Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-02-18 / 7. szám

lelkésze, nyilvános istententiszteletet tartani, temetést vagy más funkciót végezni, akar nem. 14. §. Bármelyik csatlakozott egyház tagjainak mindenkor jogukban áll minden egyházi funkciót saját hitvallású illetékes lelkészükkel, saját költségükre végeztetni. E célra a jelleget adó gyülekezet köteles a templomot vagy imaházat a csatlakozó felekezetek részére, akár nyilvános istentisztelet, akár halotti gyászbeszéd, esketés vagy egyébb egyházi cselekmény végezhetése végett, azon meghatározott órákon kivül, a melyekben a jelleget adó egyházközség nyilvános istenitisztelete tartatni, szokott, átengedni. 15. §. Gyülekezeti elöljárók ilyen gyülekezetekben az egyházi adót fizető hívek száma arányában mindkét egyház hívei közül választandók. 16. §. Nem egyesült, csak csatlakozott gyülekezetekben, ha a csatlakozott egyház híveinek lélekszáma és vagyoni ereje annyira növekednék, hogy egyházi adója és egyéb járandósága egészben a jelleget adó egyház híveiét eléri vagy megközelíti : jogukban van a felsőbb egyházi hatóságuknál lépésekel tenni az iránt, hogy egyesült gyülekezetté alakulhassanak, a mely esetben mindkét egyház híveinek kölcsönös jogai és kötelezettségei mindkét egyházhívek egyházi felsőbbsége által megerősített, méltányos alapon kötött, tüzetesen intézkedő szerződésbe foglalandó. 17, §. Ha pedig a csatlakozott egyház hívei önálló anya- vagy leánygyülekezetté alakulnának, ez esetben a gyülekezet eddigi ingatlanai, egyházi és iskolaépületei s egyéb vagyona marad az eddigi jelleget adó egyházgyülekezetéé, abból a csatlakozottak sem részt, sem semmiféle kártérítést, vagy visszafizetést nem követelhetnek ; — sőt a mennyiben a különválás által az eddigi jelleget adott egyházgyülekezet annyira meggyengülne, hogy mint önálló gyülekezet magát fentartani nem képes és az önállóvá lett másik egyházgyülekezethez kiván csatlakozni," ez most már, mint jelleget adó, kötetes azt, mint most már csatlakozottat, a 6. §. értelmében és feltételei mellett befogadni. 18. §. A csatlakozott viszonyban levő s jelleget adó anyagyülekezetben: a) a lelkész, a mennyiben a csatlakozó egyházhívek egyes esetekben saját hitvallású lelkészük funkcióját igénybe venni nem kívánják, köteles a konfirmálás kivételével minden egyházi funkciót teljesíteni; a csatlakozott egyházhivek kisdedeinek általa teljesített keresztelését vagy külön anyakönyvbe, vagy szám nélkül saját anyakönyvébe, az általa eltemetett halottakat saját anyakönyvébe bevezetni és azokról minden év végén — anyakönyvi ivén — az eredeti bejegyzéssel szórói-szóra megegyező aláirt másolatot, illetve kivonatot küldeni a csatlakozott egyházhívek illetékes anyagyülekezetbeli lelkészének. b) Minden stóla a fungáló lelkészt és tanítót illeti, s a hívektől, nem fungáló egyházi hivatalnok részére stóla nem követelhető. c) A lelkészeknek a csatlakozott egyházhívek gyermekeit átkeresztelni vagy átkonfirmálni még a szülők határozott kívánatára sem szabad. (i) Csatlakozott viszonyban levő anyagyülekezetben a tanítók a csatlakozott egyházhívek tanköteles gyermekeire nézve kötelesek magukat a 8. §. d) és 9. §. e) pontjában foglalt szabályokhoz tartani. 19. §. A csatlakozott viszonyban levő s jelleget adó leánygyülekezetben a tanító, ha neki egyik vagy mindkét egyház egyházkerülete által keresztelhetési engedély van adva, ez esetben az általa kereszteltekre, nemkülönben a csatlakozott hitfelekezetbeli gyermekek vallásoktatására, konfirmációra előkészítésére s mindkét egyházhoz tartozó hívek halottainak eltemetésére nézve köteles magá* azon utasításokhoz tartani, melyek az egyesült leányegyházközségek tanítói részére a 9. § ban előírva vannak 20. §. Csatlakozottaknak tekintendők mindkét egyház részéről — a mennyiben saját hitvallású lelkipásztorok által való gondozásukról intézkedve nincs — a másik protestáns egyház kebelébe tartozó katonák, valamint a rabok, — s ezek lelkigondozását a testvér egyház lelkésze, a csatlakozottakra érvényes szabályok szerint köteles eszközölni. IV. Rész. Szórványok. 21. §. Szórványokban élő híveknek csak azon protestáns hívek tekintetnek, a kik oly községben vagy helyen laknak, a melyben és a hol egyik protestáns egyháznak sincs sem anya- sem leánygyülekezete. Ezek saját egyházuk anya- vagy leánygyülekezetének kötelékébe tartoznak, annak lelkigondozása alatt állanak, egyházi adó és egyéb járandóságaikat oda fizetik és a testvér egyház anya- vagy leány-gyüiekezetének pénztárába semminemű adót vagy más járulékot nem tartoznak fizetni; de ha a testvér egyházgyülekezet lelkészének vagy tanítójanak szolgálatát, a rendes dijak fizetése mellett igénybe óhajtják venni: az tőlük meg nem tagadható. V. Rész. Függelék. Az állami, községi és felekezeti nép- és középiskolákban a vallasoktatás mikéntjere nézve a következő megállapodások jöttek létre: 22. §. Minden olyan tanintézetben, a melyben mindkét protestáns egyház kebelébe tartozó tanulók vannak, hitoktatója csak az egyik egyháznak van, ez köteles a másik protestáns egyházhoz tartozó növendékeket is a saját egyházához tartozó növendékekkel együtt, egyenlő feltételek mellett a vallástani tantárgyakban oktatni mindaddig, mig a másik egyház főhatósága a saját egyházához tartozó növendékek hitoktatásáról másként nem gondoskodik. Tartozik azonban minden ilyen hitoktató az általa hitoktatásban részesített másik protestáns egyház növendékeinek névsorát, a tanév első hónapjának közepéig, ezen növendékek illetékes egyházi főhatóságához beküldeni, a tanév végén pedig a tanítás eredményéről ugyanoda jelentést tenni. 23. §. Bármelyik protestáns egyház tanintézeteiben a köztartást a testvér protestáns egyház kötelékébe tartozó tanulók is igénybe vehetik, ugyanazon feltételek mellett, mint a saját egyházkötelékébe tartozó tanulók, s az arra érdemesek, a körülményekhez képest egyéb jótéteményekben is részesítendők. 24. §. Vegyes házasok esketésénél joga van a jegyeseknek bármelyik egyház lelkészének szolgálatát igénybe venni; az esketést az eskető lelkész saiat anyakönyvébe jegyzi be és a stóla is őt ^illeti; de tartozik a másik fél illetékes lelkészét az esketésről értesíteni. Ezen testvéri egyezségre lépő két protestáns egyház kötelezi magát az ezen egyezségben kölcsönös megvitatás után megállapított és kifejezett elveknek és pontoknak lelkiismeretes megtartására, kormányzó testületei s egyházi hívei által leendő szigorú megtartatására, határozottan és kölcsönösen kijelentvén, hogy ezeknek meg nem tartása fegyelmi vétséget képez, a melynek elbírálására mindegyik egyháztagnak vagy egyházi tisztviselőnek saját egyházi bírósága az illetékesj: de az ítélet a másik testvér egyház hatóságával mindenkor közlendő.