Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-01-07 / 1. szám

nem voit a közélel piacára kiharcolt árúcikk a kapzsi kufárok számára; csak kevés választottakra pazarolta, de a kikre annak melegét kiárasztá, bírta, míg arra méltó volt, teljes egészében, számíthatott rá biztosan. A kit rokonszenvével megtisztelt, az önérzetes dicsekvéssel is fogadhatta, mert ö magához következetesen, csak a jókat szerette; minden erkölcstelen, igaztalan dologtól, jött legyen az hatalmastól, vagy magasrangútól, hidegséggel, ha nem undorral fordult el. Valamint ő nemes egyszerűségében magának senki kegyét nem hajszolta: épen úgy jóindulatának és bizalmának osztályosává csak az érdemeseket méltatta, de e kevesek előtt aztán szíve megnyílott, mint a virág kelyhe a nap melegének. Nem szóval, de tettel együtt érzett az alacsony sorsú szegény embertársaival is. Másként is egyenes, minden izében szilárd, férfias jellem, a kinek finom erkölcsi érzülete ha másban nem túrte a foltot, föltétlenül kényes volt magával szemben is. Nyugodjék békében a nemes elköltözött. Az áldás es béke angyala virasszon álmai föiött! Futó Mihály. IRODALOM. ** Keresztyén imádságos könyv. Az evangélium népe számára régi jeles szerzők müveiből szerkesztette Kovács Sándor pozsonyi theol. tanár, Balassa-Gyarmat, 1899. a FL-gyarmati könyvnyomda részvénytársaság kiadása és nyomása, 176 lap, ára finom kemény kötésben 1 korona, angol vászonkötésben, miniszter papíron, aranymetszettel 3 korona. — Ezt a magán használatra szánt imádságos könyvet 17. és 18-ik századbeli régi jeles szerzők müveiből állította össze a szerkesztő. Az egykor általánosan kedvelt Arany Lánc (Lőcse, 1696.), Paradicsomkert (Kolozsvár, 1698.), Engesztelő áldozat (Halle, 1709), Siázlevelü llózsa (1729.), Magyar Lelki Ora (Wittenberg 1731—32.) és Arany Csésze (Győr, 1779.) cimü imakönyvek legszebb darabjait, legjava imádságait gyűjtötte össze a szerkesztő. A régiek mellett azonban vannak benne új imádságok is. — Átolvasván az imádságokat, mindenek előtt a mély és erőteljes kegyesség tűnik föl bennök. Az üldözések erős hitű, edzett lelkű keresztyénsége szólal meg ezekben az imádságokban. A töredelein és bűnbánat, a váltság és megszentelődés, a kiengesztelődés és lelki béke oly erőteljes, oly mélységesen, oly áhítatosan nyilatkozik meg bennök, hogy lehetetlen épülés nélkül és termékenyülés nélkül olvasni őket. Ép, hatalmas, tűrni és remélni tudó hit és kegyesség buzog ez imádságokban. Másik szép vonása ez imádságoknak az egyszerű, keresetlen, igazi kenetes, bibliás zamatú nyelvezet. Nem órái, nem deklamál, nem frázisokkal tetszeleg itt a lélek, hanem bizalmas hitközsségben közvetetlenül társalog az Istennel. Mennyit simított, mennyit modernizált szerkesztőjük ez imádságok régi nyelvezetén, azt nem tudjuk megítélni; mert nincs alkalmunk az átírt szöveget az eredeti régivel összehasonlítani. De azt az egész munkán latjuk hogy az ódon zamatot, a régi kenetet, az ősi erőt, a kegyességnek pótolhatlan bibliai hímporát nem törülte le róluk a szerkesztő. S ezt nagyon helyesen tette. Az is dicséretére válik szerzőnek, hogy gondos átírásával a különböző darabok elütő stílusát oly szépen eltüntette, hogy az imakönyv teljes egyöntetűséget nyert. Különben a gyűjteményben új imádságok is vannak, de ezek is annyira hozzá simultak régi társaikhoz, hogy modern származásukat nem igen lehet fölismerni. Többnyire újak a gyűjtemény versei és énekei, melyeknek Torkos László, Győry Vilmos, Payr Sándor szerzői. Vannak köztük szépek, hangulatosak is; de egészben véve nem oly erőteljesek, mint a prózában irt imák. Az imádságok, bár többnyire lutheránus szerzőktől valók, mégis annyira evangéliumi szelleműek, hogy a felekezeti színezet alig ismerhető föl rajtok. Az imádságos könyv hat részre oszlik s a következő címeket viseli: I. Reggeltől estvéig. II. Ünnepi imádságok. III. A töredelem órái. IV. A bölcsőtől a sírig. V. Az élet változásai. VI. Betegágy. Ebben a keretben nagyon változatos a könyv tartalma, melynek összeállítása és kiadása valóban szerencsés gondolat; mert teljességgel nem válik hátrányunkra, ha erősebb hitű elődeinktől tanulunk imádkozni. A könyvnek a kiállítása csinos, nyomása szép, ára rendkívül olcsó. Mind tartalmi, mind alaki előnyeiért nagy kelendőségre számíthat. Terjesztésre melegen ajánljuk lelkész-társainknak. Megrendelhető Balassa-Gyarmaton a kiadónál. (P.) ** Keresztyén vallástan. Középiskolák felső osztályai, tanító- és tanítónő-képezdék s hasonrangú iskolák számára írta Nagy Károly ev. ref. theológiai tanár. 1. rész. A keresztyénség előkészítése, fellépése és első alakulása a bibliai írások alapján. Kolozsvár, 1899. Gombos Ferenc nyomása, 100 lap, ára fűzve 2 korona. — A kézalatti tankönyv vallástanítási reformkísérletnek nevezhető, mely midőn a jelenlegi vallástanítási tantervet teljesen elhibázottnak nyilvánítja (csak az a különös, hogy ezt a lesujtó ítéletet a növendékeknek szánt tankönyv Előszavában mondja ki és indokolja), ugyanakkor a mostanitól egészen eltérő tantervet javasol s ahhoz az első tankönyvet meg is szerkeszti A jelenlegi középiskolai tantervet azért tartja elhibázottnak, mert az a biblia ismertetését a két első osztályban, a keresztyénség hit és erkölcstanát pedig a 3. és 4. osztályban már befejezi s azután csak felületes egyháztörténettel, száraz szimbolikával és értéktelen vallástörténettel traktálja az ifjúságot. Az új tanterv pedig, melyet szerző javasol, a középiskolák felső osztályaiban először a bibliai keresztyénséggel, azután a keresztyén egyház történeti fejlődésével s végül a keresztyén hit- és erkölcstan rendszerével ismerteti meg az ifjúságot. Ennek az új tantervnek I-ső részéhez készítette szerző a fent címzett kézikönyvet, mely egy másfél ívnyi »Bevezetés* után a keresztyénség előkészítéséről, föllépéséről és első alakulásáról tanít, tehát a középiskolai tananyag biblia-tudományi részével foglalkozik. A bevezetés (1—9. §.) valóságos vallásbölcseleti előtan, mely a val-