Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-12-24 / 52. szám

lani a mindinkább aggressziv alakban föllépő ultramontanizinussal. A Siécle szerkesztője a konkordátum megszüntetésében, a vallási konkurrencia szabaddá tételében és legfőképen a protestantizmusban lálja az orvosságot. A francia politikai sajtó protestáns szimpathiája azonban csak politikai motívumokból származik, s épen ezért nem is lehet valami sokat remélni tőle. A vallási és az egyházi állapotok gyökeres megjavítása ily úton lehetetlen. A konkurrencia politikai motiviumaival még senki sem törte meg Róma hatalmát, hanem csakis azzal az erős evangéliumi hitbuzgósággal, a mely a népeket és nemzeteket megtartó, üdvözítő és boldogító evangéliumban keresi az egyedül segítő menedéket. Csakis a Franciaország által egykoron tűzzel és vassal pusztított reformációnak szellemi erőiben van az üdv s a jövendő virágzás nélkülözhetlen feltétele. E nélkül csak kevés eredmény nyel biztató kísérletezés az egész reformmozgalom Franciaországban. A ivürttembergi bibliát erjesztő társulat a minap tartotta Stuttgartban ünnepélyes évi közgyűlését. Jelentéséből kiemeljük a következőket. Az utolsó üzleti évben forgalomba hozott 84,613 egész bibliát, 23,986 bibliai részletet, 181,924 új testamentumot, 148 vakoknak való irást, tehát mindössze 287.671 biblia példányt. Ebből 247,032 példány teljes áron, 37,931 feláron és 2707 példány ingyen kelt el. Az intézet fennállása (1812.) óta elterjesztett 1.488,250 egész bibliát. 1.632,415 új testamentumot, 230,306 biblia részletet és 13,288 vakoknak való irást. Elterjesztett tehát mindössze 3.364,259 példány szentírást. A katonaság körében elkelt az utolsó évben 4873, a fogházban 100, a kórházakban 318 s a vasárnapiiskolákban 389 biblia és uj testamentum. A vakoknak való zsoltárok könyve 300 példányban készült el. Lukács evangéliuma sajtó alatt van; Pál leveleit pedig Kamerun részére duala nyelvre fordítják. Hogy a pápai szék mily kétszínűén jár el a politikai kérdésekben, azt igen érdekesen és tanulságosan világítják meg a párisi sajtó leleplezései — 1878-ban nagy agitációt indítottak a belga pápás. püspökök a Frére-Orbán minisztérium ellen egy közoktatásügyi törvény szentesítése alkalmából. A miniszter Nina pápai nunciust felkérte, hogy valamivel békülékenyebb eljárásra birná rá a politizáló püspököket. A nuncius, a pápa rendeletére köriratot is intézett ez iránt az elégedetlenkedő püspökökhöz. A püspökök azonban a nuncius körirata dacára továbbra is hevesen agitáltak a minisztérium ellen. Nem rég jöttek csak a dolog nyitjára. Dumont tournai püspök ugyanis ellentétbe került a pápával; interdictum alá vettetett és püspöki székétől megfosztatott. Most azután boszúből közzé telte a Nina nuncius és a belga püspökök közötti titkos levelezéseket az 1878—1880. évekből. S e hiteles okiratokból kitűnt, hogy míg a nuncius hivatalosan a békepolitikát ajánlotta a püspököknek, addig titokban maga is szította közöttük és a kormány között az ellenkezés tüzét. Rómának tehát van hivatalos és titkos nyelve és a mit egyik kezével adni látszik, azt a másikkal visszaveszi. Jó volna, ha ezekből tanulságot vennének a pápaságra támaszkodó politikusok! A protestantizmus, mely egészen 1848-ig ki volt tiltva Olaszországból, ujabban már ott is mozogni kezd. A waldensiseken kivül, a kiknek száma a tavalyi népszámlálás szerint 33 ezer lélek, az olasz evang. szabad egyháznak van 10 ezer híve s ezeken felül még 55 ezer idegen ajkú evangélikus található Olaszországban. A prot. mozgalommal karöltve halad az ókath. reformmozgalom, a melynek élén Campello gróf, az egykori szent péteri kanonikus áll, a ki annak idején a püspöki methodista templomban mondott búcsút a római pápás katholicizmusnak. Ugyan ilyen reformirányban működik 1895. óla a sziciliai Miraglia is, ki mint böjti prédikátor, exkommunikáltatása előtt mindenfelé nagy feltűnést keltett és igen erős agitációt fejtett ki a pápa világi hatalma s a fülbegyónás ellen. A brandenburgi egyházi-theologiai értekezlet nov. 15-én tartotta Soden tanár elnöklete alatt Berlinben alakuló gyűlését. Nem egy új egyházi pártról vagy akad. szövetkezetről, hanem azoknak szövetkezéséről van itt szó, »a kik a nép üdvét kizárólag a Jézus Krisztusról szóló történeti evangéliumban látják, a theol. tudomány szabadságához ragaszkodnak s az evangélium és a szabad kutatás közötti szerves kapcsolat létesítésére törekednek*. Kiváló tudósok és ismert egyházi férfiak jelentek meg a konferencián, a melyen közelebbről az ev. hit, az ev. egyház és az ev. theológia kérdéseit vitatták meg. Az ev. hitről Kaftan berlini tanár, az ismert nevű dogmatikus tartott előadást. Szerinte a hit szabad személyes meggyőződés, a melynek csak előfokozata a hagyomány kegyelel teljes elsajátítása. A személyes hitnél a hit tartalmán van a hangsúly, a melynek természetszerű megnyilatkozása a történeti hitvallás. A hit szabadsága s a hitvallás tekintélye között keresnünk kell az összekötő kapcsokat. Scholz berlini tanár az evang. egyházról értekezett. A benső egyházi élet fellendülése szerinte kétségtelen; de azért az egyházi és vallásos keresztyén élet nem azonosítható. Az ev. egyháznak a népélet vallásos nevelésére vonatkozó befolyása és hatása még sok kívánni valót hagy fenn. Az ev. egyházat, mint »a tiszta tan egyházát »kell mindenek elé állítani, a mi azonban ne legyen valamely űj dogma vagy betüszolgálat, hanem egyszerűen körvonalozott kifejezése a reformáció legfőbb javainak és ideáljainak. A harmadik előadást Harnack berlini tanár, az ismert nevű dogmatörténetiró tartotta »az ev. theológiáróU. A theológia a ker. vallás tudománya az evangélium örök megbecsülése és a reformáció megújítása értelmében. Az evangélium és a reformáció összekötő kapcsa az ev. egyháznak és a theológiának. Pedagógiai, didaktikai jellege van a theológiának a keresztyénség minél teljesebb és tökéletesebb kutatása és megértése tekintetében. Első sorban történeti tudomány az, a melynek a keresztyénséget más vallásokhoz való viszonyában kell tárgyalnia. Megérdemelné a theológia, hogy azzal a miveltebb laikusok (mint nálunk a XVI. XVII. században) is többet törődnének. A theológia és az egyház a kölcsönhatás viszonyában állanak egymással. A kettőnek egymásra való hatásában rejlik a vallásos-egyházi élet egészségének a felvétele. — Ugyan mikor fogunk mi ráérni az ilyen nagyjelentőségű és mélységes tartalmú kérdéseknek egyházi (és nem papi) értekezleteinken való megvitatására? Eperjes. Dr. Szldvik Mátyás. RÉGISÉGEK. Egy halotti ének 1677-ből. Régi Írásaim között kutatva, egy megsárgult, elavult papir akadt a kezembe; egyetlen levél, mindkét oldala tele írva jó öreg Írással. Az irás maga olyan, hogy némely betű felett gondolkozni kell, hogy megértsük, lehámozva róla a cifraságot. Nem is csoda! hiszen épen 222 esztendővel ezelőtt 104*