Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-01-29 / 5. szám

dőkkel, nagymise, gyóntatás, egyéb szentségek kiszolgáltatása kimerítik. Elég, ha a nép a délelőtti szentmisére eljő, kényelmesebben elvégezhetik többi teendőiket, a délutáni órákban pihenhelnek és este már az idő hossza miatt is szívesen eljönnek. Az esti szt. beszéd és ájtatosság által sok veszélyes mulatság is megakadályozható.* — Ezt a passzust azért tartottuk érdemesnek lenyomatni, hogy annak kapcsán ismételve is figyelmébe ajánljuk lelkésztársainknak az esteli vallásos összejövetelek rendezését. Nagyon szívesen ajánlanánk az esti istentiszteletek tartását is, azonban, vidéki templomaink nem levén világításra berendezve, egyelőre meg kellene elégednünk a kisebb és könnyebben világítható helyiségekben megtartható vallásos összejövetelekkel. íme, míg mi habozunk, addig ellenfeleink fölismerik az esteli istentiszteletek nagy jelentőségét s alkalmazásba veszik. Tanuljunk azért legalább az ellenféltől s ne habozzunk, hanem cselekedjünk, nehogy e téren is rövidséget szenvedjünk. ISKOLA. Az érettségi bizonyítványok fordítása ügyében a vallás- és közoktatásügyi minister 78,498/98. sz. alait az ország összes középiskoláihoz a következő rendeletet intézte: Előfordult, hogy egyes középiskolák igazgatói az érettségi bizonyítványoknak az 1888. évi XXX. t.-cikk. 22. §-ában megengedett fordításait, az eredeti, magyar szövegű bizonyítvány nélkül kézbesítették az illeíő tanulóknak. Minthogy ezen eljárás visszaélésekre vezethet s nem felel meg az idézett törvényszakasznak (mely a fordítást az eredeli bizonyítvány mellékletének tekinti), ezennel elrendelem, hogy az .igazgatók azon tanulóknak, kik az érettségi bizonyítványt fordításban is kívánjak, mind az eredeti bizonyítványt, mind annak törvényben megengedett fordítását adják ki; és pedig a fordítás az eredeti magyarnyelvű bizonyítványhoz hozzáfűzendő, s az összekötő zsineg a középiskola pecsétjével lepecsételendő. Tanári kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a rimaszombati prot. főgimnáziumhoz Marion Lajos, budapesti ref. vallástanárt nevezte ki rendes tanárul. Lemondott igazgató. A debreceni kollégium akadémiai igazgatója, dr. Kovács Sándor jogtanár, súlyos betegsége miatt lemondott igazgatói tisztjéről. Helyét az akadémiai tanács január 3l-én fogja betölteni. Tudományos világ számokban. Ily cím alatt, a Strassburgban megjelenő, Minerva nevű évkönyv alapján, érdekes dolgokat közölt, a napokban a Bp. Hírlap. A Minerva az iskolák statisztikáját foglalja magában s évről évre érdekes világítást vet a világ és az egyes országok tudományos előhaladására. Adataiból a következőket. közöljük: A földön jelenleg 165 egyetem van, a melyek közt népesség tekintetében legelső a párisi, 12,047 hallgatóval s legutolsó a ferrarai, 165 hallgatóval. A budapesti tud. egyetem a hetedik helyen áll, 4407 hallgatóval (1886-ki adat), míg a kolozsvári a 105-ik, a zágrábi a 133-ik helyet foglalja el. A kollégiumok, akadémiák, önálló fakultások közt legnagyobb számmal a magyarországi jogi és theologiai akadémiák vannak. A nagyváradi jogakadémia a 44-ik, a pozsonyi jogakadémia a 46-ik, az eperjesi jogakadémia az 50-ik, a sárospataki jogi és theol. akadémia az 58-ik, a pécsi jogakadémia az 59-ik, a kecskeméti jogakadémia a 61-ik, az egri jogakadémia a 65-ik helyen áll; a budapesti ref. theologiai akadémia pedig a 74-ik a sorozatban. — A műegyetemek és technikai intézetek száma 38, a melyek között 4-ik a budapesli műegyetem. — E kimutatás szerint Magyarország igen tekintélyes helyet foglal el a kulturális intézetek, valamint azok hallgatói tekintetében, sőt átlagos számítással, a budapesti magasabb tanintézetek a földgömb tudományos világában az ötödik helyen állanak, leghatalmasabb cáfolatául azoknak a rosszakaratú vádaknak, a melyeket ellenségeink a külföld előtt is reánk szórnak s a melyekkel úgy igyekeznek bennünket feltüntetni, mint barbárokat. EGYESÜLET. A Lorántffy Zsuzsánna-egyesület f. é. február hó 2-án, délután 4 órakor fogja megtartani évi közgyűlését a ref. főgimnázium nagytermében (Lőnyay-utca 4. II em.). A közgyűlést ünnepélyes istentisztelet előzi meg, d, u 3 órakor, a kálvintéri templomban, a melyen Hamar István theol tanár imádkozik, Gergely Antal prédikál s a vegyes kar énekel. A közgyűlésen lesz elnöki megnyitó, titkári jelentés s az indítványok tárgyalása. A közgyűlésen részt fog venni Reynolds kisasszony, a külföldi ker. nők küldötte is. A gyűlést szeretet vendégség rekeszti be, a melyre a jegyek 1 írtjával az egyesület tisztviselőinél kaphatók. A Lorántfy-egyesület és a Nagypénteki Társaság javára a dunamelléki egyházkerületi értekezlet által kiadott Farkas József-féle »Gondolatok stb.« című füzetkét elárusítás végett 5, 10, 15, 20 példányban az egyházkerület minden egyes lelkészi hivatalának még december hónapban megküldötte az értekezlet elnöksége, bizalommal fölkérve a lelkész urakat, hogy a füzetek árát január hó végéig alólirotthoz beküldeni szíveskedjenek. Örömmel jelentem, hogy a közel három ezer példányban szétküldött füzetkék árát az illető lelkész urak nagyobb részben már is beküldötték, sőt egyesek némi felül fizetést is juttattak a két. jótékony egyesület javára. így Balogh György, bicskei lelkész 1 frt 20 kr., Venetianer Sándor, ujsóvéi lelkész 60 kr., Kovács Gábor mocsoládi lelkész 30 kr., Kálmán Gyula, ságvári lelkész 20 kr., Badi'z György, szerdahelyi lelkész 30 kr., Ádám Imre, makádi h. lelkész 20 kr. felüfizetést küldött a két egyesület javára. Midőn ezeket a felülfizetéseket köszönettel nyugtázom, egyszersmind tisztelettel fölkérem a még el nem számolt lelkész urakat, hogy a hozzájok küldött füzetek árát február végéig hozzám beküldeni szíveskedjenek. Budapest, 1899. január 20-án,