Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-11-12 / 46. szám

megyében dr. Bodor Ferencet nem jelöli, mert az espe­resnek testvére lévén, köztük érdekeltségi viszony létezik. — Ezután az országos közalapból segélvzendő egyházak és lelkészek listája, az igazgató-tanács előterjesztése alapján változatlanul elfogadtatik. Mint szintén a tavaszi köz­gyűlés határozatából, az egyházmegyéktől és a kollégiu­moktól beérkezett vélemények alapján az az előterjesztése is, hogy — tekintettel a konventi segélyezésekre — a közgyűlések ezentúl nem május vagy juniusban, hanem november első felében tartassanak. Az egyházkerületi papi özvegy-árvagyámintézet sza­bályzatának módosítása tárgyában, Barabás Samu eger­begyi lelkész felszólalására a főtiszt, püspök úrtól adott felvilágosítás után — hogy t. i. a kerületi gyámintézet fentartása lehetetlen, mert az ezt tápláló források bedu­gultak — a Menyhárt András esperes által beadott ki­egészítéssel szintén az igazgató-tanács előterjesztése fogad­tatott el, nevezetesen az 1896. év előtt elhalt lelkészek özvegy-árvái segélyeztetnek az eddiginél nagyobb mérv­ben s majd valamikor a netán fenmaradó tőke az orsz. nyugdíjalaphoz csatoltatik. Erre Parády Kálmán terjeszti elő az igazgató-tanács véleményét a református leánynövendékeknek a ref. fele­kezeti tanítóképző-intézetekbe magántanulókul leendő fel­vétele ügyében. A javaslatot a közgyűlés elfogadja s a kerület a konvent útján a közokt. minisztert megkeresni határozta. Most következett a gyűlés legfontosabb és legérde­kesebb tárgya: a szeretetház kérdése, mely széleskörű vi­tát provokált. Erre nézve az igazgató-tanács a követke­zőt javasolta: Mondja ki a főtiszteletű és méltóságos egyházkerü­leti közgyűlés, hogy : 1. Az igazgató-tanácsnak a szeretetház ügyében tett intézkedéseit tudomásul veszi és jóváhagyja. 2. A szeretetházat leányinternátussal kapcsolatos lelkészi és tanári leány-árvaház alakjában kívánja fönn­tartani. 3. A lelkészi és tanári fiú-árvák gondozását is mun­kakörébe veszi, s azokat tehetségüknek megfelelő ipari vagy tanulói pályán erkölcsi és anyagi támogatásban ré­szesíti, a szeretetház felügyelő bizottsága útján. Az egyes kollégiumokban vagy más intézetekben való elhelyezés szabályozásának megállapítása végett a kollégiumok, a nagyenyedi tanítóképezde és a theol. fakultás vélemény­adásra hivatnak föl. 4. A 10-ik életévöket még el nem ért mindkét ne­mű árvák, ezen életkorukig, ha szülei gondozásban nem részesülnek, a szeretetház felügyelő-bizottsága által lehe­tőleg lelkészi és tanári családoknál helyezendők el. 5. Azok az árvák, kik az országos gyám-, illetőleg nyugdíj-intézettől segélyt nyernek, mindaddig, míg a sze­retetház gondozása alatt állanak, 50, illetve 75 frt gyám­segélyöket a felügyelő bizottság kezeihez beszolgáltatni kötelesek. 6. A szeretetház internátusában a kerületünkbeli ref. lelkészek és tanárok leányai évi 120 frtért nyerhet­nek ellátást. 7. A szeretetház alapjához minden kerületünkbeli lel­kész, az 1896—55. számú ker. határozatban megállapított osztályozás szerint, 5, 4, 3, 2 frttal, minden tanár, mint az első osztályú lelkészek 5 frttal, minden egyházközség, fő- és középiskola annyiszor 2—2 frttal, a hány rendes lelkész, illetőleg rendes tanár működik kebelében, hozzá­járulni köteles. A lelkészek fölhivatnak, hogy gyülekeze­teikben ugyané célra, alkalmas időben gyűjtéseket eszkö­zöljenek. Továbbá kerületünk elvárja egyházunk minden hívétől, hogy tehetségéhez képest alapítványnyal, állandó évi járulékkal, vagy egyszersmindenkori adománynyal já­ruljon a nemes cél előmozdításához. 8. A Baldácsy-alap jutalékának Yé része, mely ed­dig a keiületi gyámintézet részére tőkésíttetett, 1899. jan. 1-től a szeretetház szükségleteinek a fedezésére rendel­tetik. 9. Az egyházkerületi gyámintézetre 1899. jan. 1-től befizetett s hátralékos tagdíjak a Szeretetház alapjához, mint »az erdélyi ev. ref. lelkészek és egyházközségek alapítványa* átutaltatnak. 10. A Szeretetház, a közalappal szemben fennálló tartozása után, 4°/0 kamat fizetésre köteleztetik. 11. A Szeretetháznak a fenti elvek és rendelkezések figyelembevételével készítendő szervezeti javaslata egy kiküldendő bizottság által elkészíttetvén s véleményezés végett az egyházmegyékkel s kollégiumokkal közöltetvén, a jövő évi rendes kerületi közgyűlésre benyújtandó. 12. A jövő évi egyházkerületi rendes közgyűlésig, ideiglenes felügyelő bizottság küldetik ki a Szeretetház ügyeinek vezetésére, oly módon, hogy e bizottságba, e kerületi közgyűlés által, az elnökön kivül 3 világi egyén, 3 lelkész és 3 tanár választassék. Végül mondja ki a főt. egyházkerületi közgyűlés, hogy a Szeretetház kérdésében egyházkerületi véleményt kérő 1899. évi 77. számú konventi határozat alapján, fölír az egyetemes konventhez az igazgató-tanács által tett javaslat mellett. ,A vitát itt is Barabás József egerbegyi lelkész nyit­ja meg, a ki perhorreskálja a megadóztatást, ellenben közadakozás útján és önkéntesen jövő adományokból óhajtaná fedezni a kiadásokat. — Fogarasy Albert n.­enyedi tanár szintén a kényszer adózás ellen nyilatko­zik ; e helyett ő az egyház egyetemére apellálna. A tanárok úgyis túl vannak terhelve az áll. nyugdíjintézeti kötelezettség által; de meg a törvények is tiltják, hogy más hasonnemű intézetnek tagjai legyenek. A papok terheiről nem is beszél. Különben is elsőbbrendű szükség volna a papi nvudíj-intézet megalapítása. De meg nincs is kellőképen előkészítve a terv, mely egyáltalában nem felel meg a Szász Domokos-féle eredeti tervezetnek, melyet ha öt egyházkerület nem tudott megvalósítani, ez az egy még kevésbe lesz képes, főleg, mikor az alkotmányos alap is hiányzik úgy a megadóztatáshoz mint az alapít­ványok e célra fordításához. Javasolja, hogy adja vissza a közgyűlés az igazgató-tanácsnak újabb átdolgozás végett, melynél a kiinduló pont egyetemes református leánynevelő intézet legyen. — Bartók György püspök hatásosan és szónoki erőtől duzzadó beszédben cáfolta rendre-rendre Fogarasy fejtegetéseit, reflektálván előbb Barabásra, mondván, hogy: akad egy pap a lelkészi kar­ból, a ki tiltakozva jelenti, hogy nem fizetünk olyan do­logért. mely a hátramaradt papi árvák sorsát érinti. — Fogarassy ellenében pedig tiltakozik, mintha az igazgató­tanács nem alkotmányosan járt volna el. Ezután a sze­retetház egész történetét vázolván kimutatja, hogy öt év óta eleinte csak papi fiú árvákról volt szó ; később a leány árvák előtt is hajlandók voltak az intézet ajtóit megnyitni; de ekkor meg azt látták be, hogy 12—18 éves korú fiú és leány növendékeket együttlakásra kényszeríteni pedagógiai abszurdum volna. S minthogy csak leányárva kevés van a kerületben (mintegy 35—40), így merült fel az az eszme, hogy a tanárok árvái is bevétessenek. S ha mindenik papnak vagy mindenik tanárnak nincs szük­sége arra, szüksége van az egyházkerületnek, már csak a vallásos érzés ápolása céljából is, melyet főleg leány­növendékeknél elhanyagolni nem lehet. Papok és tanárok

Next

/
Oldalképek
Tartalom