Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-03-11 / 10. szám

pedig a Pauler Gy. könyvében található újabb adatok lelkiismeretes felhasználásával. Tömören, de érdekesen írott korrajz, melynek keretében szerző gondosan ismerteti őseink portyázását, hadakozásmódját, megtelepülését, művelődési viszonyait s az akkori köz állapotokat. A csinos füzetet sok szép illusztráció ékesíti és teszi ez által is kedvesebbé az ifjúság előtt. Ara 80 fillér. ** A Magyar Könyvtár, c. vállalatban ismét egy csomó jó dolgot bocsátott közre a Wodianer-cég. Az új füzetek részint a régi és új magyar irodalom klasszikusaiból, részint a külföldi modern irodalom jeles termékeiből vannak kiválogatva. A régi magyar klasszikusok sorozatában Kempis Tamás Krisztus követésének Pázmány-féle fordítása az első, mely Bellágh Aladárnak gondos jegyzeteivel, szómagyarázataival van ellátva. — Az új magyar klasszikusok soraban egy Kisfaludy- és egy Petőfi-füzettel találkozunk. Kisfaludy Károly Tollagi Jónás és Sulyosdi Simon c. víg elbeszéléseit Bánóczi József látta el a szükséges magyarázatokkal. Petőfi Sándor Családi versei-hez meg Szinnyei Ferenc irta az iskolai célra szánt bevezetést és jegyzeteket. Ezt a Petőfi-füzetet Telegdi László csinálta négy képpel díszítette a kiadócég. — A külföldi irodalmat szintén két füzet képviseli a most kiadott sorozatban. Egyik li. Kipling hires Dsungel könyve, melynek két szép elbeszélését Mikes Lajos fordította az angol eredetiből. A másik Wells-nek, ennek a megkapó angol irónak Az idő-gép cimű fantasztikus müve, melyet szintén Mikes Lajos, ültetett át irodalmunkba. — Kapós füzet lesz a Magyar Népdalok cimű füzet is, melyben Kováts Antal szerkesztett egy csinos népdal-gyűjteményt. — Az egyes füzetek ára 15 kr. (30 fill.), a kettősöké 30 kr.; a megrendelés a Wodianer-féle könyvkiadó intézetbe (Budapest, Andrássy-út 21.) küldendő. Az iskolai és népkönyvtárak gyarapítására kiválóan alkalmas füzetekre ismételten felhívjuk olvasóink figyelmét. (F). EGYHÁZ. Püspöki látogatás. Gyurátz Ferenc dunántúli evang. püspök április hó második felében a tolna-baranya-somogyi egyházmegyében egyházlátogatást fog végezni. Az egyetemes énekügyi bizottság folyó hó 6-án és 7-én tartotta meg, Fejes István elnöklete alatt gyűléseit, a melyeken az énekeskönyv revíziója felett tanácskozott. Jelen voltak : Dunamellékről : Szász Károly püspök, Kovács Albert és Baksay Sándor, — Dunántulról : Antal Gábor püspök, Czike Lajos, Rácz Géza és Somogyi Antal, — Erdélyből: Bartók (íyörgy püspök, Deák Gerő és Váró Ferenc, — Tiszáninnenröl: Lévay József, Szinnyey Gerzson, Zombory Gedő, Szotyori Nagy József és Radácsy György, — Tiszántúlról: Kiss Áron püspök, Balogh Ferenc, Szabó János és Kálmán Farkas. — A bizottság kimondotta, hogy az elnök által eddig követett irányelvek szerint az énekeskönyv revíziója folytatandó, hogy az eddig már közlött s a még közlésre érdemes átdolgozásokból egy gyűjteményes kiadás rendezendő. A gyűjteményes kiadás magaban foglalja a versenydarabokat is és tájékoztatóul fog szolgálni az uj énekeskönyvet illetőleg. — E gyűjteményes példány rendezésére, mint bíráló bizottságot, Fejes István elnöklete alatt Baksay Sándor, Czike Lajos, Lévay József, Balogh Ferenc, Váró Ferenc és Radácsy György személyében küldte ki a bizottság. A gyűjteményes példány meg fog küldetni a püspökökhöz, főgondnokokhoz, az esperesekhez, az iskolákhoz es az egyes egyházmegyékhez. — Váró Ferenc indítványára kimondotta a bizottság, hogy »1. a már kiválasztott meglevő dallamokat magyaros ritmikai beosztással veglegesen dolgozza ki az albizottság; 2. a közreműködők a nekik jutott dallamokra nézve jellemezzék, szavakkal körülírva, minden egyes dallamnak az érzelmi hatását, műkritikai szabatossággal; 3. adják hozzá minden dallamhoz a hozzá való szöveg versszakainak magyaros ütem- és rimképletét; 4. a szövegeket biráló bizottság minden szövegben jegyezze hozzá a megfelelő dallamra utalást s minden dallamnál sorolja fel a reá alkalmazott szövegeket.* — A dallamok ritmizálása alapelveinek megállapításával a bizottság Szotyory Nagy Józsefet bizta meg; a ritmizáló bizottságba pedig kiküldte Deák Gerőt, Somogyi Antalt Kálmán Farkast, Psenyeczky Nagy Zoltánt és Szügyi Józsefet. E bizottság felosztja maga között a felveendő dallamokat, s ha munkájával elkészül(

az elnök azt kinyomatva, közölni fogja az ének-szerzőkkel, hogy a dallamnak megfelelőleg alakítsák a szöveg ritmusát is.— Kimondotta a bizottság, hogy régi énekdallamok, sőt ujak is felvehetők az új énekeskönyvbe, de azokra is a ritmizáló bizottság által megállapított elvek alkalmazandók. — Az elnök által eddig tett 400 frt nyomatási és előkészítési költséget a bizottság helybenhagyta; a további költségek fedezésére és előlegezésére pedig a konventet kéri fel. A horvát-szlavonországi evangélikus új egyházmegye február hó 15-én tartotta első közgyűlését Zimonyban, a városháza nagytermében. A gyüiésen a bányakerületi egyh. ker. képviseleteben Belohorszky Gábor főesperes jelent meg, a ki hosszabb beszédben vázolta az egyházmegye megalakulásának történetét. E gyűlésen történt meg az újonnan valasztott esperesnek: Abafíy Miklósnak és az új főfelügyelőnek : Meier Ádámnak eskütétele és székfoglalása. Az új hivatalnokok székfoglaló beszédeikben programmjukul tűzték ki az egyh. megye kiterjesztését egész Horvát-Szlavon országra, — új anyaegyházak szervezését, — a vallástanítás szabályozását, — a lelkipásztori gondviselés kiterjesztését a diaszpórákra, — államsegély kieszközlését és a horvát kormánynál egy egyházi és iskolai referensi állás szervezését, — a többi felekezetekkel való békés viszony fentartását és a magyarországi egyetemes evang. egyházhoz való tartozás érzésének ápolását. A gyűlés tetszéssel fogadta a székfoglaló beszédeket és azoknak a jegyzőkönyvbe szórói-szóra bejegyzését elhatározta. Azután jegyzőkönyvileg örökítette meg Weber András volt új-pazuai lelkész emlékezetét, a ki egyik kiváló előharcosa volt az egyházmegye megalakításának, Belohorszky Gábort pedig, érdemei elismeréseül tiszteletbeli esperesévé választotta. A többi hivatalnokok és bizottságok megválasztása után még a folyó évi költségvetést állapította meg a közgyűlés. Gyűlés után közebéd volt, a melyen több felköszöntő hangzott el a királyra, a bánra, s a magyar egyetemes evang. egyház és az űj egyházmegye főhivatalnokaira. A protestánsokat közösen érdeklő ügyek tárgyalására kiküldött bizottság f. hó 6-án tartotta értekezletét, Tisza Kálmán elnöklete alatt Budapesten. A bizottság legelső sorban a nagvgerezsdi egyesseg megújítása es annak az egész magy. prot. egyházra kiterjesztése felett tanácskozott. Tárgyalás alapjául elfogadta a kiküldött kisebb bizottság által elkészített s lapunkban is kozolt