Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-01-07 / 1. szám

lástudomány fogalmát és feladatat, a vallás eredetét és lényegét, a kijelentést és a hitet, a vallás fejlődését és fokozatait, továbbá a polydaemonisticus természetvallásokat, a polytheisticus kulturvallásokat, a henotheisticus nemzeti és törvény-vallásokat, s végül a monotheisticus világvallásokat (iszlám, buddhizmus (?) és keresztyénség) ismerteti. Sietünk megjegyezni, hogy a Bevezetés túltömött, nagyon elvont és oly nehézkes, hogy 5-dik vagy 6-ik osztályú tanuló nehezen birkózik meg vele. A tulajdonképeni tárgyalás (34—98. lap) a zsidó vallás ószövetségi történetét ismerteti, még pedig a következő hat korszakon át, ú. m. I. Mózes előtti korszak; II. Mózes és Józsué kora; III. A bírák kora; IV. A királyok kora; V. A babiloni fogság kora; VI. A fogság utáni kor; s végül a függelékben az ószövetségi kánon keletkezéséről és az ószövetségi apokrifusról szól. A tárgyalás a modern bibliai kritika Wellhausen-féle csapásán baiad, mely nagyobb súlyt fektet a theol. kritikára, mint a hitbeli építésre; mely a fejet megtömi egy csomó kritikai ismerettel, de a lélek vallásos erejét kevéssé gyarapítja. S mi ezt csak sajnálattal konstatáljuk, mert Nagy Karoly kellő theolögiai tudással, a jó pedagógus közlési ügyességével és irói rutinnal bír, mennyivel többet érne a .Keresztyén Vallástan«-a, ha megfelelő vallasi erőt is tudott volna beie vinni! Ám így a méltán kifogásolt theologiai erőtelenségek és felszínességek helyéhe csak másik theologiai erőtlenséget ültet, s az igért s bizony felette szükséges építő hatást és mélyebb tartalmat — legalább ezzel a könyvével — neki sem sikerült a középiskolai vallástanításba bevinni. A tankönyvnek tudományos értékéről most még bajos ítéletet mondanunk, mert ez az I-ső rész sincs befejezve, de úgy nagyjából mégis meg van az az impressziónk, hogy az ilyen kritikai szellemű tankönyvekben a sok theolögiai szószban elvész a hit magja. Mi nekünk a tudományból is, meg az életből is az a tapasztalatunk, hogy hit csak hitből keletkezik és növekedik, erőteljes keresztyén hitből. A vallásbölcseleti vallás-kivonatok a hit erősítésében csak annyit érnek, mint a mesterséges húskivonatok a testi tápszerek között. Azért habár teljesen helyeseljük a vallástanítás intenzivebbé tételére való törekvését, de egyben határozottan követeljük, hogy a vallástanítási reform ne távolabb vezessen az evangéliumi keresztyénségtöl, hanem közelebb vigyen ahhoz, a ki a világ világossága, az út, igazság és élet. — A könyv a kiadónál Kolozsvártt rendelhető meg, (F.) ** Tizenkét cikk az unitárizmusról cím alatt Boros György kolozsvári unitárius theol. tanár szerkesztésében és a Dávid Ferenc egylet kiadásában egy 82 lapnyi füzet jelent meg Kolozsvárott. A cikkek külön lenyomat az ^Unitárius Közlöny«-ből, melybe a szerkesztő felkérésére az unitáriusok nevesebb irói írták ezeket a dolgozatokat. Tájékoztató és irányzó cikkek, melyeknek az a céljuk, hogy az unitárius meg a másvallású olvasót tájékoztassák az unitárizmus mivolta, egyházi és kulturális missziója s a többi vallasokhoz való viszonya felől. A dolgozatok címe és szerzői a következők: Az unitárius vallás törvényesítése, Fcrencz Józseftől. Az Isten eszméje unitárius fölfogás szerint. Boros Györgytől. A mi Jézusunk, Boros Györgytől. Jézus evangéliuma, Csegezi Lászlótól. Egyházunk mozgató erői, Kelemen Alberttől. Az unitárius egyház viszonya a többi protestáns felekezethez, Kanyaró Ferenctől. Az unitárizmus theologiai irányzata, Boros Györgytől. Az unitárius vallás tanításának hatása a jellemre, dr. Bedö Alberttől. Az unitárizmus a nevelés és közoktatás szolgálatában, Kövdry Lászlótól. Az unitárizmus hatása Magyarországon, tirmösi Kálmántól. Az unitárizmus hazánkban és a külföldön, Gdlffi Lőrinctől. Eszményünk, Simó Jánostól. — A cikkek melegséggel, sőt némi felekezeti irányzatossággal vannak irva, a mi pl. a Kanyaró F. dolgozatában egész addig van élesítve, hogy még a bibliai keresztyénség ellen is polemizál. Ez a túlzó racionalizmus azonban legfőlebb magában az unitárizmusban tehet kárt, mert régi tapasztalat, hogy a ker. vallás annál erőtlenebb, minél messzibbre távolodik az evangéliumtól ; az evangéliumból kivetkőzölt vallás pedig már csak értektelen racionalizmus. A füzet, melynek ára 30 kr., megrendelhető a szerkesztőnél Kolozsvárt. (F.) EGYHÁZ. • Istenitisztelet Trencsénben. Trencsén város és megye ev. ref. vall. s szétszórtságban élő hívei december 24-én tartották meg a vármegyeháza dísztermében az első reform, magyar istenitiszteletet. Az istenitiszfelet 14

11 órakor kezdődött, hova — a ki csak betegség vagy más közbejött dolgai miatt el nem jöhetett — mindenki lelki örömmel sietett. Mintegy 40 ref. lélek volt jelen s ezek az úrvacsorában mind részesültek. Jól esett lelkünknek olt láthatni testvér kollegánkat Krizsán Mihály ev. ág. lelkészt is. A polgári iskola igazgatója által átengedett fisharmonium hangjai mellett megzendült az ének: s a buzgóság szárnyain emelkedett Istenhez. »Szent Isten noha neked«. stb. majd a 49. dicséret. A második vers után Sedivy L. lépett az emelvényre, s elmondotta Ézs. 60. r. 1—4 versei alapján keszített missziói beszédét és igazán szép imáját; nem igen maradt szem, mely szárazon maradt volna. — Igen szépen fejtegette a vallásosságot s hazafiságot, e két iker testvért. Ezután Dömény Zoltán kir. orsz. fegyházi lelkész monda el ez alkalomra írott úrvacsorai beszédét. Majd Sedivy egy kis leánykát vett be a szent keresztség által a hívők társaságába: ezután elénekeltük kimenőre a 4-9- dics. 4. versét. Istenitisztelet után rövid egyházi értekezletet tartottunk, hol a jelenlevők kimondották, hogy leányegyházzá alakulnak, és megválasztatott főgondnoknak Kovács József fegyházi igazgató. Presbitereknek: Folyik Imre törvényszéki bíró. Héderváry Deli István honvéd százados, Éhnyi L. felsőbb polgári leányiskolái tanár, Szűcs Lajos telekkönyvvezető, Ralogh Lajos m. kir. kosárfonóintézeti tanár Bellusról: — s évi járulekot is ajánlottak fel a leány egy ház hívei.