Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-03-18 / 11. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség : IX. kerület, Kálvin-tér 7. száni, hová a kéziratok cimzendök. Kiadó-hivatal : llornyánszky Viktor könyvkereskedése (Akadémia bérháza), hová az elöfiz. és hirdet, dijak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési Ara : Félévre: 9 kor,; egész évre : 18 korona. Egyes szám ára 40 fll. Sötét pontok. Az új egyházpolitikai törvények meghoza­talában egyik fő argumentumként szerepelt az a reménység, hogy ezek által vége vettetik a felekezeti torzsalkodásoknak s helyreáll a béke az egyházak és az állam között. A mi azonban azóta törtónt ós történik, szomorúan bizonyítja, hogy a reménység hiábavaló volt s hogy a kí­vánt eredmény egyáltalán nem következett be. A csalódás oka nem más, mint az, hogy politikusaink az elmérgesedett viszonyok meg­ítélésében csak a felszínen mozogtak, de a baj mélyére lehatolni nem tudtak, s így annak igazi forrását fel nem ismerve, a megszabott orvos­szerrel nem hogy gyógyítottak volna, sőt ellen­kezőleg még veszedelmesebb komplikációkat okoztak. Azt hitték, hogy a baj csak néhány száz gyermek elkeresztelésében áll s hogy azt csak néhány túlbuzgó pap idézte fel, s nem vették észre, hogy az elkeresztelési harc csak egy szimptómája a bajnak, s hogy az igazi ok nem más, mint a mai »bóke-pápa« alatt a föld minden részén megindult ós tervszerűleg, nagy ügyességgel vezetett jezsuita-ultramontán reakció, a melynek fő céljai: a protestantizmus leszorí­tása és pusztítása és a pápaság ós a r. kath. egyház világi, politikai hatalmának visszaállítása. Ezt az okot az egyházpolitikai törvények nemhogy megszüntették volna, sőt erősítették. Az az engedmény, a mit az állam tett az 1868. 53. t. c. érvényen kivül helyezésével, csak fel­bátorította e reakciót, hogy még többre merész­kedjék, s a kötelező polgári házasságnak egyéb­ként veszélytelen törvénye alkalmas ürügyül szolgált a politikai szervezkedésre, a néppárt alakjában. Béke helyett most indult csak meg igazán a harc, s ma úgy állunk, hogy éleseb­bek az ellentétek az egyházak között, mint vol­tak azelőtt. E szomorú tanulságnak magát az államot illető oldalával nem kívánunk foglalkozni. Az poli­tikai természetű kérdés; foglalkozzanak vele az állam vezetői s a politikusok. De jó lesz vele foglalkozni minél előbb, hogy tisztán álljon előt­tük, mert ez a reactio már a külföldön: Német-, Olasz-, Franciaországban s Ausztriában komoly politikai komplikációk szülőjévé vált s nálunk is kezeli ütögetni fel fejét a néppárt országos szervezkedésében és a r. kath. autonómiai javas­latoknak az állami természetű egyházi ós iskolai javak teljes megszerzésére irányult törekvésé­ben. — Minket a tanulságnak egyházi ós társa­dalmi vonatkozásai érdekelnek. Ezekről hadd szóljunk néhány szót, hogy felhívjuk reá a figyel­met s igyekezzünk védekezni az újabb fenyegető veszedelmek ellen. Azokat a veszteségeket, a melyek az új egyházpolitikai törvények óta a vegyesházasságok és a kitérések körül érték protestáns egyházain­kat, nem akarom traktálni. Beszéltünk azokról már igen sokat, s a ki még mindig csak átme­netinek tekinti a bajt s nem lát benne különö­sebb veszedelmet, az olvassa el figyelmesen Homola Istvánnak lapunkban épen most folyó felekezeti statisztikáját 1898-ról. Majd akkor látni fogja, hogy a betegség nem ephemer, ha­nem krónikus természetű, s talán el fogja hinni, hogy nagyon is itt volna már a rendszeres és altalános védekezésnek az ideje. Ezek traktálása helyett azokra a sötét pon­tokra kívánom felhívni a figyelmet, a melyek az utóbbi időben a felekezetközi jogviszonyok s a társadalmi ós politikai téren kezdenek fel­tünedezni, nvnt a bekövetkezendő vihar előjelei. Az ultramontán reakció nem elégszik meg azzal, hogy bennünket, protestánsokat csak a lélekhalászattal pusztítson; célja bennünket le­szorítani a társadalmi életben, inszinuálni poli­tikai tekintetben s megbontva a felekezeti jog­egyenlőséget, tért hódítani az államban ellenünk. Czélja keresztülvitelében az az ügyes számítás, 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom