maga folyóiratában. Egyelőre a berlini főegyházi tanács beavatkozása s a római »szabad ev. gyülekezet* békés magatartása következteben elhárult ugyan a sizma, de azért sok keserűséget hagyott maga után, — az evangélium ügyének nagy karára s a pápások még nagyobb örömére. A független német ev. egyházközség Rómában a következő statutumot alkotta: A gyülekezet a szent íráson, mint Isten igéjén s az ev. egyház hitvallásain alapul., — Úgy hírlik, hogy a berlini főegyházi tanács Brüssaut az önálló római evang. gyülekezet lelkészét, munkássága köréből elszólította volna. Sajnálatos volna, ha így lenne valóban! A tanácsnak inkább az ellentétek kiegyenlítésére s a követségi s a független német ev. egyház egyesítésére kellene megtennie a közvetítő lépéseket. Az is hirlik, hogy a főegyházi tanács »szektának* deklarálta volna a római független német ev. egyházközséget. Ez azonban csaknem hihetetlen, mert ezzel, szükségtelenül, a bizantinizmus álláspontjára lépett volna. Azt is olvasom, hogy a római német protestánsok szakadása miatt egyes prot. lapok az »Evang. BundoU teszik felelőssé, mint a mely jelentősebb segélyt juttatott az egyházközségnek a templomépítésre. Valóban kíváncsian várjuk a további fejleményeket ! A »Los von Rom« mozgalma még folyton tart Ausztriában. Igy Luthardt lapja további 2794 áttérést konstatál a kerületi hivatalos kimutatások alapján Csehországban. Ped;

g a német pápás sajtó s a rendőri közegek Ausztriában ugyancsak denunciálják a prot. reformmozgalmat, s nem csekely azoknak a német ev. lelkészeknek a száma, a kiket prédikálásuk miatt kiutasítanak Ausztria területéről. Hisz' a pápások kiadták a jelszót, hogy a »Los von Rom* annyi, mint »Los von Gott«, »Los von Kaiser« és »Los von Österreich*, s a hatalommal szövetkezve, újból megindították az inkvizíciót az egesz vonalon. Rendőrökkel is ellenőrzik az ev. istentiszteleteket, s büntetlenül terjesztik a Luthert és a reformáció müvét szidalmazó pápás iratokat. De azért új életre kelnek az elszáradt csontok. A reformmozgalom műve még koránt sincs »befejezve«. A mult évben 5000 volt Csehországban az áttértek száma. Az áttérlek az ev., a ref. s az ó-kath. egyház között oszlanak fel. A templomépítés s az önálló gyülekezetalapítás ügye is örvendetesen halad. Ujabban Rosegger Péter, a kedvelt német költő tért át az evang. egyházba, s felhívására 60 ezer márka gyűlt össze egy ev. templom építésére. Különösen a német protestánsok gyűjtenek sokat az osztrák hivek fölsegélyezésére, s a minap is az »F>. Bund* köréből 10 ezer márka gyűlt be. Komotau, Hohenelbe és Mürzzuschlag vidékén leggyakoribbak az áttérések, a mi mutatja, hogy a »Los von Bom* mozgalma, előbbi nemzeti jellegével szemben, immár a vallásos egyházi reform útjára került. Poroszországban a lelkészi fizetések korszerű rendezésére 6.508,000 márkát fordított a kormány, úgy hogy kilátás van arra, hogy az 1800 márka törzsfizetésből álló minimum rövid időn 2100 márkára fog fölemeltetni. Örvendetes dolog, a melynek főleg a fiatalabb lelkészi generáció fog örülhetni. — Mennyire elmaradt ettől a mi magyar lelkészeink szegényes kongruája! — Az is örvendetes dolog, hogy a württembergi, ú. n. kameruni missziói egyesület, a melynek Stuttgartban van a központi székhelye, az elmúlt évben 35.948 márkát gyűjtött külmissziói célokra. 1896 ban: 15,158, 1897-ben: 17.144 s 1898-ban : 38,275 márka volt a bevétel. A mult évi kiadás volt Kamerunban 204 ezer márka. Az előző években, 1896-ban; 153,251; 1897-ben : 165,064 s 1898-ban