Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-03-19 / 12. szám

ség élvezettel hallgatta végig Payr Olga, Kuliffay Iza­bella és Rupnik Dezsőnek zongorán és gordonkán előadott trióját, — Kiss Antónia énekét, Payr Olga és Kuliffay Izabella hegedű- és zongora-számait,— Torday Grail Erzsi szavalatát és Rupnik Dezső gordonka-soloit. Az erkölcsin kivül, a mint halljuk, szép anyagi sikere is lett a zene­estélynek. A Budapesti ref. ifjúsági egyesület, a Lorántffy-Zsuzsanna-egyesülettel közösen, a böjti időszakban, min­den csütörtökön este vallásos összejöveteleket rendez. Folyó hó 9-én tartotta az első összejövetelt, a melyen Petri Elek, theol. tanár tartott előadást, Jézusról, mint a legjobb tanítóról, Lászlófalvy, Eördögh Árpád pedig val­lásos költeményt szavalt — A f. hó 16-án tartott össze­jövetelen Szabó Aladár, theol. tanár beszélt Jézusról, mint szabadítóról; Gerge'v Antal, fogházi lelkész és Megyeresi Béla theoiogus pedig szavaltak. — A legközelebbi össze­jövetel 23-án, este 7 órakor lesz a ref. főgimnázium nagytermében. A pápai ev. ref. nőegylet e hó 5-én tartotta közgyűlését az ev. főgimn. dísztermében. Faragó János titkár terjedelmes jelentésben számolt be az egyletnek 1898. évi működéséről. Az egyletnek, melynek világosan kitűzött célja: szegény iskolás gyermekek felruházása, van 30 alapító, 177 rendes és 21 pártoló, összesen 228 tagja. A mult évben 194 frt 98 krt fordított segélyzésekre ; az Erzsébet királyné alapra saját körében 56 frt 90 krt, a mihályházi égetteknek 38 frt 75 krt gyűjtött. Összes jöve­delme 1568 frt 9 kr., kiadása 355 Irt 55 kr., így ez idő szerinti vagyona 1212 frt 54 kr. A közgyűlés Csiszár Andorné pénztárnoknőnek, a számadások pontos, lelkiis­meretes vezetéséért köszönetet szavazott, a titkári jelen­tés* pedig egész terjedelmében jegyzőkönyvbe iktatta. (Dt. Pr. L.) — Örömmel olvastuk e jelentést, de igen óhaj­tanánk, ha a nőegyesület ne csak a szegény iskolás gyermekek felruházásával foglalkoznék, hanem felölelné mindazokat a keresztyéni szeretetmunkákat is, melyeket a budapesti Lorántffy Zsuzsánna-egyesület gyakorol. KÜLÖNFÉLÉK. * Március tizenötödikét, a nemzeti szabadság haj­nalának első napját szép ünnepélyekkel ülték meg a buda­pesti ref. theol. akadémia hallgatói s a ref. főgimnázium növendékei. A theologusok ünnepélyének kimagasló pontja volt Farkas József felolvasása, a melyben a március 15-ke vívmányait s visszahatását mutatta fel s lelkére kötötte az ifjúságnak, hogy a szabadságért való lelkesedés mellett munkálkodjék is, mert csak úgy nem lehet egyhá­zunkra veszedelmes az a szabadság, melynek első hírnöke a március 15-ke vala. A szép, és jelen viszonyaink kö­zött egészen aktuális felolvasást Lapunk más helyén egész terjedelmében közöljük. * A róm. katholikus kongruabizottság, Samassa egri érsek elnöklete alatt, folyó hó 14-én tartotta közgyű­lését, a melyen tudomásul vették a lelkészi javadalmak felszámításának, az 1898: XIV. t.-c. értelmében leendő kiigazítását megengedő királyi leiratot; meghallgatták Timon Ákos központi előadónak az összeírásra vonatkozó jelen­tését, s a jelentő ívek átnézésére és a felebbezések elin­tézésére öt szakosztályt alakítottak. A soproni társkápta­lan kivételével már mind össze vannak írva a nagyobb egyházi javadalmasok kataszteri jövedelmei, s most már mi sem áll útjában (?) annak, hogy az évenként szükséges 1.200,000 frt aránvlagosan szétosztassék a főpapi birto­kokra s a kongruarendezés tényleg megvalósíttassék. * Mi az akadálya a kulturbékének ? A porosz képviselőház a mult héten tárgyalta a vallásügyi költség­vetést s a centrum-párt természetesen panaszkodott a pápistaság elnyomása miatt. Bosse, kultuszminiszter kije­lentette, hogy a kormány épen nem üldözi a róm. kath. egyházat, sőt arra törekszik, hogy a protestánsok és a róm. katholikusok között föntartsa a békét és mind a kettő iránt igazságos legyen. Sajnosan konstatálta azonban, hogy ezt a törekvését nem mozdítják elő a vatikáni koncilium határozatai. Kijelentette, hogy a minisztériumban külön róm. katholikus ügyosztály szervezése lehetetlen. Ez csak zavarná az egyetértést. A vallásoktatást illetőleg az a véleménye, hogy meg kell akadályozni a butitás visszatérését, mert a vallás nem magánügy, hanem közügy. * Az index. Schellnek. a würzburgi róm. kath. egyetem profeszorának műveit a pápa legújabban az index libororum prohibitorumba jegyeztette be. Schell a tudomá­nyos és szabadelvű iránynak hódolt müveiben; azonban a tudományos és szabad vizsgálódásnak a pápás egyház­ban nincs helye. A mint olvassuk, Schell, a pápai ítélet hallatára elnyomta lelke meggyőződését és visszaszívta szabadelvű nézeteit. Bizony, kevés olyan ember akad a pápás egyházban, a ki, mint Luther, a pápai téves taní­tásokkal szemben bátran ezt merné mondani: »Itt állok, másként nem cselekedhetem!« * A Chronicle, a londoni misszió-társulat közlönye, jelenti, hogy a protestánsok üldözése Madagaszkar szige­tén csaknem teljesen megszűnt. Gallieni tábornok, a kor­mányzó, híven megtartja a társulat küldötteinek adott igéretét. A jezsuiták tehát nem tudták egészen behálózni a kormányzót. (Cs.) * A keresztyén vallás terjedése. Mint írják, a Molucca sziget-csoport egyik szigetén, Halmaheirában figye­lemreméltó vallásos mozgalom indult meg. A sziget lakói a ternatei mohamedán szultán alattvalói, de nem mind valódi mohamedánok. Sokan közülök titokban az ősi pogány vallás hívei. Az utóbbi időkben azonban igen sokan a keresztyén vallás felé fordultak. Százak és százak elégették bálványaikat és megkeresztelkedtek. A mohamedán hatóság eleinte fenyegetésekkel és bebörtönzéssel akarta el fojtani e mozgalmat, de végre is felhagyott az ellen­ségessel még pedig egy hollandus hittérítőnek a szultán­hoz intézett levele következtében. (Cs.) * Visszavont bűnbocsánat. Mint egy Rómában megjelenő latin nyelvű lap, a »Vox Urbis« írja, a S. Indul-

Next

/
Oldalképek
Tartalom