Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-01-29 / 5. szám

egymásutáni szerdára tervezett előadás elseje az utazásnak Genuától Kairóig terjedő részét ismertette, élénk közvetlenséggel, érdekes történeti reflexiókkal, a személyes élmények vonzó beszövésével. Az előadás főbb részei ezek voltak: a részben viharos, részben gyönyörű tengeri utazás Genuától Alexandriáig; az alexandriai kikötő és az egyiptomi élet leirása; utazás vasúton Alexandriától Kairóig; a modern és Ó-Kairó ellentétei; a pyramisok, Memfis, Heliopolis, a Sphynx leirása; a gizehi múzeum csodái stb. A közönség élénk figyelemmel és nagy tetszéssel hallgatta az érdekes útleírást, melyet ezen szerdán (jan. 25-én) Ja/fa és Jeruzsálem cím alatt tovább folytatott a derék lelkész. Ezt a második és még érdekesebb előadást szintén nagy és díszes közönség hallgatta s vallásos kegyelettel járta be képzeletben a Megváltó nyomai által megszentelt helyeket. Az előadásokra, a négyre együttesen 4 korona a belépti díj s a tiszta jövedelem a német ref. egyház Bethania-árvaházának »Erzsébet-alap*-jára fordítlatik. * Tolsztoj száműzetése. Tolsztojt, mint néhány pétervári lap írja, valószínűleg száműzni fogják jasznajapolyanai birtokáról Oroszországnak valamelyik zordabb kormányzóságába. A grófnak igen sok volt már a rováson az orosz kormány intézkedéseinek és a törvénynek nyilvános bírálása miatt. A kormány mindazonáltal kény telen volt mindezt eltűrni és mindössze néhány gyöngéd figyelmeztetésre szorítkozni, mivel más megtorló eszközt nem használhatott Tolsztoj ellen. Utóbbi időben azonban Tolsztoj nagy lelkesedéssel védte az orthodox egyház leghatalmasabb ellenségét: a duchoborzik szektáját s ezzel magára vonta nemcsak az egyház, hanem a kormány haragját is. Határozott és kemény ultimátumot kapott, hogy számkivetésbe küldik, ha nem szakít az egyház ellenségeivel és nem tartózkodik az orosz hivatalos és közélet nyilvános és szabadelvű bírálásától. Nem lehetetlen, hogy Tolsztoj ellenségeinek sikerülni fog az ultimátumot kitiltó végzéssé átalakítani. Most csak a cártól függ, hogy hogyan dől el a nagy humanista ügye. * A magyar egyház. A pápás egyház védelmezői mindig fennen szokták hangoztatni magyarságukat. Hogy mennyire igaz ez s hogy mennyire szolgálja a pápás egyház a magyarság ügyét e hazában, mutatja a hercegprímás egyházmegyéjének az 1899. évre szóló kimutatása, a mely szerint az esztergomi egyházmegye 478 plébániája közül csupán 163 van olyan, a hol a prédikáció nyelve magyar, míg a többiben vagy teljesen ki van szorítva a magyar nyelv (178 tiszta tót), vagy csak másodvagy harmadrendű szerepre van kárhoztatva. Milyen kép ez a református egyház 98 '/g °/o magyarságához viszonyítva ! * A vallási türelem hajnala úgylátszik kezd felderülni egy kissé Oroszországban is. Legújabban a szenátus kissé szabadabb vallásgyakorlatot engedett azoknak a stundistáknak, a kik a német baptistákhoz csatlakoztak, valamint megengedte azt is, hogy az úgynevezett ó-hitüek házaikban vallásos összejöveteleket tarthassanak. • Az orthodox egyház papjai és sajtója e miatt igen el van keseredve s hevesen támadja a szenátust. Az orthodox egyház organumai különben fájdalmasan panaszolják azt is, hogy a stundisták az ország legtöbb részében terjedőben vannak s a papság minden erőlködése dacára sem képes annak gátat vetni. * Huss-szobor Prágában. A prágai városi képviselő testület nem régen 44 szavazattal 40 ellenében elfogadta a tanács azon indítványát, hogy a város költségén Prága egyik nagyobb terén Huss Jánosnak szobrot emeljenek, A r. kath. papság tiltakozást nyújtott ugyan be az ellen, hogy egy, szerinte eretnek embernek a város emeljen szobrot; de a képviselőtestület mégis elfogadta az indítványt. Talán nem csalódunk, ha ezt a dolgot a pápistasággal való meghasonlásnak tulajdonítjuk s az idők jelének tekintjük. * Pápás propaganda Dániában. A papizmus minden lehetőt elkövet, hogy a protestáns Dániában megvesse a lábát. Daczára annak, hogy az egész országban csupán 7000 római kathotikus van,, mégis 25 pap, 20 jezsuita, 7 Mária-nővér, 170 Szent József-nővér, 10 keresztyén szeretet-nővér és 10 szürke néne igyekszik a pápistaságot propagálni. A pápás törekvés támogatót talált Waldemár herceg pápista feleségében és a konvertita Holstein-Ledreborg gróf személyében. A papizmus benyomulása Dániába III. Fridrik első felesége támogatásával történt, a kit az urvartól száműztek s a ki szégyenteljes élete végén pápistává lett, hogy ott^íaláljon bocsánatot vétkeiért. . * Segédlelkészt keresek H.-M.-Vásárhelyre oldalam mellé. Fizetése: teljes ellátáson kivül évi 320 frt. Teendők: a lelkészi dolgokban segíteni, vallást tanítani heti 2--2 órán a polgári iskolában és a városi szeretetház elemi iskolájában, végre a délelőtti üres órákban nekem másolgatni. Az állás jövő hóban elfoglalandó. Mielőbbi jelentkezést kérek, H.-M.-Vásárhely, 1899. jan. hó 7-én. Szeremlei Sámuel, ref. lelkész. adakozás. A Lorántffy Zsuzsánna-egyesület Erzsébetalap*- jára, melyet a néhai nagy királyné emlékére árvatartó alapul kivánunk létesíteni, újabban következő adományok érkeztek: Hajluszoboszlói ev. ref. egyház, Ádám János pénztárnok útján 5 frt; abaujvári és pányoki lakosok, id. Kiss Lajos ref. lelkész útján 5 frt 65 kr., melyhez járultak: id. Kiss Lajos lelkész 50 krral, az abaujvári lakosok valláskülönbség nélkül 4 frt 35 krral, a pányoki hívek 80 krral. Budapest, 1899. január 25-én. Szöts Farkasné, egyesületi pénztárnok. Felelős szerkesztő: Szőts Farkas. Főmunkatárs: Hamar István. HORNYÁN8ZKY VIKTOR CB. ÉS KIR. UDVARI KÖNYVNYOMDÁJA BUDAPESTEN.