Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-12-17 / 51. szám

Málé 15, 9; Kol. 2, 22; II. Tim, 3, 10; Gal. 3, 16; I. Kor. 11, 29; Ef. 4, 3—6. Szerda. Január 10. A nemzeteik ereje az evangélium. A hol a bibliát szeretik s a Krisztust követik, ott szabadság, rend, erő és boldogság honol. (Bibliaterjesztés, evangéliumi iratok és lapok ajánlása.) II. Zsolt. Róm. 13, 1—7; I. Tim. 2, 1—6; Péld. 8, 15. Csütörtök. Január 11. A családi élet legyen tiszta, s e végből kívánatos, hogy a házi áhítat mindenütt meghonosodjék. Az iskolák pedig legyenek igazán az egyház veteményes kertjei, át meg át hatva az evangélium erejétől. Ef. 3,15; Kol. 3, 17; I. Tim. 1, 5; I.Tim. 3, 14—16; I. Ján. 2, 12-14; II. Ján. 4. v.; Csel. 2, 17—18. Péntek. Január 12. A keresztyén élet felújítására mindenütt belmissziói munkát kell indítani. Ifjúsági egyleteket, nő-egyleteket, mértékletességi egyleteket kell szervezni. Máté 25, 32—46; Lukács 13, 20—21; I. Kor 3, 7—13; I. Pét. 3, 8. Szombat. Jannár 13. Az Isten országának eljöveteléért kell imádkoznunk. Jöjjön el az Úr országa zsidókhoz, pogányokhoz, s azokhoz is, a kik a keresztyén nevet viselik ugyan, de méltatlanul. Máté 28, 19—20; Csel. 1, 8; Csel. 8, 4; Ézs. 62, 1—2; I. Thess. 1, 6—10: Zsid. 12, 2—4; Ézs. 53, 11. Még csak azt kívánjuk megjegyezni, hogy a vasárnapra kijelölt tárgy a közönséges istentiszteleten tartatni szokott beszédbe foglalandó; a többi napokra kijelölt tárgyak akár a hétköznapi istentiszteleteken bibliamagyarázatok keretében, akár vallásos estélyeken alkalmas előadásokban, sőt magánházaknál tartott összejöveteleken áldásos beszélgetésekben is kifejthetők. Ezek után Isten minden kegyelmét és áldását kívánva maradunk Budapest, 1899 december 8. a budapesti ref. ifj. egylet közgyűléséből: Lászlófalvi Eördögh Árpád, Szilassy Aladár, jegyző elnök. IRODALOM. ** Új kötetek az Olcsó Könyvtárban. Legrégibb gyűjteményes vállalatunk, mely oly tapintatosan válogatja meg a hazai és a külföldi irodalomból azt, a mire a nagyközönségnek és az iskolának szüksége van: ismét új kötetekkel gazdagodott. Kisfaludy Károly két pompás vígjátéka, Mátyás deák és Hűség próbája nyitja meg az új sorozatot. (1147. sz.) Az elsőt az új középiskolai tanterv kötelező olvasmányul rendeli ; de mennyivel jobban illenék műkedvelő színpadokra is, e történetünk kiváló alakjait annyira jellemző két apróság, mint sok modern léhaság! Imre Sándor terjedelmes tanulmánya: A népköltészetről és népdalokról (1148 — 52. sz.), a jeles esthetikusnak kiváló gonddal készült munkája, mely a hazai és idegen népek népi költészetének főmotivumait kutatja. Leskovár Jankó: Roskadozó-kastélyok című szép beszélyét a szláv irodalmak szorgalmas magyarítója, Margalics Ede ültette át (1153—56. sz.). A következő kettős füzet (1157—58. sz.) Márki Sándor mélyreható essayje: A középkor főbb krónikásai. Kritikailag ismerteti ebben a a magyarok honfoglalása koráig ismert krónikásokat, a kik hiteles és megbízható adatokat jegyeztek föl őseinkről és pedig: Jordanes, Procopius, Toursi Gergely, Fredegár, Paulus Diaconus, Einhard, Rimbert szent Anskarja krónikáit és végül egy összefoglaló fejezetben mindazon középkori krónikásokat, a kik a magyar történetírás kútfői. Értékes gyűjtemény Jánosi Gusztávé: Angol, francia és olasz költökböl (1159—60. sz.); válogatott gyűjteménye Hugó Viktor, Coppée. Moore, Longfellov;

Stecchetti, Byron, Ariosto stb. szebb verseinek. Nagy érdeklődésre tarthat végül számot Riedl Frigyes könyve: Magyarok Rómában. (1161—62. sz.) A statisztikailag is gonddal megirt tanulmány az örök városban minden idők óta megfordúlt magyar írókról és tudósokról szó1

. Az Olcsó Könyvtár egyes számai 10 krajcáron minden hazai könyvkereskedésben kaphatók. ** A »Magyar Könyvtár* decemberi füzetei között ismét a magyar irók munkái dominálnak; az idegen irodalmaknak ezúttal csak egy szám jutott. Hevesi Sándor, a ki Moliérenek már több munkáját fordította le a »M. K.« számára, ezúttal a »Precieuses Ridicules«-t ültette át, melynek magyar címe: »A kényeskedők«. A darabhoz kitűnő bevezetést és tartalmas jegyzeteket is irt. A régi magyar irodalmat ezúttal Tinódi Sebestyén válogatott históriás énekei képviselik, melyeket Perényi Adolf adott ki, jó bevezetéssel és jegyzetekkel. Újabbkori klasszikusaink közül Arany János szerepel most is, még pedig a Kelemen Béla által kiadott Vojtinával; mellette pedig Jókai Mór áll, a kinek »A Nagyenyedi két fűzfa* c. elbeszélése ezentúl köteles iskolai olvasmány lesz. A remek novellát a »M. K.« szerkesztősége épen egy kiváló nagyenyedi tanár, Váró Ferenc által láttatta el érdekes bevezetéssel. Legújabb irodalmunkat a mostani sorozatban Thury Zoltán képviseli, »Urak és parasztok« c. elbeszélés-gyűjteményével, mely legjavát tartalmazza annak, a mit ez a jeles novellistánk ez ideig termelt. Nőiróink is szóhoz jutnak immár a »M. K.« ban. Szabóné Nogáll Jankától való ugyanis a 147. számú »Mara és egyéb történetek« cimű füzet, mely a finom és kedveshangú írónőnek néhány legszebb munkáját tartalmazza. A »M. K.«-ból eddig megjelent 147 füzetről teljes jegyzéket szívesen küld a kiadóhivatal: Wodianer F. és Fiai (Andrássy-út 21.) Egy-egy szám 15 kr.