Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-01-29 / 5. szám

IRODALOM. ** A német nyelv tanulására általánosan kedvelt Róder Adolf-íé\e Levélszerinti oktatás harmadik javított és tökéletesen átdolgozott kiadásban, füzetes alakban indul meg a Lampel R. (Wodianer F. és Fiai) könyvkereskedés kiadásában. Róder »levelei* a Toussaint-Lagenscheidt-féle módszert követve, világos és könnyű példákkal szolgálnak és belőlük könnyű szerrel lehet megtanulni nemcsak a grammatikát, hanem azt is, hogy kell németül beszélni. Az új kiadás jóval terjedelmesebb az előbbieknél és hogy mindenki könnyen hozzájuthasson, füzetenként is kapható. Egy-egy füzet ára 20 kr. A füzetek akár egyenkint, akár 5—5 füzetre való előfizetéssel szerezhetők meg a kiadónál. ** Közigazgatási megyei térképek. Hálsek Ignácz térképész Magyarország megyéit igen érdekes térképekben mutatja be. E térképek a szokott föld-, hegy és vízrajzi beosztáson kivül, színes képekben föltüntetik az illető megye terményeit, népviseletét, a jellemző iparágakat, melyeket területén müveinek; mívelődéstörténeti szempontból fontos helyeit, nevezetesebb épületeit. A most megjelent térkép, a sorozat 49—50-ik száma, Krassó-Szörény megye. — Megielent Lampel R. (Wodianer F. és Fiai) könyvkereskedésében és ára 30 kr. ** Az 1848/49-iki magyar szabadságharc és a zsidók. Irta dr. Bernstein Béla, szombathelyi rabbi. Jókai Mór előszavával. Budapest, 1898. Az Izraelita M. Irod, Társulat kiadványai 344 lap. Ára .. .? Az érdekes munka bővebb ismertetéséről gondoskodtunk. ** Évkönyv. Kiadja az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat, szerkesztik Bacher Vilmos és Bánóc&i József. Budapest, 1899. Lampel R. (Wodianer F. és fiai) könyvkereskedés bizománya, ára fűzve 2 frt. — A 404 lapra terjedő vaskos évkönyv I. részében 31 szerzőtől különféle irodalmi dolgozatok, II. részében pedig társulati közlemények foglaltatnak. Az irodalmi dolgozatokat nemsokára méltatni fogjuk. EGYHÁZ. Lelkész-választás. A herséki (alsó-zempléni) egyház lelkészévé, e hó 15-ikén meghívás útján Tóth Ferenc, tisza-tarjáni segédlelkész választatott meg. Tanácsbiró-választás. Az alsószabolcs-hajduvidéki egyházmegyében lemondás folytán megüresedett világi tanácsbirói székbe — 46 szavazattal 10 ellen — gróf Degenfeld Pál választatott meg. Egyházi aranykönv. Folyó évi janauár 10-én Mészáros Károly volt alcsuthi lelkész gyermekei: Károly, János, Matild és Julianna 200 koronát küldtek hozzám Budapestről, hogy Istennek azon evangéliuma, melyet néhai édes atyjuk 38 éven keresztül minden hívőknek üdvözítésére hirdetett, s azon jócselekedetek, melyeket áldott édes anyjok Sipos Juliánná 32V2

évig gyakorolt e gyülekezetben, »melyeknek örökelvei amaz éleinek beszédében vannak befoglalva, utat találjanak a gyülekezet jövő nemzedékének szívéhez és lelkéhez, hogy befogadtatván, áldott gyümölcsöt teremjenek a lelkek üdvére, a szent gyülekezet örök fennállásának biztosítására*. »Ezért a boldogult szülék nevére és emlékére az egyház kezelése alá 100 korona értékű örök alapítványt teszünk, oly rendeltetéssel, hogy ezen alapítványi tőke kamatából, évenként a konfirmándus növendékek között, azok mindegyikének egy-egy u

.j testamentum oszfassék ki emlékül az ünnepélyes konfirmáció alkalmával. — De hogy már a jelen nemzedék is részesüljön hálánk szerény jelében, egy másik 100 korona értékű adománynyal kívánunk a gyülekezet azon legközelebbi céljához járulni, mely szerint a roskatag lelkészlak helyébe ujat kiván építeni.* — Azt hiszem, ez a kis alapítvány egyfelől bizonyítéka annak, hogy a protestáns lelkészcsaládok hitökhöz és családi tradíciójukhoz híven egyházukat nemcsak szóval-szájjal, de szeretetben munkás hittel is szeretik ; másfelől tényleges cáfolata annak a hirlelésnek,<j hogy a jelenkori lelkészek ivadékai elhidegültek az őket nevelő egyháztól s nem áldoznak annak oltárán. Alcsuth 1899. jan. 17-én. Mészöly Győző ref. lelkész. Az óbudai református egyház köréből most kaptuk meg az 1898. évi nyomtatott kimutatást, mely ez egyházunk jövedelmeiről és kiadásairól, hivatalnoki személyzetéről szól és az egyháztagok befizetéseit és adományait közli. A gyülekezet lélekszáma 1643 ; született a mult évben 75, meghalt 38, eskettetett 16 pár, konfirmáltatott 29, hozzánk áttért 3. kitért 1. Az egyházi adó kulcsa: az 1-ső osztályban 3 frt, a 2-dikban 2 frt, a 3-dikban 1 frt, a 4-dikben 50 kr, mihez még osztályonként 1 frt 30 kr, és 20 vagy 10 kr. közalapi adó járul. Az egyház bevétele 6548 frt 31 kr., kiadása 4157 frt 74 kr., pénztármaradéka 2390 frt 57 kr. volt. A bevételeknek legnagyobb részét a székes-főváros 2500 frtos évi segélye alkotja. A gyülekezet, mint a kimutatásból is látható, rendezett anyagi viszonyok között él, lelkészének 1500 frt törzsfizetést és 180 frt esketési-hirdetési stólaváltságot fizet, hitoktatóját 1000 frttal javadalmazza stb. A kimutatás az egyház belső életéről semmi közlést nem tesz. Esti istentiszteletek. Érdemesnek tartjuk Majláth Gusztáv, erdélyi r. kath. püspöknek, papságához intézett legutóbbi leveléből az esti istentiszteletekre vonatkozó következő passzust lenyomatni: »Nagyon megfontolandó, vájjon nem lenne-e jobb a vásár- és ünnepnapi szentbeszédeket nem délelőtt, hanem este felé megtartani ? A társadalmi viszonyok megváltoztak. Sokan a legjobb akarattal sem hallgaihatnak prédikációt délelőtt, a szent misére is alig képesek időt szakítani. Éveken át nem hallják az Isten igéjét, pedig rájuk nézve ez sürgősebb lenne a szt. misénél, — Innen a nagy tájékozatlanság a keresztény élet legfontosabb igazságaiban. A tapasztalat mutatja, hogy az esti szt. beszédeket mindenütt sűrűn látogatják, ráérnek; az esti homály is kedvezőbb. A lelki pásztoroknak is könnyebb; vasárnap délelőtt nagyon is igénybe vannak véve hivatalos teen-