Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-02-05 / 6. szám

ter, a mikor a maga evangéliumát a világ világosságának nevezte. Ám ez nem az egyedüli igazság, a mire a népek története oktat. Megtanít ez arra is, hogy minél hívebb követője valamely nép a Krisztus evangéliumának, annál magasabb értelmi világosságra emeli öt az evangélium hatalma, míg a se hév se hideg keresztyének értelmi műveltségűkben is aláhanyatlanak. Nem hivatkozom itt arra, hogy a középkori elfajult keresztyénség mennyire alásülyesztette az akkori népek értelmi színvonalát, a mi miatt a középkort a sötétség századainak nevezi az elfogulatlan történetírás. Csak azokra a tényekre kívánok nagy vonásokban rámutatni, melyek a keresztyénség megjavítása, vagy a reformáció óta lefolytak. A jelenkor legelső történetíróját, az angol Macaulayt idézem tanúul, a ki azt írja ide vonatkozólag: »A három utolsó század alatt Rómának fődolga volt megakasztani az emberi értelem fejlődését, s ha a keresztyén világ általában a tudás, a szabadság, a jólét terén előmenetelt tett, az Róma ellenére s hatalmával ellenkező irányban törtónt. Róma uralma alatt Európának legkiesebb, legtermékenyebb tartományai alásülyedtek a szegénységbe, a politikai szolgaságba és az értelmi tompultságba. Ellenben a terméketlenség s műveletlenség miatt hajdan közbeszéd tárgyául szolgált protestáns országokat az értelmesség és szorgalom kertekké varázsolta, s a hősöknek, államférfiaknak, bölcsészeknek és költőknek hosszú névsorával dicsekedhetnek. A ki tudja, hogy természetnél fogva minő volt Olaszország és Skócia a reformáció előtt, s most összehasonlítja Róma környékét Edinburg környékével, az képes lesz megítélni a pápai uralom irányát. A monarkhiák között egykor első helyet foglalt Spanyolországnak alásülyedóse a hagyatlás legalsó fokára, s Hollandiának felemelkedése, természeti hátrányainak dacára, oly állapotra, a minőt egy kis ország valaha elérhetett, ugyanezt tanúsítja. A ki Németországnak egyik pápás fejedelemségéből egy másik protestáns fejedelemségébe, vagy Schweiz pápás kantonából protestáns kantonba, vagy Irlancl pápás megyéjéből protestáns megyébe át megy, tapasztalni fogja, hogy a műveltség alacsonyabb fokáról magasabbra jut. Ugyanez érvényesül túl az oceánon is. A protestáns Egyesült-Államok jóval fölülmúlják a r. kath. Mexikót, Perut, Braziliát; alsó Kanada pápás lakosai tunyaságban elmaradottak, míg körülöttök a protestáns százazföld pezseg a tevékenységtől és vállalkorástól.« Az angol történésznek e tanulságos észleletét megerősíti a francia állambölcsész Laveley E., ki egyenesen kimondja ós részletesen be is bizonyítja, hogy »a reformáció kedvezőbb a népek haladására, mint a romanizmus. Mikor azt látjuk, hogy a latin eredetű protestánsok túlszárnyalják a pápás germán népeket; midőn ugyanazon országban ugyanazon nyelvű és eredetű népcsoportban azt észleljük, hogy az evangélium hívei gyorsabban ós szabatosabban haladnak előre, mint a pápa hívei : akkor az összevágó tényekkel szemben nagyon nehéz eltagadni, hogy a vallás ós nem a vér képezi egyes nemzetek rendkívüli fölvirágzásának okát. Mert a reformáció azon országoknak, a melyek elfogadták, oly erőt adott, minőt a történelem alig képes megmagyarázni. Bebizonyított tény, hogy a protestáns népek magasabb értelmi színvonalon állanak, mint a római katholikusokcc. * Ugyanezt bizonyítják a statitisztika adatai is. A népek általános műveltségének legbizonyosabb fokmérője az írni-olvasni tudás. Nos hát iskolázás tekintetében is az evangéliumhoz hű protestáns népek állanak elől. Az evangélium világosságával távolról sem érnek föl a papizmus emberi dogmái. Mert ime a protestáns Poroszországban, Dániában, Svédországban, Szászországban ós Würtenbergben nincs is írni-olvasni nem tudó ember; ellenben a pápista országokban a lakosságnak csak harmadrésze tud írniolvasni, mint Belgiumhan ós Olaszországban; csak fele része, mint a vegyes vallású Irlandban, Franciaországban, Ausztriában ós Magyarországban; a tisztán pápista országokban pedig oly gyarló a nép értelmi műveltsége, hogy pl. Spanyolországban száz ember közül csak 25, Portugáliában csak 18 tud olvasni ós írni. Úgy látszik, hogy az evangéliumot be nem fogadó országokra csakugyan rá illik egy angol tudós eme mondása: »Ezek az országok elvetették az igazságot, mikor az önként kínálkozott, és most az igazság nem ismer reájok.cc (Carlyle.) Azt hiszem, K. T., ezek a tények kétségtelenül bizonyítják, hogy az evangélium a világ világossága, s hogy minél hívebben követi valamely nemzet az evangéliumot, ennek világossága annál magasabb értelmi színvonalra emeli őt. Ám az evangélium világossága nemcsak értelmileg emeli, hanem erkölcsileg is nemesíti a népeket. Ez a második nagy áldás, mint az evangéliumnak köszönhetnek a nemzetek. * Laveley Emil : A katholikus népek jövőjéről. Fordította dr. Bartha Béla. Debreczen, 1893.