Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-03-25 / 12. szám

195,930 márka. Valóban facta loquunlur! A kit a kameruni misszió munkássága közelebbről érdekel, az olvassa meg Warneck hallei tanár: »A prot. kiilmisszió története* cimü müvét. —S végül a hasonlóan Stuttgartban székelő württembcrgi orvosi missziói igyesület köréből közöljük a következő örvendetes adatokat. Az elmúlt évben tagsági dijakban bevett 4053, rendkívüli adományok cimén 28,896 márkát. A kameruni missziói kórházra fordított 40 ezer márká|t; a bázeli missziói kerületen orvosi célokra fordított 10 ezer márkát'; Kinában épített egy kórházat 4000 márkán, s más külmissziói célokra ezenfelül még 15,000, 8000 és 20 ezer márkát. Valóban nagy és magasztos a szeretet munkája az evangélium szolgálatában! Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás. IRODALOM. ** Liturgiái apróságok cím alatt Gál Péter sárközujlaki lelkész egy 196 lapra terjedő, sűríí nyomású kötetben liturgiái beszédeket és imákat bocsátott közre. Szerény igenyü, de nem értéktelen dolgozatok, melyekben tiszta bibliai hit és vallásos melegség szólal meg. Tartalmuk szerint keresztelési, konfirmációi, úrvacsorai, eslcetési és temetési beszédek és imák vannak a gyűjteményben, melynek a bibliai »tiszta ég és tiszta lég* s az evangéliumi kenetesség a fényoldala. A biblia és az evangéliumi keresztyén müvek (pl. a Szász fordította »Csendes Órák*) nemesítő hatása előnyösen meglátszik szerző egészséges és erőteljes hitvilágán. Evangéliumi vallásoserő tekintetében e mű határozott haladást jelez több divatos ágendás könyvünk fölött. De a hiterő haladásával teljességgel nem áll arányban a szerkezet és a nyelvezet fogyatékossága. A liturgiális beszédek legtöbbje igen hosszú, különösen az úrvacsorai beszédek túlságosan terjedelmesek; már pedig általános tapasztalat, hogy a hosszúra nyújtott ágenda nem építi, de lankasztja és csökkenti az áhitalosságot. A nyelvezetet helyenként szónoki erő és költői szinesség s mindenütt bibliai kenet jellemzi; de e mellett szinte bántólag sok benne a döcögősség, a darabosság, a fonák szórend, a nyakatekert mondat és az Ízléstelen cikornya. És sajátságos, hogy ezek a szerkezeti gyarlóságok sokkal számosabbak a liturgiái beszédekben, mint a liturgiái imákban, a melyek között némelyik épen a stílus ódonszerü zamatosságával és erejével tűnik ki. Ám azért a Gál-féle liturgiái apróságok, egy kis rövidítéssel és irályi simítással sikeresen használhatók, mert határozott bibliai és református jellegökben sok az építő erő és tisztán érvényesül az Isten-igéje, a mi pedig mindig a legfőbb és az »egy szükséges dolog* az evangéliumi keresztyén igehirdetésben. — A munka, melynek ára 3 korona, kapható szerzőnél Sárközön, u. p. Sárköz-Újlak (Szatmar m.) (F.) EGYHÁZ. A budapesti belmissziói értekezlet f. hó 19-én Szil <i*sy Aladár közigazgatási bíró és dr. Moodu András skót ref. lelkész elnöklete alatt tartott ülésén, a szokásos közének és Gergely Antal előfohásza után, Snlassy Aladár elnök meleg szavakkal emlékezett meg arról a súlyos csapásról, mely az értekezlet egyik választmányi tagját, Szász Károly püspököt jóságos nejének hirtelen való elvesztésével érte; az értekezlet pedig megbízta az elnökséget, hogy a mély gyászba borult püspöknél az értekezlet részvétét tolmácsolni szíveskedjék. — Az ülés főtárgyát Biberauer Richárd lelkésznek, az angol traktátus társaság magyarországi képviselőjének felolvasása képezte, e társaságnak hazánkban kifejtett működéséről. Felolvasását, mely az értekezlet figyelmét mindvégig lekötötte, nagy tetszéssel fogadták az értekezlet tagjai. (Legközelebb egész terjedelmében közöljük. Szerk.) Itt csak azt a nagyjelentőségű igéretét emeljük ki a felolvasónak, hogy a társaság jövőre kiváló gondot fog fordítani arra, hogy kiadványai jó magyaros nyelven erősítsék és terjeszszék az evangéliumi keresztyénséget. — A felolvasás fölött kifejtett eszmecserében Paulik János vallástanár két dolgot hangsúlyozott: hogy az angol traktátus társaság az eddiginél inkább alkalmazkodjék a magyar viszonyokhoz, és hogy igyekezzék együttműködni a magyar prot. irodalmi egyesületekkel (a M. Pr. Írod. Társasággal és a Luther-társasággal). Májba Vilmos vallástanár szégyenletes dolognak tartja, hogy mi magyar protestánsok mindeddig ennyire elhanyagoltuk a vallásos iratok előállítását és terjesztését, s különösen azt emeli ki, hogy ha hitbuzgó evang. keresztyéneket akarunk, akkor fő-fő gondjának tartsa minden író ember, hogy jóravaló iratokat készítsen, és minden lelkész meg tanító, hogy teljes erővel fölkarolja a terjesztés ügyét. Dr. Moody András, mint a skót biblia-terjesztő társulat megbízottja kijelenti, hogy miként az angol íraktatus társaság, úgy Ő is, mind a M. P. I. Társaság, mind pedig a Luther-társaság ev. keresztyén iratait készséggel bizományba veszi és terjeszti a skót biblia-árusokkal. — S;öts Farkas arra a tényre mutat rá, hogy a traktátus terjesztés hazánkban az utolsó 8—10 év alatt mily örvendetes lendületet vett, amit első sorban a hitbuzgó ielkeszek és tanítók tevékenységének lehet köszönni. Ezt az áldásos munkát folytatni kell, mert a népnek sajtó útján való keresztyén irányítása biztos védelem és felfegyverzés mind a hiltagadó és erkölcsmételyező ponyvairodalom, mind a kettőzött erővel űzött pápás propaganda ellen. Indítványozza, hogy kérje föl a traktátus társaság hazai képviseletét az értekezlet, hogy jövőre lépjen szerves kapcsolatba a magyar prot. lelkészi és egyházi körökkel. — Dr. Szabó Aladár, a Paulik János állal hangsúlyozott konfesszionális és polemikus tekintetekre reflektálva, figyelembe ajánlja, hogy mind a kálvinisták, mind a lutheránusok első sorban hivő keresztyének : Krisztus buzgó követői igyekezzünk lenni s a vallásos iratkák elo-24*