Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-11-12 / 46. szám

késségénél fogva nem igen használt, régi eredete, szerzőjeirántikegyeletbői kár volna mellőzni, vagy uj szövegbe öltöztetni, mint az az egyetemes énekügyi bizottság nagyt. elnökének felhívásában (Prot. Egyh. és Isk. Lap f. év. 25. sz.) tervezve van. Batizi András két énekét énekeljük ma is, a 43. pünkösdi (»Jövel Szentlélek Úristen, lelkünknek vigassága«) és 172. ürvacsorai (».Jer dicsérjük az Istennek FiáU) dicséreteket. Ez utóbbit tetemes megcsonkítással; mert míg az eredeti 30 strófás, — énekeskönyvünk csak 8 versszakot őriz belőle. Több példát találunk különben énekeskönyvünkben ily csonkításokra! így a nagydobszai kódex és a Gönci-féle énekesek őrzik a 8. dicséret eredeti formáját. A 13 versszakos eredetiből elhagyattak a következő 8., 11., 13. versszakok. Vele vagyon istensége, Mondhatatlan nagy kegyelme, Jó volta, idvezítése, Mert mindezeknek ő vége. Kinek bemeneteliben, Az város lőn zöndiilésben, Zsidó gyermekek ékesen Üdvözlik Krisztust mentiben. Dicsó'ség utánna mennyben, Mi királyunknak eképen, Szentlélekkel egyetemben, Mostan és minden időben. A 26. húsvéti énekből egyik szebb, természeti vonásokkal átszőtt vers maradt ki. E strófa (az eredetiben a második) a csurgói kódexben így hangzik: És főidben minden gyökerek, Fáknak bimbói terjednek, Mezők megzöldülnek, Égi madarak örvendnek, Fákon vígan énekelnek, Szárnyakon repülnek. Mindenféle füvek illatozván gyönyörködtetnek, Dicséretre intnek. E régi énekek természetesen egész terjedelmükben volnának felveendők! Régi énekeskönyveinkből, az írott (kódexek) és nyomtatott énekeskönyvekből több régi éneket vettek át a szerkesztők az 1813. évben kiadott énekeskönyvünkbe, így Szegedi Gergely facsimil kiadású énekeskönyvében megtaláljuk a 36., 43., 72., 141., 157., 172., számú dicséreteket. Gönczi György a XVI. század végén és a következő század első évtizedeiben debreceni prédikátor és szuperintendens énekeskönyvei közül (megjelentek 1592,, 1602., 1616., 1620.) az utolsó, 1620. évi kiadás Kálmán Farkas lelkész ür szívességéből kezeim közé jutván (egyetlen ép példány ez, a másik ismert példány csonka, a pozsonyi r. kath. főgimn. könyvtáráé), ebben 25., 35., 36., 42., 43., 65., 70., 71, 72., 73, 75, 76., 145., 157., 172. számú énekeinkre találunk. Teljes tájékoztatást nyújt különben régi énekeinkre vonatkozólag Révész Imre : A Magyarországi Ref. Egyház közönséges énekeskönyvéről (Debrecen, 1866.) c. munkája és Szathmáry József tanulmánya: A ref. templomi énekeskönyv története. (Prot. Szeml. 1892. évfolyam.) Régi, százados használatú énekeink eredeti alakjokban meghagyandók volnának továbbra is! A régi irott énekeskönyvekben (kódexekben) gyönyörködtetőleg tűnnek szemeinkbe az azokban nagy számban foglalt hymnusok, melyeknek bőséges száma a reformáció első századainak buzgó énekirodalmi tevékenységét igazolja. E régi énekeskönyvemlékeket is fel kellene keresni s azok szebb termékeit felelenevíteni, megszólaltatni! Több megszívlelendő gondolat s tervezet volt nyújtva csak a f. évben megjelent egyházi lapok, folyóiratok hasábjain az uj énekeskönyv összeállítására vonatkozólag. A tradíció, a multak emlékeinek érdekét azonban nem igen láttam hangsúlyozva. Ezért óhajtottam jelen soraimban a régi századok énekirodalmi tevékenységére irányítani a figyelmet, cikkemet az egyetemes énekügyi bizottság figyelmébe ajánlván. Vajha meríthetnénk a mult századok vallásos buzgóságából és lelkesedéséből hitbeli erőt a jelenhez, hogy hosszas során az esztendők századainak hangzana e magyar haza területén, a híveket táplálva, gyönyörködtetve a református templomi éneklés! Kisújszállás. Barla Jenő. BELFÖLD. Az erdélyi ev. ref. egyházkerület rendkívüli közgyűlése. Ez évben már harmadszor gyűlt egybe az erdélyi ev. ref. egyházkerület legfőbb hatósága. A tavaszkor rendkivülileg püspökválasztásra ; junius elején rendes gyűlésre s egyszersmind főjegyzőválasztásra és most novemb. 7-én az aktuális és tovább nem halasztható ügyek elintézésére. Összesen 128-an jelentek meg a tagok. Jelen voltak, többek közt, br. Bánff'y Dezső főgondnok elnöklete alatt: dr. Bartólt György püspök; gr. Báujfy György és báró Kemény Kálmán v. b. t. tanácsosok; Simó Lajos orsz. képviselő, Zeyk Dániel főispán — mint egyházkerületi főgondnokok; Barcsay Domokos és Barcsay (*ábor; Bethlen Pál főispán; br. Wesselényi Miklós, gr. ITass Béla, Zeyk Károly és József, Dósa Elek orsz. képviselő; Deési Zoltán alispán, Sándor József E. M. K. E. főtitkár és orsz. képviselő stb. Hegedűs Sándor miniszter megjelenésében akadályozva lévén, 50 frtot küld a szeretetház javára ; Szacsvay Sándor 100 frtot, Bedö József ugyanily módon 5 frtot; gr. Künn Géza pedig betegséggel menti ki magát. Dr. Bartók György püspök emelkedett szellemű, szép imája után br. Bánffy Dezső, vázolván a mostani gyűlés célját és feladatát, a névsor felolvasásával a gyűlést megnyitottnak nyilvánítja s javaslatára segédjegyzőkül Bod Pétert, Bodor Gézát és Kovács Dénest hívja fel a közgyűlés. Az új képviselők igazolása után Bodor Géza, újonan választott kézdi egyházmegyei esperes teszi le az esküt. Több gondnoki kijelölés során, az igazgató-tanács javaslatára kimondja a közgyűlés, hogy a kézdi egyház-