Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-02-18 / 7. szám

t Fermaud Károly genfi titkárt, a ki aztán csinos kis beszédben tüntette föl az evangéliumi ifjúsági egyesületek nemzet építő, erkölcsjavító, egyházi életnemesítő és ifjúság­védő jelentőségét. Majd rá tért a ker. ifjúsági egyesületek rohamos fejlődésének ismertetésére, kiemelvén, hogy míg 1855-ben a párizsi első nemzetközi gyűlésen csak 320 ifjú­sági egyesület képviselete vett részt, addig most már 7000 ker. ifjúsági egyesület működik a föld kölönböző részein, de legkiváltképen az evangéliumi keresztyén or­szágokban. Azután az ifjúsági egyesületek genfi nemzet­közi központi szervezetét ismertette, mely bizottság most már 40 ezer frankos évi költségvetéssel, 6 utazó titkárral működik és oly nagy erkölcsi és nemzetközi összetartó erőt képvisel, hogy azt most már a jogi és szervezeti egységére különben annyira büszke római egyház is irigyli. Ez a méltán irigyelt erő az evangéliumban az ennek isteni ereje által eszközölt erkölcsi és lelki összeforrasztó és emelő erőben van, mely a ker. ifjúsági egyesületeknek egységes és megingathatatlan fundamentoma. Beszédét azzal végezte : Eljöttem hozzátok, hogy arra kérjelek és buzdítsalak titeket, keresztyén testvéreim: vegyetek lelket, merítsetek bátorságot abból az erőből, a mely a ti kül­földi testvéreiteket immár hatalmasokká tette : Jézus Krisztusból és az ő evangéliumából. Két forró óhajtásom van hozzátok. Első az, hogy megerősödvén az Úr lelké­ből, jussatok minél előbb saját hajlékhoz és külön titkár­hoz, a ki apostola legyen szép hazátokban a magyar _ ifjúság evangelizálásának. Másik az, hogy szervezzetek Budapesten egy központi nemzeti bizottságot, a mely vezetője, irányítója legyen a nemzet ifjúsága Krisztushoz vezetésének és közvetítője a külföldi hitrokonok tevékeny­ségével és a genfi központi választmánynyal való érint­kezésnek. A német nyelven elmondott beszédet Szilassy Ala­dár elnök foglalta össze a németül nem értők kedvéért és a termékenyítő beszéd mindkét alakban köztetszéssel találkozott. Az ifjúság ker. egyesületi életének fejlesztése érde­kében Szöts Farkas szólott néhány buzdító szót azokhoz az ifjakhoz, a kik már megindultak a jó munkában; majd az ifjúság barátait kérte meleg szavakkal, hogy támogas­sák erkölcsi súlyukkal az ifjúság keresztyén nemesítésének egyházunkra és hazánkra nézve egyaránt fontos mun­káját. Utána Mircse Ferenc kolozsvári ifjúsági küldött buzdította ifjú társait, hogy ne lankadjanak. — Majd dr. Kecskeméthy István, kolozsvári theol. tanár beszélt, ama macedóniai férfiúhoz hasonlítva a vidékieket, a ki Pál apos­tolt áthívta Európa misszionálására. Pál apostolt keresett és kért Kecskeméthy is a vidéki városok ifjúságának misszionálására. Megyercsi Béla theológus az idősebbeket kérte föl, hogy példájukkal fényeskedjenek az ifjúság előtt, mert a példa a legjobb tanító mester.-Szabó Aladár pedig arra figyelmeztetett, hogy miután minden keresztyén növekedésnek egyetlen éltető, fejlesztő "ereje az evangé­lium, az ifjúsági egyletek és tagok szorgalmasan olvassák és tudakozzák a bibliát. Ezzel a lendületes és eszméitető ülés Szilassy Ala­dár elnök záró beszédével, a közönség közénekével és dr. Kecsliemétliy István erőteljes imádságával befejeztetett. Szép napok, termékenyítő gyűlések voltak. A lelkek megmozdulását, a Lélek fuvalmát éreztük, a míg tartot­tak az összejövetelek Uram, küldd el hozzánk, küldd el széles e hazába a te Lelkedet, hadd öntsön életet a holt és félholt csontokba! Se. F. Egyezség. (Folytatás és vége.) III. Bész. Csatlakozott gyülekezetek. 10. §. Nem egyesült, csak csatlakozott anya- vagy leány egyházközségeknek azon egyházközségek tekintet­nek, a melyekben az illető helyen az egyik prot. egy­háznak van anya- vagy leánygyülekezete, a másik egy­háznak pedig sem helyben, sem 6 km., vagyis olyan távol­ságban, a hová hivei nagyobb költség és alkalmatlanság nélkül járhatnának, sem anya-, sem leánygyülekezete nincs. Ez utóbbi egyház hivei az előbbi egyház anya- vagy leánygyülekezetéhez csatlakozottnak jelentetnek ki. Mind­két egyház főhatósága kölcsönösen elismeri, hogy ily helyeken saját híveit mindig a másik egyház híveivel csatlakozási viszonyban levőnek tekinti, s minden egyházi viszonyaikat az alábbiak szerint intézik és bírálják el. 11. §. Ily csatlakozási viszonyban levő gyülekeze­tek, akár anya, akár leánygyülekezetek legyenek azok, mindig csak az egyik egyház jellegével birnak; a gyen­gébb egyházhivek pedig ehhez csatlakoznak, akár jár ki hozzájuk évenkint egyszer vagv többször saját egyházuk illetékes anyagyülekezetbeli lelkésze, akár nem. 12. §. Ezen csatlakozott gyülekezetekben a) a lélekpénzt, párbért, közmunkát, gabonát, szó­val mindennemű egyházi adót, úgyszintén tandíjat és stólát mindég ugyanazon kulcs szerint tartoznak fizetni mind két egyház hívei a jelleget adó gyülekezet pénz­tárába ; azonban a csatlakozott másik egyház híveitől beszedett egyházi adónak felét, a tandíj és stóla ide nem számíttatván, a jelleget adó gyülekezet pénztára, a csat­lakozottnak illetékes anyagyülekezete pénztárának köteles átszolgáltatni. A közmunka akár természetben, akár pénzben, mindig egészen a jelleget adó egyházközség javára ro­vandó le. Ezen egyházi adók kivetését mindig a jelleget adó gyülekezet eszközli a csatlakozott egyház híveire is. Az ezen kivetést neheztelő fél azonban panaszával saját illetékes fellebbviteli hatóságához fordulhat, a mely a ki­vetést eszközlött gyülekezet egyházának törvényei szerint bírálja el a panaszt. b) A jelleget adó gyülekezet temploma, iskolája, lel­kész vagy tanító lakának építési költségeihez a csatla­kozott egyházhívek csak önkéntes adományokkal járul­nak; azonban a rendes javítási és fenntartási költségeket a testvér egyházhivekkel közösen, egyforma kulcs szerint viselik; mégis a mennyiben ezek a közpénztárból fedez­tetnek, e címen a csatlakozottak ellen külön kivetésnek helye nincs; viszont ha ezen rendes javítási és fenntar­tási költségek külön kivetés útján fedeztetnek: a csatla­kozottakra eső összeg fele nem szolgáltatandó át az a) pont szerint illetékes saját anyagyülekezetbeli pénztárnak. c) Olyan gyülekezetben, a hol az egyházi terhek birtokarányban szoktak kivettetni, a vegyes házasságban élő hívek föld és házbirtokra eső mindennemű egyházi fizetése azon házastárs egyházát illeti, a melyiknek a nevén a birtok telekkönyvileg áll, (vagy kellene állani.) 13. §. Csatlakozott gyülekezetben a jelleget adó egy­házhívek templomának, iskolájának, harangjainak és teme­tőjének, utóbbibanmindegyik testvér-egyháznak saját hagyo­mánya szerinti használatához joga van a csatlakozott egyházi híveknek, ugyanazon feltételek mellett, mint a jelleget adó testvér-gyülekezet híveinek és pedig akár ki szokott járni a csatlakozott egyház anyagyülekezetbeli

Next

/
Oldalképek
Tartalom