Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)
1900-03-11 / 10. szám
sága teljesíttetik, irtó háborút indít Elzász- Lotbaringiában Franciaország ellen : egyelőre Hertling tanár missziója hajótörést szenved s meghiúsultnak tekintendő. — S aztán mégis beszelnek pápás körökben >a kath. tudomány szabaaságáról.« Vájjon mit mond a vatikán e legújabbi német- és tudományellenes viselkedéséhez Krauss tanár Freiburgban! Hiszi-e még, hogy a r. katholicizmus és a szabad tudomány összeegyeztethető ! ? A berlini ev. föegyházi tanács legújabb hivatalos közlései szerint a porosz tarf ományegyhazban az 1880 —1897. években több mint 40.000 r. kath. hivő tért át az ev. egyházba, mig a jelzett időszakban a r. kath. egyházba csak 4400 áttérés történt. Az ev. egyház kebelébe tért r. kath.-hívőknek közel 73 része Sziléziában, ebben a legpápásabb német tartományban lakik, és pedig 14,834. A sziléziai konvertiták száma 18 év alatt csak 811. Érdekes a megfigyelésre, hogy az utolsó 9 év alatt mily növekedő arányokban ment végbe az ev. egyházba való áttérés, és pedig 1889: 772; 1890: 791 ; 189Í : 776; 1892: 837; 1893: 933; 1894: 991; 1895: 1011; 1896: 1151; 1897: 1186 r. katholikus lett protestánssá. Ugyanabban az időben konvertált 44, 43, 39, 50, 38, 52, 44, 49, 55 evangélikus. Valóban e statisztikai adatok hangosan beszélnek! A német császárné vallásosságának és prot. hitbuzgóságának egyik kiváló jele az, hogy az ő kívánságára s éveken keresztül folytatott sürgetésére naponkint az esti órákban több berlini templom nyitva áll »csendes áhítatra* a munkából hazatérő ev. nép számára. A csendes áhítat orgonakiséret mellett körülbelül Y4 óráig tart s eléggé látogatott. Ezek az »egyházi esti áhítatos órák« mindig nagyobb és nagyobb tért hódítanak az ev. munkások körében. Nem lehet eléggé ajánlanunk ejó szokást nálunk is nagyobb városi gyülekezeteink szives figyelmébe és támogatásába. Megszenteli az a nap munkáját és fáradalmait az Úr dicsőségére! A szászországi tartományegyház köréből kiemeljük Luthardt lapja nyomán a következőket: Lipcsében a városi belmissziói egyesület ugyancsak serényen működik. A jelen téli félévben minden szerdán tartanak a lelkészek az egyesület házának nagytermében bibliai vallásos tárgyú előadásokat. Kezdik az adventtel, folytatják a karácsony után s befejezik a böjtben. Thémáik valóban megkapok s a ker. felebaráti szeretet köréből valók. P. 0. előadásaik cimei így hangzanak: korán! ma! naponként! mindenkor! későn! — a megfelelő bibliai helyek nyomán, s igen szép látogatottságnak örvendenek. — Január 30-ika óta Lipcsében felsőbb népiskolai kurzusokat is tartanak. Az előadók Barth tanár és Bonhoff ref. lelkész. Az első »a fülről és hallásról«, a másik pedig »a jelenkori keresztyénségről s annak erkölcsi érzékéről« értekezik. így többi között tárgyalni fogják: a közösségek s a szociális erények értékét, a személyiségnek önmagához való viszonyát, a modern kulturember erkölcsi küzdelmét, s Krisztus vallását, mint az erkölcsiség erőforrását stb. — Továbbá egy kis statisztikát! A szász királyságnak 17 gimnáziumában a múlt nyári félévben 231 osztályban 5983 tanuló volt, mig a 10 reálgimnázium 155 osztályában 3892 volt a tanulók száma. A 28 nyilvános reáliskolában 8393, a nyilvános felsőbb leányiskolákban pedig 1048 volt a növendékek száma. Valóban e számok Szászországnak nagy fokú kulturális haladásáról tesznek bizonyságot. — Végül megemlítjük, hogy a szászországi lelkészi értekezlet február 19. és 20-ikán tartotta rendes évi közgyűlését, a melyen Seehawer lelkész »az ev. lutheri egyház hitvallási állásáról s korunk egyházi uniói törekvéseiről*, Harless lelkész »a keresztségi kegyelemről és a megtérésről*. s Ahner diakónus »az osztrák ev. reformmozgalomról* értekezett. Mint látjuk, korszerű kérdések kerültek e lelkészi értekezleten napirendre. A svájci protestantizmusnak nagy halottja van. Jan. 25-ikén hunyt el Müller, a gyakorlati theológia tanára a berni tudományegyetemen. Szül. 1820. junius 24-én Nidauban, s tanúit Bernben, abban az időben, a midőn ott kiváló theológusok tanítottak az egyetemen. így Bern legnagyobb theológusa Lutz, »tetőtől talpig doktora a szentírásnak és kiváló keresztyén karakter«; mellette a nagytehetségű,mély tudományú és finom érzésű Schneckenburger, a kiváló symbolikus s az eredeti s szeretetreméltó Hundeshagen. Drezdában 41 /2 évig volt ref. pap és sokat forgolódott művészi körökben. 1849 — 63-ig Bernben volt ref. lelkész, mígnem a gyakorlati theológia tanárának nevezték ki. Egyházi theol. irányát tekintve a mérsékelt közvetítőkhöz csatlakozott s a ker. erkölcstanról tartott előadásaiban Rothét követte. Nagy tehetségű, bámulatos munkakedvű, éles értelmű és erős sa'kasztikus ízű előadó tanár volt, kinek a berni egyházi törvény megalkotásában is — mint Luthardtnál olvasom — tevékeny része volt. Egyik fia Svájcban a legelőkelőbb állásban van. Egy szerencsétlen operációnak az áldozata. Spanyolországban az ez idei közoktatásügyi budget a klérusra és kolostorokra 42 milliót, a közoktatásügyre ellenben csak 1272 milliót fordít. Ilyen körülmények között aztán nem csudálkozhatunk azon, ha ez az ország közel van a végvonagláshoz. Pápás ultramontanizmusa s nem »a liberalizmus és a szabadkőművesség* tette tönkre e jobb sorsra érdemes országot. Eperjes. Dr. Ssldvik Mátyás. IRODALOM. ** Hun és Magyar Mondák. Irta Gaál Mózes, Gyulay László rajzaival illusztrálva kiadta a Franklintársulat, Budapest, 1900. nyolcad rétben 224 lap, ára 2 kor. 50 fillér. — A régi hun- és magyar mondakör ismert regéit és mondáit írja itt át szerző a serdülő ifjúság számára, poétikus lélekkel és színes, zengzetes prózában. Az I-ső részben a hunmondákat, a Hunor és Magyar, Keveháza, Buda és Etele, Szász Detre, Gyöngyvér és Ildikó, Hadúr végezése, Isten kardja. Buda halála, A katalauni csata. Etele és Leó pápa, Etele halála, Krimhilda csatája és Csaba útja cím alatt beszéli el szerző, szép hímes prózában. A Il-ik részben a magyar-mondák foglalnak helyet, a következő címek alá sorozva: Nagy-Magyarországban, Emese álma, A kióvi csata, Árpád a fővezér, Álmos eltűnik, Csaba utódai, Zalán futása, Fehér ló, Tuhutum Erdélyben, Pusztaszer, Árpád halála, A szentgalleni hóbortos barát, Lehel kürtje, Botond vitézkedése, Géza fejedelem álma, Hadúr szent madara. A szépen írott könyvet egész sereg szép illusztráció ékesíti és hozza közelebb az ifjúsághoz a szép nemzeti mondák hazafias eszméit és érzéseit. A kitűnő ifjúsági iratra különösen felhívjuk a szülők és az ifjúság barátjainak a figyelmét (F.) ** Árpád utódai cím alatt a Franklin-társulat »Történelmi Könyvtár * ából most jelent meg a 89. füzet, melyet Gaal Mózes, a jó tollú ifjúsági író irt. A füzet a vezérek korát dolgozza föl az ifjúság számára, még
