Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-03-19 / 12. szám

az angol biblia terjesztő társaság ágense, a ki örvendetes jelenségképen konstatálta, hogy az eladott bibliák száma évről-évre emelkedik; Fábián Dénes, ref. s. lelkész, a ki az angol traktátus-társaság kiadványainak magyatosabbakká tételét s a kolportárs szervezesét sürgette; — Bernáth István, a ki prot. politikai napilap felállítását, pénzügyileg kivihetetlennek tartja, de szükségesnek látná, hogy ez már fennálló politikai napilapot nyerjünk meg a prot. érdekeknek. — Gladischefsky Károly, mint az angol traktátus-társaság képviselője védelmébe vette a társaság kiadványait. Ma kevés a magyaros tárgyú kiadvány, annak nem a társaság az oka; mert az mindig kéri a magyar egyház írókat, hogy írjanak a számára. A társaság nem tehet róla, ha olyan kevesen vállalkoznak erre a szép munkára. — Végül Szőts Farkas szólt a kérdéshez. ő legelső sorban azt tartja szükségesnek, hogy a napi sajtót kellően informáljuk dolgaink felől. A politikai napilap felállítását még most lehetetlenek tartja. Ahoz protestáns olvasó közönség kell; azt pedig előbbmeg kell teremteni. Ennek megteremtésére igen sokat tehetnek a traktátusok s a vallásos népies lapok; a miért is igyekeznünk kell ezeket minél szélesebb körben terjeszteni. — A jövő, április hó 17-én tartandó konferencia tárgyával a vegyesházasságok körüli védekezés tűzetett ki, a melynek bevezetésére Fábián Dénes, ref. segédlelkész vállalkozott. A konferenciát ének és Petri Elek, theol. tanár imája zárta be. (H) ISKOLA. Az ev. ref. egyetemes tanügyi bizottság ülését Antal Gábor, dunántúli püspök, mint elnök, f. évi április hó 4-ikére hívta össze Budapestre. Tóth Sámuel öröke. A mint a dekreceni »Tanítók Lapjá«-ban olvassuk, a Tóth Sámuel lemondása folytán megüresedett theol. tanári katedrát a tavaszi közgyűlésen fogja betölteni a kerület, s erősen folynak már a kombinációk. Emlegetik, mint komoly jelöltet, Erős Lajos püspökladányi lelkészt, s úgy hallatszik, hogy pályázni fognak még Nagy Gyula vallástanár, Soltész Elemér volt senior, a ki jelenleg Párisban folytatja tanulmányait, dr. Baltazár Dezső budapesti vallástanár, és dr. Bartók Jenő, nyíregyházai lelkész. Leány-inasiskolák a fővárosban. A budapesti tanítók kaszinójában a mult héten Darázs Malvin tanítónő egy felolvasásában leány-inasiskolák szervezését sürgette. A kérdés feletti vitában többen részt vettek s a következőkben állapodtak meg: Nappal egy végben három és fél órát tanuljanak hetenként a leányinasok. Legalkalmasabb idő erre a csütörtök vagy a vasárnap délután. A mindennapi iskolában elmaradt leánytanulókat, sőt még az analfabétákat is föl kell venni a leányiskolákba, ha iskolaköteles korúak. Ezek számára előkészítő osztályok állítandók fel. Az alkalmazandó tanítónőknek általában csak elemi iskolai oklevelüknek kell lenni, ha nem fővárosi alkalmazottak is. A tanításban fősúlyt a gyakorlati kézimunkára és háztartástanra kell helyezni; e mellett a közismereti tárgyak csak másfél órában szerepeljenek. Érdekes adat a felekezeti viszonyokról. Hiteles forrásból értesültünk, hogy a s.-a.-újhelyi főgimnázium piáristai gazgatója a református s. lelkészt, mint katekhetát, szép szerivel kiutasította az állam és város segélyével fentartott gimnáziumi épületből. Előbb csak azon a cimen, hogy nincs helyiség a ref. növendékek vallásos oktatására, később pedig — miután az első kifogás »általános derültség*-et támasztott — a piárista rend-főnök határozott akaratára, a ki nem tűrheti, hogy az »eretnek«vallás tanai megfertőztessék a pápista intézet szentelt falait. — A ref. katekheta azóta a saját kápláni szobájában oktatgatja a szépszámú reform, növendékeket az eretnektanokra. — Úgy halljuk, hogy a szomszédos sárospataki főiskolában pedig az izraelita tanító is benn tanít az intézetben, sőt a gimnáziumi elöljáróság — az országos törvény értelmében — meg is követeli, hogy minden felekezet katekhetája az intézet falai között végezze a valláserkölcsi oktatást. És e miatt sem a Perényiek, sem a Rákóczyak lelke nem jár haza ijeszteni és tiltakozni. A kitiltásnak — különben — híre lesz a kerületen és a konventen is, a pápista törvénytisztelet és testvériség nagyobb dicsőségére. EGYESÜLET. A M. Prot. Irodalmi Társaság »Koszorú« című vallás-erkölcsi népiratkáiból, melyekből immár 50 füzet van forgalomban, az igazgató-választmány határozata folytán az idén is tíz új füzet kerül kiadásra. A füzeteket, melyeknek az a rendeltetésök, hogy a vallási és erkölcsi életet evangéliumi keresztyén szellemben erősítsék és nemesítsék, az idén is dr. Kecskeméthy István, kolozsvári theologiai tanár szerkeszti. E hitszilárdító és erkölcsnemesítő iratok műfajilag lehetnek történetek, elbeszélések, rajzok, életképek vagy dialogusok, 1—V/2

kis 8-adrétüív terjedelemben, versben vagy prózában, erőteljes népies nyelven írva. Fődolog az evangéliumi keresztyén szellem és a jó népies irály, hogy lelki épüléssel és örömmel olvashassa e traktátusokat a nép és a serdülő ifjúság. A dolgozatokat, Hegedűs Sándor társulati másodelnök úr adományából, kis ívenként legalább 24 forinttal díjazva és legkevesebb öt ezer példányban adja ki a társulat. Népies vallásos íróinkat tisztelettel fölkérem e nyilt pályázatban való részvételre. A kéziratok legkésőbb június hó végéig dr. Kecskemétiig István theologiai tanárhoz, a »Koszorú« szerkesztőjéhez Kolozsvárra küldendők. Budapest, 1899. március 14. Szőts Farkas, a M, Prot. írod. Társaság titkára. A Lorántffy Zsuzsánna egyesület folyó hó 14-én tartotta meg f. hó 4-ről, közbejött akadályok miatt elhalasztott zeneestélyét. A szép számmal megjelent közön-